Miért van az, hogy a választók - ha a saját pártjuk nyer - gyakorlatilag nem tudnak megnevezni semmilyen konkrétumot, amitől jobb lett az életük? Akkor miért szavaztak rá?

Két dolog miatt:

- vagy azért szavaztak a pártra, mert amikor a másik párt kormányon volt, akkor sem javult az életük, és elhitték, hogy "majd akkor ezek". Természetesen most sem lesz jobb az életük, de a legközelebbi választásokon "sebaj, van másik"... Ez a fajta a gyakoribb, és előbb-utóbb hajlamos a kiábrándulásra.

- vagy azért, mert fanatikus rajongói a pártnak, és még akkor is rá szavaznának, ha az utolsó megtakarított forintjaikat is be kellene fizetni "békekölcsönként", miközben imádott "Führerük" dúskál az egyre növekvő vagyonában. Nekik sosem jön meg az eszük.

Más dolog a személyes javulás és más az ország állapotának javulása.

Személyes javulást minden eddigi kormány alatt néhányan elkönyvelhetnek, országos javulás azonban csak részidőkre volt eddig, egy teljes ciklusra nézve nem nagyon.

Már régóta azonban a választók jó része azon az alapon szavaz egy pártra, hogy az a kevésbé rossz. Vagyis abban sem bíznak, csak a többiben még kevésbé. Viszont szavazni akarnak.

"Miért van az, hogy a választók - ha a saját pártjuk nyer - gyakorlatilag nem tudnak megnevezni semmilyen konkrétumot, amitől jobb lett az életük?"

Ha így van (mondjuk olvasnék erről egy felmérést, hogy tényleg így van-e), akkor ennek az az oka, hogy a pártokra szavazásnak csak az egyik lehetséges indoka az, hogy valamilyen konkrét előnyt remél az illető X párt győzelmétől. Másik gyakori indok a kulturális, értékrendbeli azonosulás.

Pl. az értékrendfelmérések bizonyítják, hogy az MSZP és Fidesz szavazótábor között az egyik leghatározottabb különbség egyszerűen az, hogy az előbbieknek jó, az utóbbiaknak rossz a véleménye a Kádár-rendszerről. Vagy pl. az SZDSZ-szavazókra az volt jellemző, hogy igényesebbnek és műveltebbeknek tartották magukat másoknál, úgy érezték, hogy az SZDSZ a modern európaiak elit klubja. Most kb. ugyanezt gondolják az LMP-sek.