A náci Németország hogy volt egyszerre antikommunista és antikapitalista?

Ezeket a Wikipédiás bejátszásokat el kellene már felejteni.

Nem különféle lerágott véleményre kíváncsi itt senki.Ezért kár ebbe a honlapba belépni,arra ott van a "tube" a szócső.

Jobban örülnék,ha mindenki a saját véleményét írná,meg nem egy mások által már leírt véleményt "böfögné" vissza.

Akkor mindenki akit mélyebben érdekel menjen könyvtárba.

Ez nem véleményfórum?

Hitlerék addig voltak antikapitalisták, amíg az elszegényedő tömegek támogatására szükségük volt a hatalom megszerzéséhez.

Amint hatalomra kerültek és a gazdasági érdekcsoportok már az ő kegyeiket (is) keresték, már nem volt ezzel gondjuk.

A kapitalizmussal most is mindössze az a gondja az antikapitalista pártoknak, hogy nem az ő kezükben van a tőke...

A "zsidó kérdés" is nagyrészt gazdasági kérdés volt, arról szólt, hogy a vagyonukat újraosszák, kiszorítsák őket a gazdasági életből.

Ehhez egy szükséges köztes állapot az államosítás, ezzel lehet magántőke hiányában, állami pénzből kivásárolni vagy éppen kisajátítani más vagyonát.

(Ilyesmi most is megfigyelhető, ezért vannak privatizációs és államosítási hullámok hazánkban. Mindkettőn lehet keresni az állam kárára.)

A hatalomra kerülésük után volt is belső ellenzék a náci párton belül, amely vitte volna tovább a nemzetiszocialista vonalat (pl. a gyárak államosítását), na de nem sokáig, mivel Dolfi a Hosszú kések éjszakájával rövidre vágta a vitát.

Antikommunistának meg "muszáj volt" akkoriban lenni, hisz az erős Szovjetunió létező fenyegetés volt és I. világháborús ellenfél.

Na meg ezzel a náci pártot támogató tőkéseknek is lehetett mutatni valamit, pláne, hogy a fegyverkezés lett a motorja a német gazdaságnak.

Azt meg hagyjuk már, hogy csak egy német lehet náci! Ne bántsuk meg ezzel azokat a magyar honfitársainkat, akik annak vallják magukat! ;)

Bár a változó elvek miatt ugyanolyan nehéz lehetett akkoriban nemzetiszocialistának lenni, mint manapság fideszesnek. Ezen csak a Vezetőbe vetett feltétlen hit segíthetett.

Kis módosítással csak ugyanazt írhatom, mint a 18. válaszban szerepel. Az NSDAP-nak volt egy antikapitalista, egalitariánus szárnya, amelyik szociális forradalmat, néphadsereget és hasonlókat akart a hatalomátvétel után. A Strasser fivérek és Röhm képviselte ezt az irányt. Hamar belső ellenzéke kerültek, és a hosszú kések éjszakáján, a nyilvánosság elől rejtve leszámoltak velük. '34 július elejétől megszűnik a tevékenységük. Az NSDAP szocialista, antikapitalista jellege onnantól kizárólag a jelszavakra korlátozódik. Röviden tehát a náci Németország nem volt valóságosan antikapitalista, ellenkezőleg.

Ami a zsidóság tömeges legyilkolását illeti, arra részben gazdasági "érvekkel", ürügyekkel került sor. Ám nem gazdasági okok miatt, hanem l'art pour l'art követték el. Azért gyilkoltak, mert gyilkolni akartak. (Mellékesen pedig nem is származott jelentős gazdasági hasznuk a népirtásból.)

Elsősorban szocialista volt. Csak a bolsevik szocializmushoz képest a németek számára szelídebb (most eltekintve a zsidókérdéstől) mint a szovjet az ő népeikhez. A legközelebb a kommunizmus állt hozzájuk, de a színskála másik oldalán voltak közel egymáshoz. Csak ki kellet mutatni a különbséget, elhatárolódni egymástól, mert a katonai érdekek ezt kívánták. Hogy lehetett volna háborúzni az ideológiailag majdnem azonossal? Ezt az ellentétet a nacionalista - internacionalista vonalon lehetet csak kimutatni.

Azután a hidegháború világában a nyugatnémet részre az amerikanizálódást gazdassági előnyel lehetett csak elfogadtatni a németekkel, azért az USA nagyobb életszínvonalat hozott létre a németeknek a sajátjánál.

A keletnémeteknek meg nem hangoztatva a szocializmus és sok más eleme a náci németországnak megmaradt csak más ideológiába pakolva. Ezért volt olyan erős pillére a szoci tábornak az NDK. Ezért volt erős a STASI. Ma is sok híve van ott a szocinak.