Mit neveznek a politikában bal és jobb oldalnak és miért?

Az ókortól divatos felfogás szerint a jobboldal a "jó", a baloldal a "rossz" (lásd a latin/olasz sinistra - bal és gonosz, rossz jelentését; bal lator, balsors, balvégzet, baleset, a balkezes az ördöggel cimborál, stb.). A felvilágosodással a baloldal tör előre, és megfordul a helyzet.

A baloldalhoz a felvilágosodás óta kapcsolódó értékek: szolidaritás, társadalmi reformok, szocializmus, demokrácia, tudomány, szabadság, testvériség, egyenlőség, az állam és az egyház szétválasztása.

A jobboldalhoz a felvilágosodás óta kapcsolódó értékek:

egyéni kiváltságok, konzervativizmus, kapitalizmus, elitizmus, teológia, szükségszerűség, társadalmi hierarchia, megkülönböztetés, az egyház állami vezető szerepe.

A kommunizmus bukásával értelmét vesztette ez a szembenállás, pl. mindenhol kapitalizmus van. A jobboldal átvette a baloldal értékeinek nagy részét, és fordítva.

Tony Blair a brit Munkáspárt (Labour) élén kőkonzervatív gazdaságpolitikával aratott sikert, Sarkozy francia elnök pedig jobboldaliként a bérből és fizetésből élők védelméről, szolidaritásról szónokol, jelentős sikerrel.

Nálunk a szocializmus már eleve összekuszálta a szálakat, a jobboldal a szőnyeg alá került, és űzött, vad tekintettel mászott elő (MDF, MIÉP), majd közösségi érdekvédelemről kezdett el beszélni. A baloldal pedig eredeti tőkefelhalmozást hajtott végre (MSZP), és a magántulajdon apostola lett.

Az SZDSZ pikáns talány, ugyanis a liberálisok Európa szerte a jobboldallal szövetkeznek, mivel a pénz, a hatalom szabadsága mellett szállnak síkra.

Egyesek szerint ma már nem bal-jobb mentén kéne gondolkodni, hanem "hazai közösségpárti" és "nemzetköziségpárti" felállásban. Én is így gondolom. Alternatívaként mondhatjuk azt is, hogy megcserélődtek és kissé összeolvadtak az oldalak.

Kétségtelen, hogy "bal" és "jobb" csak idézőjelben jelent határozott dolgot: pl. az úgynevezett "baloldal" az, amit hagyományosan annak szoktunk hívni, a "jobboldal"-t sem tudjuk jobban meghatározni. Évek óta csodálkozom azon, hogy a Fidesz nem nyilvánítja magát baloldalinak (azt még értem, hogy az MSZP és SZDSZ miért nem nevezi magát jobboldalinak). Ez nyilván politikai marketingszempontok alapján hozott döntés.

A francia forradalom (1789) alkotmányozó nemzetgyűlésén a nemzetgyűlés elnökétől jobbra ültek ancien regime (régi rend) hívei, azaz a monarchisták, balra pedig a harmadik rend, a polgárság tagjai.

Később, tovább finomítva ezt: szélsőbal-szocialisták, balközép-liberális köztársaságpártiak, centristák-konzervatív köztársaságpártiak, jobbközép-alkotmányos monarchisták, szélsőjobb-monarchisták.

Ezt vette át világszerte a politikai gondolkodás, és próbálja alkalmazni a mai napig.

Az első vagyok. Közben eszembe jutott, hogy az indoeurópai nyelvekben a "jobb" szó egyben azt is jelenti, hogy "jó", "helyes", "egyenes", "jog", "jogos", "igaz", stb.

Ez indokolhatta eredetileg a francia ülésrendet is, ami ezek szerint a forradalmárok szándéka ellenére szimbolikusan királypárti maradt.

Most nem térek ki a történelmi előzményekre (fr. forr. és egyebek), csak a modern értelmezést nézem.

Általában azt szokás mondani, hogy a teljes szabadság és teljes egyenlőség egyszerre nem lehetséges. A baloldal azt mondja, hogy az egyenlőségre kell helyezni a hangsúlyt, mert a szabadságnak csak akkor van értelme, ha nem túl nagy az egyenlőtlenség. A jobboldal ezzel szemben a szabadságot helyezi előtérbe és azt mondja, hogy a baloldal túlzott mértékben beleavatkozik a szerintük "természetes" egyenlőtlenségbe. Ha lefordítjuk virágnyelvről a tények nyelvére ezeket a szlogeneket, akkor azt kapjuk eredményül, hogy a baloldaliság az alsó rétegek, a jobboldaliság a középosztály érdekeit kifejező ideológia. Ilyen értelemben pl. a Fidesz jobboldali, az MSZP baloldali (példa: az MSZP segélyt akar adni ott, ahol a Fidesz adókedvezményt, ld. a vitát a családtámogatásokról 1998-ban.). A különbségek nem élesek, ezen azonban nem kell meglepődni. Általában a baloldali és jobboldali kormányok között az a különbség, hogy az előbbiek kicsit magasabb adókat vetnek ki és több az állami kiadás, míg az utóbbiaknál ez az újraelosztás kisebb mértékű. Amikor bal- és jobboldali politikusok az "igazságosságról" papolnak, akkor a baloldaliak arról szoktak rizsázni, hogy az igazságosság egyenlő a kis jövedelemkülönbségekkel, a jobboldaliak pedig arról halandzsáznak, hogy az igazságosság azt jelenti, hogy a tehetségesebb vagy keményebben dolgozó kapjon többet.

"A párt maga is alapból munkáspárt volt. Formailag tehát baloldali alapokra épített, mégis szélsőjobbnak nevezzük ma..."

Az NSDAP első programja még sok baloldali elemet is tartalmazott a jobboldaliak mellett. 1934 után Hitler erőteljesen jobbratolódott. Ennek egy látványos állomása volt Röhmék (a balszárny) félreállítása.