A pártok mért nem beszélnek a VALÓDI problémáról? (a pénzrendszerről)

Unom már, hogy kábé huszonötször elmagyaráztam, hogy a felvetés miért hülyeség, mert mindig megkérdezi valaki újra a hülyeséget...

>Mért csak a Jobbiknál lehet érezni hogy tenne ez ellen?

-Mert a többi pártban tudják, hogy a tudomány, így a közgazdaságtan tudománya nem hülyeség.

Miből gondolod, hogy nem idióta?

Vagy teszerinted a kérdések megvitatásának ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja?

Kezdjük ott, hogy a pénzrendszernek semmi köze a papír, vagy más formában megjelenő pénz nevű eszközhöz, amely arra való, hogy áruk cseréljenek gazdát. A pénzrendszer az árucsere egy speciális formájának működési elvrendszere, mint ilyen, egy módszertan. Ebben nem szerepel az MNB számlákra írás semmiféle általad vélelmezett formája.

Folytassuk azzal, hogy ennek ellenére volna mit javítani a magyarországi pénzrendszeren, de azt valódi problémának aposztrofálni a gazdasági rendszer működésének teljes félreértése. Már csak azért is, mert a pénzrendszer nem teljesen megfelelő volta nem ok, hanem következmény.

A gazdaság állapotát hosszú távon a kitűzött célrendszer és annak megvalósítási módszertana határozza meg, továbbá egyszer (kezdetben) a kiindulási feltételek. Ez is egy nagyon összetett dolog, a módszertan még inkább.

A valódi probléma a kitűzött célrendszer hibás volta.

Az adórendszer túl bonyolult (Varga Mihály), nem a gazdaság növekedését, hanem a tőkekoncentrációt segíti elő, növeli az aránytalanságot.

Az egészségügy (beleértve az egészségpénztárt is) pazarló és súlyos forráshiányos egyszerre, túlbonyolított és megalázó a benne dolgozók többségére. Pedig a tagjai a lecserélhetetlen életünket reparálják (már ha).

Az oktatási rendszer idióta, forráshiányos, pazarló és kontrollálatlan. A benne élők kis része pöffeszkedik és osztja a nem létező észt, döntő többsége megalázottan és reményvesztetten gürcöl. Pedig a jövő nemzedék képességeit lehetőségeit kezeli, kellene helyzetbe hoznia.

A gazdaság működési feltételei aránytalanok, kiszámíthatatlanok (ez önmagában tönkretevő ok), a szakszerűség és minőség nem cél, hanem a tudatlanok által üldözött dolog.

Az emberek nem tudhatnak mindent, hát mintákat vesznek onnan, ahonnan tudnak. Munkahelyi vezetőktől, ismert emberektől, politikusoktól. Csak éppen a mintaadók és mintavevők feltételei nem azonosak, ezért minden fordítva sül el. A közmorál a béka feneke alatt, divat a kis és nagy csalás, trükközés, végrehajthatatlan törvények, majd lassan minden szabály kijátszása. Sajnos még hosszan lehetne sorolni.

Ezek valódi problémák!

Csak éppen a megoldásuk sok verejtékkel jár, amit a kijátszott nép már nem hisz el. Várja a jótékony tündért, hol az MSZP, hol a Fidesz, most éppen a Jobbik képében. De tündérek nincsenek, csak véres és keserves valóság van. Erről nem szeretne beszélni a Jobbik sem, mert pillanatok alatt semmivé válna. Helyette beszél Nagy Magyarországról, Magyar Lelkiismeretről, Magyar Igazságról, a Magyarok világelnyomásáról. Ezek üres luftballonok, a kétségbeesett ember beléjük kapaszkodik, hogy lebeghessen. Súlyos lesz a kínja, ha az álomvilágból földre puffan.

Csak beszélni szeretnél róla (pótcselekvésként), vagy tenni is? Ha tenni, akkor üljük össze, indulatmentesen beszéljük meg, mit tehetünk, mindenki hallgassa meg figyelmesen a másikat, ha tudja, egészítse ki jó ötletekkel és ne dorongolja le, ha nem azonos a nézet.

De ne időzzünk hosszan, hanem kezdjünk cselekedni. Kezdetben figyeljünk a másik bajára, ne tűrjük el a megalázást a miniszterelnöktől se, mondjuk ki kulturáltan, de hangosan, ha valamit jobban szeretnénk, tegyünk javaslatokat munkahelyen, iskolában, az élet minden területén. És fogunk csodákat látni.