A kommunista államban mi a parlament feladata?

Hát, eredetileg ügye a parlament a nép akaratát közvetítette, mivel minden képviselő az adott területet képviselte volna. Ők szabták volna meg a gazdaság irányát.

Gyakorlatilag meg az volt, amit az első írt. A legfelsőbb vezetők mondtak valamit, ők meg egyetértettek...

Kedves Kérdező!

Soha sehol nem létezett és létezik kommunista állam.

Az a divatos kifejezés, hogy kommunista nem összetévesztendő az előző szocialista rendszerrel. Még akkor sem, ha pl. Észak-Koreát annak nevezik. Egyszerűen azért nem mert a kommunizmushoz egy rendkívül magas öntudat és gazdasági jólét szükségeltetik. A világon sehol ez még nem állt össze.

A szoci rendszerekben pedig pontosan úgy működött a dolog ahogyan az előzőekben leírták.

Két választható képviselő jelölthette magát a parlamentbe. Az egyik MSZMP-s volt, a másik pedig a Hazfias Népfront jelöltje. Persze teljesen lényegtelen volt, hogy kit választottál.

Soha sem volt több jelölt, soha sem voltak programok, nem voltak választási ígéretek. Akik pedig bejutottak azok azt tették amit vezényeltek nekik, vagy éppen alukáltak. Vagyis pontosan úgy volt ahogy írtad: névleg létezett.

Ha jól emlékszem egyetlen független ("renitens") jelölt jutott be a parlamentbe hosszú évtizedek után, aki tenni is akart valamit. Az Ő neve Király Zoltán és újságíró volt.

Olyan, hogy kommunista állam, nincs. A kommunizmusban ugyanis elhal az állam. Ezt már Marx leírta, és Lenin megerősítette (Állam és forradalom).

A magukat szocialistának nevező diktatúrákban a parlament szerepe papíron ugyanaz volt, mint most. A valóságban sokkal kisebb volt a szerepe, nem volt különösebben nagy hatalmú szerv, mert a döntéseket a pártvezetés hozta, a parlament csak utólag jóváhagyott mindent (többnyire egyhangúlag). Csak a "szocialista" rendszer összeomlása idején kezdett a parlament úgy működni, mint a mai parlament, tehát kezdett vitázni, önállóan törvényeket kezdeményezni és módosítani, stb.

A 70-es, 80-as években évente csak néhány ülése volt a parlamentnek, és nagyon kevés törvényt alkotott (azt is vita nélkül, egyhangú szavazással, előre lefutott ügyként). A kormányzás rendeleti úton zajlott vagy a pártszervezeteken belül.

A kormánynak (minisztertanácsnak) is kicsi volt a szerepe, a miniszterelnök pl. elég súlytalan figura volt a felső pártvezetéshez képest.

A 15.58. hülyeséget írt.

A feladathoz írd be nyugodtan,hogy kommunista állam sehol nem létezett! A szocialista országokat szokás kommunistának nevezni.

Az egyik hozzászólót helyesbíteném: A Kádár-rendszerben soha nem indult MSZMP-jelölt. Mindig csak a Hazafias Népfront jelöltje indult. A 80-as évekig mindenütt csak egy jelölt volt körzetenként. Utána lehetett kettő jelölt közül választani,de ők is a Népfront színében indultak. A független jelölt közvetlenül a rendszerváltás előtt indulhatott csak.

A szavazásokon a lakosság 99 %-a részt vett. Az érvényes és igen szavazatok aránya is 98% körül mozgott. A betegekhez házhoz vitték a szavazó urnákat.

(Bizonyítva,hogy demokratikus és érvényes volt a szavazás)

A Népfront a jelölállításoknál is betartotta a központi Pártelőírásokat.

Meghatározták pl.hogy a parlamenben milyen arányban legyenek a nők és a férfiak,hány első szavazó és fiatal legyen,hány 65-70 körüli nyugdíjas. Mennyi legyen a Kisz-tag a képviselők között,és mennyi a párttag. Általában néhány pártonkívülit is indítottak.

Valójában nem sok jelentősége volt a választásoknak,és a Parlamennek sem.

Most olvasom a második linkedet. Az állam működésébe még sok minden beletartozik,nemcsak a parlament.

Erről még nagyon sokat lehetne írni.