Ha a jobbik kormányra kerül, akkor Vonáék ledöntik 100 százalékig Trianont?

"A trianoni gyalázat nem a mi bűnünk"

De! Pontosan a mi bűnünk! Köszönhetjük mindezt a háború előtti magyarkodásnak, az erőszakos magyarosításnak hivatalokban, iskolákban, a magyar nyelvhasználat kötelezővé tételének, meg a kissebségek jogainak lábbal tiprásának. Csodálkozunk, hogy el akartak szakadni tőlünk? Javasolnék egy 1920-as etnikai térképet! Helyrehozni nem tudjuk, de szerintem nem is ez a legégetőbb probléma ma. A jelen problémáira jobb lenne megoldásokat találni.

# 21

Ne haragudj,de ló..szt.Nem volt semmiféle erőszakos magyarosítás,elnyomás.

"Utolsó, javaslom a történelemkönyv lapozgatását! "

Akkor én is Nektek! 7. osztály!

De azért adok segítséget:

"A századvég történetéhez tartozik, hogy úgymond a magyar faj iránti buzgalomból a magyar közigazgatás komoly, átfogó támadást intézett a nemzetiségi képviselet, a nemzetiségi sajtó, a nemzetiségi egyházak önkormányzata ellen. Ugyanakkor a nemzetiségi vidékek magyar tisztviselőinek többsége a helyi nyelveket nem ismerte, és elsajátításukra nem is törekedett. A hatályos törvényeket sem tették közzé nemzetiségi nyelveken. Az 1879-ben, 1883-ban és 1891-ben elfogadott három oktatási törvény a magyar nyelv hatáskörének kiterjesztésére irányult. A népiskolákban, a középiskolákban és az óvodákban a magyar nyelv tanítását tette kötelezővé, és valamennyi pedagógustól megkövetelte a magyar nyelv ismeretét írásban és szóban. Sajnálatos tény, hogy a nem magyar népeket az ilyen intézkedések miatt számottevő veszteségek érték. Néhány példa: az 1870-es évek elején működő 11 szláv és román tannyelvű gimnázium- és reáliskolából 1900-ra 7 maradt. A szlovákoknak és Kárpátalja nemzetiségi lakóinak egyáltalán nem volt középiskolájuk. A német anyanyelvű középiskolai tanulóknak 21%-a, a románoknak 45%-a, a délszlávoknak 33%-a, az összes nem magyar középiskolásoknak pedig mindössze csak 25%-a járt olyan gimnáziumba vagy reáliskolába, ahol legalább részben anyanyelvén oktatták."

(Szita Szabolcs: A nemzetiségek együttélése a 19-20. században)

21-es; miféle erőszakos magyarosítás?

A nemzetiségek nyugodtan csinálhattak saját nyelvű iskolákat, képzéseket; meg is tették.

Az akkori magyar kormány meg megtette az akkori legtöbbet, amit tudott, hogy legalább írni-olvasni tudjanak az emberek. Nem hiszem,hogy más akár "nyugati" országban lett volna akkoriban külön választásos államilag fizetett nemzetiségi alapiskola.

Az emberek meg maguk megoldották a problémát; ahol több nemzetiség élt együtt, ott hétköznapi élet szinten beszélták egymás nyelvét minden probléma nélkül.