Akik a szabadságot és egyenlőséget egyaránt akarnak, azok nem érzik az ellentmondást a kettő között?

Az esélyegyenlőség annyit jelent, hogy megvan a lehetőséged arra, hogy azt tanulj és ott dolgozz, ahol csak akarsz, feltéve, ha rendelkezel azokkal a kvalitásokkal, amik alkalmassá tesznek ezen pozíciók betöltésére. A "szabadság és egyenlőség" szállóige egyenlőség része ezt jelenti. Ez a meritokrácia alapja, vagyis azon elképzelésé, hogy egy embert a saját teljesítménye határoz meg egy adott szférában, nem pedig a neme, rassza, vallása, szexualitása meg miegymás.

Amivel neked bajod van - és még sok más embernek is - az az egyenlőség azon bizarr és perverz poszt-modern értelmezése, ami szerint az emberek alapvetően nem különböznek egymástól, a valósnak vélt különbségek csupán társadalmi konstrukciók, amiket ha elveszünk, akkor minden ember egyenlő lesz. Magyarul: lehet a 40 kilós, 150 centis asztmás, lúdtalpas gyerekből is nehézsúlyú bokszvilágbajnok, mindennemű képzés és komoly testi átalakulás nélkül, mert semmiben sem különbözik a 120 kilós, két méteres kigyúrt állattól, aki betont morzsol a két tenyere között, mert azok a felsorolt tulajdonságok, amik különbözővé teszik őket, a poszt-modernizmus szerint nem léteznek, hanem csak odaképzeljük őket és valójában ők mindketten egyforma tulajdonságokkal rendelkező emberek. Ez szembemegy a meritokráciával, mert tagadja, hogy az egyéni teljesítmény különbözővé teszi az embereket.

A szabadság, mint olyan, a klasszikus liberális felfogás szerint az, hogy mondhatsz és tehetsz akármit, ha azzal nem ártasz más embereknek és nem korlátozod a szabadsághoz való jogát. Az új balos felfogás szerint ez mind mehet a kukába, mert az ő morális relativizmusuk szerint egy illetlen beszólás egyenértékű egy téglával, amit valaki elhajított és épp a fejed felé közeledik, hisz az ő felfogásuk szerint a kimondott szó tettlegességnek minősül, magyarul ahogy téglák emberek felé dobálását, úgy bizonyos szavak kimondását is korlátozni kell, mert ugyanolyan ártalmasak. Nemcsak a szavak és tettek közötti határt mosták el, hanem a különböző tevékenységek közötti morális kifogásolhatóságot is. Értem ezalatt azt, hogy szerintük egy nő vállának a megérintése egyenértékű azzal, mintha megerőszakoltad volna, ismételten csak a morális relativizmus miatt.

Az meg, hogy idehaza lennének balliberális pártok nehezen elképzelhető, tekintve, hogy egyik, magát baloldaliként identifikáló párt se értelmezi úgy a szabadságot és az egyenlőséget, mint a klasszikus liberális gondolkodó, akik lefektették a liberalizmus alapjait. A liberális szó mostanság egy igencsak negatív töltettel rendelkező szó, pontosan azért, mert olyanok követelték maguknak ezt a jelzőt, akik nem liberálisak, A szabadság és az egyenlőség nem üti egymást, ha úgy fogod fel, mint azok, akik eleve megalkották ezen szavak humanista és felvilágosult értelmezését, ha viszont a poszt-modernisták értelmezéseid veted össze, akkor igen, a kettő igencsak összeférhetetlen.

AZ egyenlöség azt jelenti, hogy minden embernek ugyan annyi joga van tanulni, dolgozni, és a képességeivel élni... Az, hogy ezek az emberek közül ki mire viszi már külön történet.

Szocializmusra talán a nagyapám a legjobb példa. EGy normál paraszt ember volt, akinek két tehene és két lova volt. Voltak földek amiket apa-fiura örökölt talán hosszú száz éveken keresztül, apa tanította fiát már kisgyerekkortól a földmüvelésre. Nagypám tudta mikor kell vetni, aratni, mire kell figyelni komoly munkát végzett minden betevö falatért. Majd megszületett a fia, és a kommunizmus mindenét elvette, minden állatát és az összes földét. Mikor a hivatalban reklmált, hogy csak egy lovat hagyjanak meg neki, akkor a fejéhez tartottak egy puskát és úgy kísérték ki.

Ekkor nagyapám elment a tsz-be dolgozni. A felettese egy olyan ember lett aki valami pártelnök sógora volt, de a földhöz semmit nem értett, az állatokat sem ismerte. Hiába szoltak a parasztok, hogy az állatok elhullanak senkit nem érdekelt, hogy az állatállmoány 3/4 félév alatt kimullott. Nagyapám egy utolsó munkás lett, nincstelen.

A kommunizmus csak azoknak volt jó, akik semmihez nem értettek, és lusták voltak valamihez érteni, de a családban valaki magas pozicióban ült.

A testvériséget kifelejtetted.

Márpedig, ahol testvériség van, ott nem fordul olyan elő, hogy valaki 20 milliárd forinttal a számláin simán végignézi, ahogy a szomszédjában éhen hal az ottani család 6 gyereke.

Ehhez nagyon alávaló embernek kell lenni...

Az ötös válaszolónak hála tudjuk, hogy mindenki éhen halt a kommunizmusban. :)

Igaziból persze mi voltunk az egyik legnagyobb élelmiszerexportőr, de az ilyen szép mesék arról, hogy csak a tehetségtelen senkik értek el bármit is nekem lesülne a bőr a képemről ha ilyet hazudnék.

Szívesen leültetném ötöskét az akkori mérnökökkel, természettudósokkal, gazdasági szakemberekkel, szerintem sírva rohanna haza, hisz a sok szerinte semmihez se értő komcsi szakember a porba alázná.

9#

Na takarodj innen, te mocskos, senkiházi, kommunista disznó!