Miért nem biztosítja az Alaptörvény eléggé Magyarország szuverenitását?
Néhány nappal ezelőtt érdekes, vagy inkább felháborító cikkek jelentek meg a hazai sajtóban. Kiderült, hogy Nyugat-Európa nem csak szemétlerakónak használ minket, de még ráadásul hulladékkal is etet.
Pesti Imre, Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja egy múlt heti sajtótájékoztató keretében ismertette a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálatát, mely szerint a multik gyengébb minőségű vagy alacsonyabb élvezeti értékű termékeket forgalmaznak Magyarországon, mint Nyugat-Európában.
Itthon és külföldön egyaránt kapható termékeket hasonlítottak össze: bébiételeket, gyümölcsleveket, nektárokat, kávét, illetve háztartási és vegyipari termékeket.
A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott. Például a bébiételek kevesebb cukrot tartalmaznak Magyarországon, mint külföldön. Sőt a cukor mennyisége még a dobozon feltüntetett értéket sem éri el. A kutatás azt is megerősítette, hogy a gyengébb minőség ellenére, még többet is fizetünk a termékért. Tehát gyakorlatilag a multik átvernek minket. Eladják nekünk a gagyit, drágán.
Korábban a Szlovák Fogyasztók Szövetsége is úgy találta, hogy a multinacionális élelmiszeripari cégek különböző minőségű termékeket szállítanak az EU-tagállamokba, az újonnan felvett tagállamok pedig egyenesen alacsonyabb minőségű termékeket kapnak.
És mi volt erre az Európai Unió válasza?
„A vállalatokat nem kötelezik arra, hogy ugyanolyan termékeket dobjanak piacra azonos márkanév alatt az EU országaiban.”
Ez a nyilatkozat Frederic Vincent-től származik, John Dalli egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos szóvivőjétől.
Így működik tehát az „egységes” Európa. Vannak egyenlők és egyenlőbbek. Van aki minőséget kap, van aki pedig fizethet a silányságért.
Az EU szerint amíg a vállalatok betartják az uniós szabályokat a címkézésről és az élelmiszer-biztonságról, akár különböző összetevőjű termékeket is forgalmazhatnak, eltérő áron.
Most jön a cinizmus csúcsa. A szóvivő szerint a vállalatok szabadon igazíthatják az egyes nemzeti piacokhoz a termékeiket. Dalli szóvivője, példaként egy ismert csokoládé márkát említett, amely Nagy-Britanniában és Európa más országaiban is különböző termékeket forgalmaz, hogy így szolgálja ki az eltérő ízléseket.
Erre én meg azt mondom, hogy ebben az esetben a multik rosszul mérték fel az igényeinket, mert nem szeretek azért magasabb összeget fizetni, aminek a minősége ráadásul még silány is. Kíváncsi lennék rá, hogy mit szólnának Nyugat-Európában, ha a vizsgálatok fordított eredményt hoztak volna, és ők kapnának például savanyúbb gyümölcslevet, mondjuk kétszeres áron....
válasza: válasza:Mo. szuverén állam. A szuverenitásunk egy részét leadtuk az EU-nak. Vannak eus kompetenciák, olyan kérdések, amikben csak az EU dönthet és vannak közös és tagállami kompetenciák. Az általad említett életfogytiglan eltörlése, vagyis a büntetőpolitika tagállami hatáskör. A neten megtalálod bárhol, hogy mik az uniós hatáskörök és mik nem. Az EU tehát nem kényszeríthet ránk olyat, amihez a hozzájárulásunkat nem adtuk. Persze az EU próbálja a hatalmát központosítani, és tovább növelni. Nézd végig az EU történetét a Római szerződéstől a Lisszaboniig! Érdekes, hogy egy jobb, a magyar érdekeknek megfelelőbb alkotmányt vársz ugyanazoktól a politikusoktól, akik meg sem kérdezték a véleményedet, hogy akarod-e a Lisszaboni szerződést.
Az egyéb nemzetközi szervezetekre ugyanaz vonatkozik, mint az EU-ra. Amikor belépünk, elfogadjuk, hogy milyen kérdésekben, milyen eszközzel dönthetnek. A nemzetközi jog meg nem úgy működik, hogy vki kitalál vmit Amerikában és azt rádkényszerítik (a háborús és emberiség elleni bcs.-eken kívül), hanem szerződő félként eldönthetjük, hogy csatlakozuk-e egy nemzetközi szerződéshez, ami a jogainkat, kötelezettségeinket meghatározza. Az ilyen szerződésekből általában van lehetőség kilépni is. De olyan nincs, hogy benne élsz egy közösségben, aztán ami neked tetszik, azt elfogadod, a többit meg megvétózod. Másképp nem létezhetnének stabil rendszerek.
válasza:Egy ország szuverenitását nem az alaptörvénye (vagy bármi más szabályrendszere) biztosítja. Ez a törvény csak leírja a lehetséges (esetleg kívánt) állapotokat. Mindegy mit írunk le, ha a többi országnak nem tetszik, szóvá teszi. Most tette. És ez független attól hogy milyen szervezetben vagyunk. USA nem tagja az Uniónak, de ők kritizáltak a legjobban (most nem az a kérdés, hogy mennyire volt megalapozott vagy sem a kritika, hanem csak az a kérdés, hogy megteszik-e)
Teljes szuverenitás nem létezik, hiszen közösségben élünk (akkor is, ha semmilyen szervezetbe nem lépünk be). Még az USA is kénytelen figyelembe venni más országok kívánságait.
Hogy egy ország milyen mértékben szuverén, alapvetően gazdasági potenciálja dönti el. Nagyobb gazdasági erővel többet lehet elérni, kisebbel kevesebbet, de a kereskedelem, érdekek érvényesítése, stb. okán nem hagyhatók figyelmen kívül a többi ország igényei. Ha nem vagyunk az Unió tagjai, akkor sem tehetünk akármit.
Egyébként most éppen jelentősen csökkenőben van a szuverenitásunk, ahogy egyre rosszabb gazdasági helyzetben vagyunk.
Akármit írhatunk az alaptörvénybe, érdektelen, hogy minek vagyunk tagjai. Ha egy ország azt szeretné, hogy valami másképp legyen nálunk, akkor a kényszerítés különböző fokozatait alkalmazza.
- Érdeklődik,
- rákérdez,
- felszólít
- korlátozza a politikai kapcsolatokat
- korlátozza a kereskedelmi kapcsolatokat
- más országokat is rábeszél ugyanerre
stb.
A "kútba ugrás" nem szokott az igények közé tartozni, háborút, különösen Európában pedig rendkívül súlyos okok esetén kezdeményeznek. És akkor az írás nem, csak a fegyver számít.
Az alaptörvény ezen szakaszai csak bennünket minősítenek, nagyvonalú helyeken nem szoktak ilyennel ebben a formában foglalkozni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!