Miért 13 mandátumot kapott a Fidesz, míg az MSZP-Párbeszéd csak egyet?

1.) A kérdéshez mellékelt (Excel táblázat) elve azért nem jó, mert előfordulhat, hogy a kerekítések miatt a kívánttól eltérő (kevesebb, vagy több) mandátumot eredményez.

Példákon bemutatva: [link]

2.) Filozófiai kérdés, de az igazságosság viszonylagos szokott lenni. Ebben az esetben az tartja igazságtalannak a mandátumosztás módszerét, akinek kedvenc pártja, pártszövetsége, más módszerrel meghatározott esetben több mandátumot kapna, lehetőleg egyben azzal, hogy az általa nem kedvelt pedig kevesebbet. Kérdésed, és az általad mellékelt Excel táblázatba írt „pártmegnevezés” elárulja, hogy nálad is erről van szó.

Tény, hogy a d’Hondt módszer – nem minden esetben; szavazatszámok viszonyától függ – enyhén kedvez a legtöbb szavazattal rendelkezőnek. Ez, ha érvényre jut, többnyire 1 mandátumot jelent, de kismennyiségű mandátum esetén ez erőteljes különbségnek tűnik.

A színtiszta matematikai arányosság elvén kívül vannak más megfontolások is. Például, a lehetőleg stabil törvényhozás, kormányzás célja. Ezt segíti a d’Hondt módszer, kissé kedvez a nagy szavazatszámot kapottnak, a széttagolt, viszonylag kevés szavazatot kapott pártokkal szemben. A törvényhozásban, kormányzásban, ne legyen rájuk utalva a lényegesen több szavazatot kapó, a választói akarathoz képest ne értékelődjön fel a szerepük.

Például, a múlt évi országgyűlési választáson éppen a matematikai arányossággal egyező lett a d’Hondt módszerrel megállapított mandátumosztás: [link]

(A második táblázatot csak azért tettem oda, mert ha bebizonyul, hogy a d’Hondt módszer mégsem segítette a győztest, akkor fel szokott vetődni, hogy a töredékszavazatok – amit még „győzteskompenzáció”-nak is szoktak nevezni – és a levélszavazatok miatt lett annyi listás mandátumuk. Jól látszik, hogy nem. Csak hazai pártlistás szavazatok aránya szerint jóval több mandátum járt volna nekik.)

Egyébként, az EU tagállamok döntő többsége – belpolitikai és EP választáson is – az általad igazságtalannak nevezett d’Hondt módszert használja. Németországban használják a Hare-Niemeyer módszert. Svédországban a Sainte-Laguë-módszert, bár itt, módosítással, ami azzal jár, hogy az esetek nagyrészében a d’Hondt módszerrel azonos eredményű. Görögország egy vegyes, saját módszert használ. Úgyhogy, Magyarország nem lóg ki a sorból.

3.) „Hogy lehetne az Excelbe beírni?” [2019-05-27 09:56 időpontú komment.]

Jónéhány éve készítettem ilyet, mert különböző elemzésekhez nem kell online táblázatokba újra és újra beírni adatokat. És, olyanokat is meg tudok jeleníteni, amit azok nem mutatnak.

• A lényegi része, egyszerű.

a) Egy lap első sorában, A1 mezővel kezdődően, az egymást követő mezőkben vannak a különböző pártok, pártcsoportok kapott szavazatszámai.

b.) A második sor első mezőjébe (A2) egy képletet írok: az oszlop első sorában levő számot ossza el a sor számával. (A sor számát a SOR() függvény adja.)

Ezt elhúzom jobbra (ahány oszlopig, annyi pártnál, pártszövetségnél tud mandátumot osztani), majd az így kijelődött sort lehúzom akármeddig (egy-egy pártnál, pártszövetségnél legfeljebb annyi mandátumot tud mutatni, ahány sorig lehúzom. Ha az 1254. sorig, akkor akár 1254 mandátumot is tud osztani egy-egy pártnak.)

c.) Az így elfoglalt táblázati résztől valahol jobbra, egy mezőbe beírom, hogy hány mandátumot kell osztani.

Egy másik (pl. alatta levő mezőbe) a NAGY() függvény segítségével kiíratom, hogy a táblázat x-edik legnagyobb száma milyen értékű. (x a mandátumszám, ami a másik mezőben van.)

d.) Ha megvan, hogy a 21. (EP választás), 92., vagy 93. (országgyűlési választás) táblázatbeli legnagyobb száma mennyi, akkor

- feltételes formázással kiszíneztetem azokat a mezőket, amelyek értéke nagyobb, mint a 21., 92. stb. legnagyobb szám, vagy egyenlő azzal.

- DARABTELI() függvénnyel megszámoltatom, hogy egy-egy oszlopban hány olyan mező van, amelynek értéke nagyobb, mint a 21., 92. stb. legnagyobb szám, vagy egyenlő azzal, és a számértéket (mandátumok száma) odaíratom a párt, pártcsoport neve alá, mellé; amilyen a kialakítás.

• Egy másik lapot használok beírásra, innen veszi át az első sori, és egyéb mezői adatokat az előbb ismertetett lap.

- Beírom a párt, pártszövetség nevét, részletezve a kapott szavazatokat (hazai, töredék - EP választáson nincs -, levél - ez a 2014-es EP választáson még nem volt.)

Ezt egyszer kell megtennem, de még beírnom sem kell; a Nemzeti Választási Iroda eredményközlő oldalairól bemásolom („Irányított beillesztés”, „Értéket”).

Ezen a lapon automatikusan kiszámítódnak a szavazatszámok mindenféle kombinációban.

- Beírom, hogy hány mandátum osztható.

- Ezután beírok egy kódszámot, hogy milyen szavazatokat akarok figyelembe vetetni (csak hazai listásat, hazai listásat + töredékszavazatot, stb.); és az eredmény lapon máris látom az eredményt.

Néhány képrészlet:

[link]

[link]

[link]

• Készítettem még egy lapot, ahol felsorolva jelenik meg, hogy hányadik mandátumot ki kapta: [link]

Pl. tavaly sokan háborogtak a nemzetiségi képviselő miatt, aki kijelentette, hogy a kormánypártokkal együtt fog szavazni. Mivel lett ilyen – első ízben – 1 helyett elfoglalt a 93 listás helyből. De, ha az előző választásokkal egyezően nem jutott volna be, és mind a 93 helyet kiosztották volna, akkor - látszik, hogy - FIDESZ-KDNP képviselő jutott volna be a 93. helyen, úgyhogy…