Az alaptörvényben miért nincs benne a nemi élethez való jog?

Még csak az kéne, hogy "Alkotmányba foglalják" a kakilást és a pisilést is...

marha

Benne van. Része az emberi méltóságnak, hogy szabadon nemi életet élhetünk.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Uúú!

Az uccsó 3 kemény...

Én írtam az emberi méltósággal kapcsolatos választ.

Akkor kifejtem kicsit bővebben:)

Az, hogy az ember nem életet élhet, része az emberi méltóságának. Emberi mivoltából fakadó tulajdonsága. Így része az emberi méltóság alapjogának. Az emberi méltóság egy anyajog jellegű jog, számos, nem nevesített alapvető jogot ebből vezet le az alkotmánybíróság. Az emberi méltóság tartalma az alkotmánybíróság jogértelmezése során kristályosodik ki.

Természetesen nem lehet határtalanul nemi életet élni, mert az a társadalomra veszélyes lenne, így a Büntető Törvénykönyv egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban bizonyos magatartásokat büntetni rendel a nemi élet keretében. Egyszerűen: nem lehet pl. nemi erőszakot elkövetni, a Btk. ezt a magatartást büntetni rendeli, mert a jogalkotó a társadalomra veszélyesként ítélte meg.

A Büntető Törvénykönyv tehát sok esetben alapvető jogok korlátozását tartalmazza. Arra, hogy a Büntető Törvénykönyv ezt tegye az Alaptörvény ad felhatalmazást.

I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Ez a korlátozás kétirányú. A fenti (1) bekezdés az alapjogok védelméről szól. Védeni kell annak a félnek az alapvető jogát, így az emberi méltósághoz való jogát is, aki pl. nemi erőszak áldozatává válik. Neki is joga az emberi méltóságából fakadóan, hogy megválaszthassa kivel akar nemi kapcsolatot létesíteni, erre nem lehet senkit sem kényszeríteni az emberi méltósága miatt.

A másik irány, az alapvető jog korlátozása, ebben az esetben pl. a Büntető Törvénykönyv. Az Alaptörvény ad arra felhatalmazást a (3) bekezdésben, hogy alapvető jogot törvény korlátozhasson, pl. a Büntető Törvénykönyv.

Nézzünk egy példát. Történelmi példa kell, közelebbi nem jut eszembe. A harmadik zsidótörvény, az 1941. évi XV. törvénycikk 15. §-a szerint "vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó,

aki magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kívül nemileg közösül".

A mai Alaptörvényünk rendszere szerint miért lenne alaptörvény-ellenes ez a szabály? Két okból is.

Az első, hogy sérti a zsidó emberek emberi méltóságát, hogy szabadon, általuk megválasztott partnerrel nemi életet éljenek, a fent már kifejtett keretek között.

A második, hogy ez a szabály diszkriminatív is, tehát nem felel meg az Alaptörvény XV. cikke (1) bekezdésének sem (XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.).

Mert a másik félnek meg joga van visszautasítani.

Ha nem találsz párt, akkor menj prostihoz.