Szerintetek milyen lenne ma Magyarország hogyha 89'-ben nincs rendszerváltás?

Legalább olyan mint 89-ben volt. Kifogástalan lenne az egészségügy. Az utcákon nem vánszorognának életuntan kutyát vonszolók, akik akár már huszonévesen is vénembernek néznek ki a kiégéstől lelkileg. A közpénz közcélokra lenne költve. Ezért például jók lennének a járdák. Az emberek kiegyensúlyozottabbak lennének a mainál.

A poén az az egészben, hogy a 89-es években a proli akarta leginkább a rendszerváltást, mert azt hitte a svejci sapkája alatt hogy a kapitalizmusban is proletárhatalom lesz és a tetőteres házára mégegy szintet húzhat, a Wartburgját meg Mercire cserélheti. De mára felébredt és rájött hogy még közmunkát is csak protekcióval kaphat. A tőkés meg azokból lett akik a szocializmusban is másik munkájából éltek.

Ha 89-ben nincs váltás, megkockáztatom, szép kis gazdasági csődnek nézünk elébe és olyan állapotok uralkodnak, mint Lengyelországban.

Az a rendszer nem volt örökké fenntartható.

Szerinted milyen lenne, ha sütne a nap, párologtatná a tavakat, tengereket, de soha nem esne eső?

Sem ez, sem Magyarország semmilyen nem lenne. Hibás szabályok szerint a természet (és benne az országok,társadalmak) nem működnek.Csak valóságos szabályok szerint.

Ezért '89 volt! Az összes lehetősége annyi volt, hogy lehetett volna 88-ban,vagy 91-ben, de olyan, hogy nem volt, nem lehetséges. A szocializmus napjai megvoltak számlálva, és akkor véget ért a számolás. Megvolt ennek a jó oka, akkor is, ha sokan nem értik, nem hiszik.

Akkor lett volna rendszerváltás. Az a rendszer fenntarthatatlan volt, két út volt. A szlovák meg a magyar. Szlovákiában volt rendszerváltás. A kommunistákat elűzték és megbüntették. Nálunk mi volt? Megalkudtak és a mai napig ott ülnek a parlamentben. Csak pár név:

Kövér László – MSZMP tag, a Központi Bizottsághoz tartozó társadalompolitikai intézet munkatársa, és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke (a másik alelnök Gyurcsány Ferenc volt)

Járai Zsigmond – MSZMP-tag

Matolcsy György – MSZMP-tag

Martonyi János – MSZMP-tag

Pintér Sándor – MSZMP-titkár

Schmitt Pál – az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) alelnökeként miniszterhelyettes a Lázár-, majd a Grósz kormányban

Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag

Mikola István – MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke

Stumpf István – MSZMP tag, a Hazafias Népfront alelnöke

Fónagy János – MSZMP-tag

Vonza András – MSZMP-tag

Ligetvári Ferenc – MSZMP-tag

Chikán Attila – MSZMP-tag

Boros Imre – MSZMP-titkár

Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag

Harrach Péter – MSZMP-tag

Kerényi Imre – MSZMP alapszervezeti titkár

Pozsgay Imre – MSZMP PB-tag

Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár

Boross Péter – MSZMP-tag

Balogh Gyula – MSZMP-tag

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tisztségviselői voltak:

Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár (a Liberális Internacionálé egykori elnöke)

Varga Mihály – KISZ-titkár

Rogán Antal – KISZ-titkár

Deutsch Tamás – KISZ-titkár

#5 neked fogalmad sincs a politikáról, de legfőképpen társadalmak működéséről.

Mégis mit gondolsz, annak idején mi a francos fő baja volt Rákosinak? Az, hogy minden valamirevaló ember horthysta volt, ami nem csoda, ha egyszer előtte Horthy rendszer volt. Igen, azokból kellet választania, bármennyire utálta. Mert vagy belőlük választ, vagy hülyéket rak fontos dolgok irányításába.

Igen, ha egy rendszert megbuktatnak, akkor a buktatóknak nincs választásuk. Mindenki abban a rendszerben működött, szakértett, és csak páran voltak, akik képesek voltak tudatosan szembemenni ezzel. Az összes többi "szolgálta a rezsimet". És minden fontos posztra ezekből kellet válogatni. Persze, lehet mindenhová hű pártkatonákat tenni, Rákosi egy idő után megtette, tönkre is tette vele az országot. Most Orbán teszi ugyanezt, és ő is tönkreteszi az országot. Az életben folytonosság van barátom, csak a rendszerekben van szakadás.

Negyed évszázada folyik ez a tudatlanok nyomulása és handabandázása elfogult és ostoba nézeteik előretolásával, ebbe rokkan bele az ország.

Igen, Gyurcsányt nem szabad a kormányzásba engedni, de nem azért, mert MSZMP tag volt, hanem azért, mert a habitusa ugyanaz, mint Orbáné: mindent nekem, akár az ország tönkretétele árán.

Az ország 1989-re eljutott a falig, az államcsőd széléig (1979, 1982 után újra) nem volt további lehetőség folytatni a hitelekből mesterségesen fenntartott "jólétet".

Ha maradt volna a szocializmus, az kb. úgy nézett volna ki, mint, amit a ténylegesen becsődölt lengyelek meg a románok átéltek az 1980-as években: áruhiány, energiakorlátozások, nyomor, éhezés, fázás...

Miért, Magyarországon 1989-ben rendszerváltás volt?

Ahogy előttem is írták: még mindig sok olyan politikus van az ország vezetésében, aki a pártállami időkben alapozta meg a kapcsolatait. Persze ez önmagában nem gond, hiszen 40 évnyi szocializmus után nem lehetett rögtön százezerszámra "tiszta" embereket találni. A baj az, hogy az 1989 óta felnőtt generációkból nem nagyon kerülnek ki olyan vezéregyéniségek, akiknek tényleg beleszólásuk lenne a nagypolitikába, a lapokat a KISZ-ben, MSZMP-ben nevelkedett őstulkok keverik és osztják.

Ezen kívül jelenleg éppen a pártállami időket idéző hatalmi berendezkedés van itthon. Van a párt, annak a magasságos vezére és ő irányít mindent. A kormányt úgy utasítja, ahogy neki tetszik, az országgyűlésben a párt képviselői engedelmesen megszavazzák minden indítványát, az ellenzék meg csak dísznek van (vagy azért, hogy ha kell a mindent eldöntő kétharmadhoz 1-2 szavazat vagy távolmaradás, azt biztosítsák).

A kormányra jutás után a párt első nagyobb intézkedése egy új alkotmány megírása volt (láttunk már ilyet) és azóta is az "állambácsi megóggya" elvet nyomják ész nélkül. Amit csak lehet, állami vagy haveri monopóliummá tesznek, mindenből van "nemzeti", a kisvállalkozókat megpróbálják elnyomni és ész nélkül terelik a népet afelé, hogy ne is gondolkodjon semmin, az állami ellátóintézmények majd tudni fogják, mi a jó. Ad munkát az állam közmunkásként, a gyerekedet táboroztatja az Erzsébet-táborban, az iskoláját próbálja működtetni, a tankönyveket is ő adja, nehogy már neked vagy a tanárnak kelljen válogatni, melyik lenne a jó - én nem érzem, hogy ideológiai szempontból bármi különbség lenne a '80-as évekhez képest, talán csak a szovjet-magyar barátságot nem hangsúlyozzák annyira. De attól még megvan az is.