Nem látok különbséget a kommunizmus és a nácizmus között. Ti?

Alapból egy nagy baromság ez, amit leírtál. Ilyen levezetéssel, a királyságokat is beleírhattad volna.

A butákat és a szegényeket, a demokráciában is félrevezetik. Akkor a demokrácia is rossz?

Jelenleg éppen a keretszámcsökkentéssel a később műveltté váló, egyetem elvégzését tervező fiatalokat rúgták fenéken, szóval a jelenlegi rendszernek is vannak hibái, ráadásul szerinted miért más, ha valakinek a mondanivalója senkit sem érdekel, de elmondhatja a falnak, vagy ha nem is mondhatja el?

Gondolom te a Gauss görbe tetején álló csillag vagy, de ha ott lennél, nem is mondanál ilyesmit, mert egyrészt valakinek a politikai meggyőződése(párttól függetlenül) olyan dolog, amire te nem tudsz így hatni, másrészt úgy hülyézni másokat, hogy nem gondolod át, megint nem szép dolog.

Amúgy simán lehetne ilyet írni olyan szemszögből is, hogy valaki a kommunizmust tartja tökéletesnek és minden más ideológia a fasiszta és imperialista gondolatok melegágya vagy olyan szemszögből is, hogy nemzetiszocialista vagyok és akkor a szocialisták és a liberálisok mind a kultúra és a fehér ember elpusztítását akarják, tehát itt sem látsz különbséget a kettő között.

Amúgy megmondom neked őszintén, ha annyira nagy gondolkodó lennél, akkor nem azt vennéd észre, hogy mindkét eszme ugyanolyan, hanem azt, hogy vannak átfedések és természetesen különbségek is. Csak mert így, hogy te azt mondod, hogy mindkettő ugyanolyan eszme, ezzel pont olyan leszel, mint a fentebbi példáim a kommunizmussal és a nemzetiszocializmussal.

Én igen.

De szerintem nem Te vagy tisztában a két szó értelmével.

A kommunizmus kifejezés elsősorban az OSZTÁLYNÉLKÜLI társadalmat,illetve az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát jelenti. A kommunizmus nevében elkövetett bűnökről Karl Marx és Friedrich Engels már nem tehet (mint Jézus sem a kereszténység "bűneiről").

A fasizmus szerves elemei az antikommunizmus, a tekintélyelvűség és a totalitárius rendszerek pártolása.

Alapvető elemei a nemzeti érzelem, a szociális érzékenység, a vezető korlátlan hatalma. Rendkívül fontos eleme a fajelmélet, mely szerint az árja (nemzetkultúra-alkotó) faj áll mindenek felett, míg a többi (kultúraromboló) népek kiirtandók, mert csak ártanak a világnak.

Javítok:

"De szerintem nem Te vagy tisztában a két szó értelmével."

>>> De szerintem TE NEM vagy tisztában a két szó értelmével.

Kedves 20:15-ös:

"A kommunizmusnak még mindig nincs semmi köze a Sztálinizmushoz, úgyhogy ez már ezen elbukott."

- Ez még mindig csak egy eufemizmus. Ami megvalósult, az bizony az, amit Marx leírt. Akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, azokat jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.

"A fasizmus szerves elemei az antikommunizmus"

- A kommunizmus szerves eleme az antikapitalizmus, antiimperializmus

"a tekintélyelvűség és a totalitárius rendszerek pártolása."

- Ahogyan a kommunizmusé is.

"Alapvető elemei a nemzeti érzelem"

- Alapvető eleme az internacionalizmus

"Rendkívül fontos eleme a fajelmélet"

- A kommunizmusnak pedig az osztályharc, ami ugyanaz, csak nem származási, hanem társadalmi alapon gyűlöl.

Egy másik kérdésnél írt válaszomból is idézek:

"Viszont a kommunizmus alapjaiban nem szól alacsonyabb rendű, felesleges emberekről,"

- Nagyot tévedsz! A kommunizmus kezdettől az osztályharcot hirdette, a "kulákok", a tőkések, gyártulajdonosok, nagypolgárok ellen harcolt, a papság ellen, és mindezek elnyomásával, vagy akár legyilkolásával a munkás-paraszt osztály felemeléséért.

"vagy arról, hogy növelni kellene az életteret,"

- Ebben is tévedsz, kezdettől ki akarták terjeszteni a kommunizmust ún. "világforradalommá". Be is kebelezték Észtországot, Lettországot, Litvániát, Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, és "szocialista szövetségi köztársaságokat" alkottak belőlük. 1944-45 között pedig Európa keleti felére is sikerült kiterjeszteni ugyanezt.

A szóhasználat más. A vonalvezetés ugyanaz.