Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Mi a véleményetek arról, hogy...

Mi a véleményetek arról, hogy a KSH szerint a tavalyi államháztartási hiány a GDP 2 %-a volt? Hogyan értékelitek ezt?

Figyelt kérdés

Nem akarok fanyalogni, de ha inkább a 2,7 %-hoz igazodtunk volna, akkor a pluszként adódó 0,7 % (2.100 Mrd forint) akár mehetett volna gazdaság élénkítésre is, a növekedés beindítására.

Megítélésem szerint adókedvezményekkel, járulék kedvezményekkel, alacsony kamatokkal nem nagyon lehet a vállalkozásokat bővíteni. Mi akkor bővítettünk, amikor új, nagyobb megrendelésre volt kilátás. Tehát elsődleges a megrendelés megléte, a többit meg úgy alakítottuk ki, hogy mindenképpen profitot hozzon a beruházás.



#államháztartási-hiány
2013. márc. 29. 18:44
 1/5 anonim ***** válasza:
0%
Elég gáz. Ekkora megszorításokkal már minimum 2% TÖBBLETNEK kéne lennie ha nem lopták volna szét!
2013. márc. 29. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
90%
Kikell ábrándítsalak a 0,7 százaléka a magyar GDP-nek mindössze nagyjából 200 milliárd forint. Abból azért csodát nem lehet tenni ,bár tény hogy fordíthatták volna értelmes célra is. Valamint a többi éves mutatót is érdemes megnézni.
2013. márc. 29. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
84%
Ehhez képest még mindig minket baszogatnak, pedig máshol 3x ekkora a hiány.
2013. márc. 29. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim válasza:
41%

Primitív dolog azon jajveszékelni, hogy mire kellett/lehetett volna elkölteni a 2% és a 3% közötti különbözetet, mikor a többször is felsült és a világban számos országot tönkretevő álszakértő globalista zsarolószervezet, az IMF - mint eddig minden évben - továbbra is azt hazudja, hogy nem lesz meg a 3% alatti hiány, ráadásul a képmutató és kettősmércés EU is azzal fenyeget, hogy annak ellenére nem szünteti meg a túlzott-deficit eljárást, hogy 3 egymást követő évben 3% alatt tartja a kormány a hiányt - ami egyébként az eljárás megszüntetésének hivatalos feltétele.

A %-számítással pedig jó lenne tisztában lenni, ugyanis a 0,7% csupáncsak 210 Md. Általános iskolai tudásból bukó :).

#1-nek: kérlek, tedd meg a feljelentésed, ha konkrét tudomásod van lopásokról, amúgy pedig ne vádaskodj. Viszont tedd fel a kérdést, hogy hányszor ennyit lophattak el azok, akik alatt közel 10% volt a hiány? Legalább 5x annyit mint most, ugye?!

TÉNYEK: az államháztartási hiány 2003-2010 között:

2003: 7,3%; 2004: 6,5%; 2005: 7,9%; 2006: 9,4% !!!; 2007: 5,1%; 2008: 3,7%; 2009: 4,6%, 2010: 4,4% (forrás: EUROSTAT)

Aki most sírdogál a 2%-on, bizonyára ordított fájdalmában 2004-2010 között.

2013. márc. 30. 07:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó! Teljesen másról beszélsz, mint amiről a kérdés szól, ezért ismétlem. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy egy vállalkozás akkor fejleszt, ha új megrendelése van. Ha nincs, akkor minek fejlesszen. Ahhoz viszont, hogy új megrendelése legyen, meg kell jelennie nála a vevőnek. Viszont hogy valaki vevővé válhasson, pénzre van szüksége. Ezért írtam azt, hogy talán a 210 milliárdot jobb lett volna a gazdaságban felejteni, mert az keresletet generált volna, és talán a csapnivaló növekedésünkön is lendített volna valamelyest. Egy biztos, ha sokáig folytatódik ez a gazdaságpolitika, teljesen kiszikkasztja a vállalkozásokat. Ezt látszik igazolni az alábbi cikk is:


"Pang a hitelek piaca, alig vesznek fel új kölcsönt a háztartások

2013. 4. 2. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 4. 2. 13:53|Pénzügy » Hitel

Nem hozott áttörést a februári hónap sem a lakossági és vállalati hitelek piacán, a kereslet változatlanul visszafogott. Lakáshitelekből például nem egészen 8 milliárdnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók a második hónapban

Mik ezek?


A korábbi tendenciák folytatódtak a lakossági és vállalati hitelek piacán is februárban: a kihelyezések továbbra is visszafogottak, ezért a legtöbb hiteltípusból kevesebbet vettek fel a cégek és a háztartások, mint amennyit visszafizettek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikai adataiból.


2013 februárjában a szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások forintban és devizában egyaránt nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a visszafizetéseik mértéke meghaladta az új kölcsönök mennyiségét. A 7286,6 milliárd forintos, februári hitelállomány ugyanakkor közel 55 milliárd forinttal magasabb az egy hónappal korábbinál, ám ez kizárólag a forint gyengülésének a következménye. Az új hitelfelvételeken belül az egyes hiteltípusok eltérően teljesítettek. A lakáshiteleknél – az új támogatott konstrukciók megjelenése ellenére – változatlanul nem sikerült áttörést elérni, hiszen ezekből összesen 7,7 milliárd forintnyit tudtak kihelyezni a pénzügyi szolgáltatók. Így már sorban a hatodik hónap telt el úgy, hogy nem érte el a 10 milliárd forintot az újonnan kihelyezett lakáshitelek állománya. A folyószámla-hiteleknél viszont stabil szinten maradt az új kihelyezések állománya, a fogyasztási hiteleknél pedig még némi növekedés is mutatkozott januárhoz képest. (Ezzel együtt fogyasztási hitelből is csak 12,7 milliárdnyi fogyott februárban.)


Ami a betéti oldalt illeti, az előző hónaphoz képest a háztartásoknál a forint- és devizabetétek állománya egyaránt csökkent. A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 38,2 milliárd forinttal csökkent: forintbetéteiknél 22,5 milliárd, míg devizabetéteiknél 15,6 milliárd forint nettó betétkivonás történt. Ezzel együtt a lakossági és egyéni vállalkozói devizabetétek állománya – a forint árfolyamának esése miatt – minimális mértékben bár, de növekedni tudott, és 1021,3 milliárd forintot tett ki.


Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, ám hitelállományuk tovább csökkent. Február folyamán forint- és devizabetéteik állománya egyaránt nőtt. A nem pénzügyi vállalatoknál – csak a tranzakciót figyelembe véve – a forinthitelek állománya 15 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 46,3 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya – tranzakciókból eredően – nem változott. Az MNB által kimutatott állományt a vállaslati hiteleknél is komolyan befolyásolta a forint gyengülése, így a második hónap végére kalkulált 6959,5 milliárdos mennyiség 3,1 milliárd forinttal maradt el a januáritól. A vállalatok betétállománya az az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve 39,2 milliárd forinttal nőtt.

Csökkenő betéti kamatok

A jegybank folytatódó kamatcsökkentései éreztetik a hatásukat a lakossági betétek után fizetett kamatoknál is. A jegybank statisztikái szerint a forintban lekötött betétek átlagos kamatlába éppen – 4 bázisponttal – meghaladta az 5 százalékot februárban, amely 0,38 százalékponttal marad el a januári szinttől. Valamivel alacsonyabb kamatok mellett kínálták a pénzügyi szolgáltatók a lakossági euróbetéteket is: azoknál 6 bázisponttal, 2,16 százalékra csökkent az átlagos éves ráta. A vállalati hiteleknél az egymillió euró feletti tételeknél a forinthitelek kamatlába 0,22 százalékponttal csökkent."

2013. ápr. 2. 15:11

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!