Miért tehetik azt meg Magyarországon, hogy minden itt a legdrágább?

Nem az itt a probléma, hogy minden drága, hanem az hogy a fizetésünk aránytalanul alacsony. A környező országokban vannak alapvető élelmiszerek amik drágábbak mint itthon, és az üzemanyag is csak néhány forinttal olcsóbb. Ezekben az országokban viszont van életszínvonal, nincs kisebbségi bűnözés (bár ezt itthon sem ismerik el), és a hatalmon lévő kormány betartja a választási kampányban tett ígéreteit, legalábbis igyekeznek. Mi magunk tehetünk arról hogy csak ennyire vittük! 65 éves nyugdíjkorhatár, hónapról-hónapra csökkenő bér, ami arányos a kirótt adók növekedésével, igazságtalan adózási rendszer, jövőre ingatlanadó(amit mellesleg a jelenlegi kormánypárt szavazott le anno, akkor még csak 50 millió feletti ingatlanokra lett volna érvényes).

Ha ezt hagyjuk, megérdemeljük a sorsunkat!

Ha a forint nem áll ilyen szarul, akkor nem csak pár forinttal olcsóbb a benzin. Meg pl. a németeknél naponta többször is VÁLTOZHAT az ára fel is és LE IS pár centet a kutakon, nem úgy van mint itt, hogy két hetente bejelentik a tvben, hogy emeljük a benzin árát.

Amúgy igazad van a fizetés a baj. De úgy helyesebb hogy a fizetés IS a baj. Olcsóbbak a ruhák, műszakicikkek, ki lehet ragadni 1-2 élelmiszert hogy drágább de alapvetően rengeteg dolog olcsóbb, az akciók sem arról szólnak, hogy szar és/vagy mindjárt lejár ezért olcsóbb stb.

Én Németországban ahányszor bevásároltam sokkal kevesebbet fizettem mint itthon és általában több és jobb dolgot vettem ott kint...

Minden ország annyit ér, amennyit a lakosai.

Nehéz és hosszadalmas lenne felidézni, mitől megy jól a nyugatnak. Ebben benne van például a svájciak hosszan megküzdött nyomorából megtanult együttműködése befelé és elutasítása kifelé (aki élt ott, megtapasztalhatta). Benne van a világháború utáni Marshall segély, az angol-francia-német háborús tanulságok, a skandinávok hűvös nyugalma és sok más.

Ahogy nálunk a török hódítás utáni megosztottság (mert onnantól tanuljuk, hogy ez nem egy egységes nemzet összes lakójával, nemzetiségeivel), a vesztes világháborúk okozta sebek, következményeik. Az ilyesmi nem gyógyul egyik napról a másikra.

Ezekből juthatunk el a kádári paternalista szemlélet elfogadásáig, mai napig tartó virágzásáig. Hogy mindent elhiszünk, amit a politika mond, nem tanulunk, nem gondolkodunk és főleg nem fogunk össze önmagunk örömére és előrejutására.

Ebből már következik, hogy tűrjük a csak magukra gondoló dilettáns politikusaink hatalomra jutását, regnálását, pazarló, hatalomépítő, nagyon hibás gazdaságpolitikáját.

Mindenki tudja, hogy egy háztartás, vagy kis vállalkozás életképességéhez hozzáértés és olyan működés kell, amelyben a kiadások nem haladják meg a bevételeket. Létezni csak abból lehet, ami van. Ha több kell, többet kell előteremteni. De mindig csábító az az ígéret, hogy már ma jobban élhetsz, ha hitelt veszel fel, és nincs semmi gond. Pedig az autó, vagy televízió hitelárából ezeken kívül még a hitelezőt is el kell tartani busásan.

Igen, vannak kivételek is, de csak időlegesen és nem életvitelszerűen.

Az ország üzemeltetése nem más, mint egy háztartásé, csak sokkal bonyolultabb. És ezért áttételesebb, megbízottakkal kell elvégeztetni a szervezést (politikusok), de nem figyelünk arra, kit küldünk a kazánházba, hogy meleg legyen (szavazás), ne csodálkozzunk hát, ha felrobban a kazán, vagy megszaladnak az üzemanyag és farmerárak, miközben, mivel a pénzt szórtuk az égéstérbe a szén helyett, hát kevesebbünk is van. Pedig a javítás többe fog kerülni. Ha el nem üldözzük, és lesz még javító szakember.

Vagyis arra a kérdésre, hogy meddig fog ez folytatódni, könnyen adható válasz. Amíg hagyjuk! Már Koncz Zsuzsa is megkérdezte: Miért hagytuk, hogy így legyen? A helyzet változatlan - nálunk.