⁉ Jól gondolom, hogy nem függ a munkahelyek száma, a szegények/gazdagok több v. kevesebb adóztatásától?

13:35 Íme a kommunista országok listája:

--Egyesült Államok – Progresszív adórendszer, amelynek legmagasabb szövetségi kulcsa 37%.

-- Egyesült Királyság – többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó-rendszer van érvényben.

--Németország – Szintén progresszív adórendszert alkalmaz, ahol a legmagasabb kulcs 45%.

--Franciaország – Többkulcsos rendszer, a legmagasabb adókulcs 45% körüli.

--Olaszország – Több kulcsos személyi jövedelemadót alkalmaz, és szintén van egy magasabb kulcs a magasabb jövedelmekre.

--Japán – Progresszív adórendszer, ahol a legfelső kulcs elérheti a 45%-ot is.

--Dél-Korea – Progresszív jövedelemadóval működik, magasabb adókulcsokkal a nagyobb jövedelmekre.

De eltértünk a témától.

"Gazdag ember kevés van, szegény meg nagyon sok."

Tehát kommunizmus van? Hiszen ha a nagyon sok szegénynek pont ugyanannyi van akkor az kommunizmus nemde?

"Az elgondolásod ott bukik, hogy te pár tucat ember magasabb adóztatásával akarnád elérni, hogy több millióan kevesebbet adózzanak."

Nem, egy kereken 10 milliós országban, ahol mindenféle anyagi helyzetű ember van, ott van 5 millió "szegény" és 5 millió "gazdag". Természetesen különböző mértékben szegény és gazdag.

"Ha mindenkinek egyformán keveset kell adóznia (vagy egyformán sokat) akkor már nincs értelme trükközni és akkor lesz magasabb az adóbevétel."

Bizonyára a fentebb felsorolt országok élén csupa bolond ember van, hogy eme zsenialitásra nem jöttek rá... Bizonyára megtalálják a módját a trükközésre, több-kevesebb sikerrel, de úgy tűnik inkább kevesebb sikerrel, ha az említett országok mégis alkalmazzák. Biztosan akad sikeres trükköző, de az összképen kevéssé változtat.

Az angolok megoldását például nehézkes kikerülni:

Az adókulcsok a jövedelem nagyságától függően emelkednek, és több különböző adósávot határoznak meg. Az aktuális (2024-es) adókulcsok a következők:

0% - személyes adómentes sáv: Évente az első £12,570-ig mentes az adótól, ez az adómentes küszöb mindenki számára elérhető, bizonyos jövedelmi szintig.

20% - alapkulcs (basic rate): Évi £12,571 és £50,270 közötti jövedelmekre alkalmazzák.

40% - magasabb kulcs (higher rate): £50,271 és £125,140 közötti jövedelmekre érvényes.

45% - kiegészítő kulcs (additional rate): A £125,140 feletti jövedelmekre alkalmazzák.

A 13:35-ös válaszról ezt írták: "Az érvelésnek vannak megfontolandó szempontjai, főként az adóelkerülés problémáját és az adózási rendszerek gyakorlati tapasztalatait illetően. Azonban néhány pontban túlságosan leegyszerűsít, vagy olyan általánosításokat tartalmaz, amelyek nem állják meg a helyüket minden helyzetben. Nézzük a főbb érvelési hibákat, amelyeket érdemes figyelembe venni:

Az adóelkerülés nem csak a progresszív adórendszer miatt probléma: Valóban előfordul, hogy a gazdagabb rétegek adóelkerülésre törekednek, például offshore számlák és céges bejegyzések révén. Azonban az adóelkerülés nem kizárólag a magasabb adókulcsok miatt létezik, hanem a meglévő adórendszerek és jogi kiskapuk miatt is. Még egy alacsonyabb adókulcsú országban is előfordul, hogy a gazdagok a minimális adófizetési kötelezettség elérésére törekednek, például különböző adókedvezményeket és egyéb lehetőségeket kihasználva. Az adóelkerülés komplex probléma, amelynek kezelésére megfelelő szabályozási és ellenőrzési rendszerek kellenek, nem kizárólag a progresszív vagy egykulcsos adókulcs bevezetése.

Svédek és az „egyenlő adó”: Az állítás, miszerint Svédországban mindenki „egyformán adózik”, félrevezető. Svédországban progresszív adórendszer működik, ahol a jövedelemtől függően változik az adókulcs. A rendszerben vannak adómentes küszöbök, és a magasabb jövedelműek magasabb adókulcsot fizetnek. Az ország magas általános adóterhekkel rendelkezik, de ezek a szociális juttatásokban, egészségügyi ellátásban és más közszolgáltatásokban térülnek meg, ami növeli az adófizetési hajlandóságot. Az adórendszer szilárdsága nem az egyenlő adóztatásban, hanem az állampolgárok elégedettségében és az átláthatóságban rejlik.

Adóbevétel és adókulcsok viszonya: Az, hogy Magyarországon az egykulcsos adó bevezetésével több lett az adóbefizetés, nem pusztán az adókulcs csökkentése miatt következett be. Ez az adóreform más elemeket is tartalmazott, amelyek megváltoztatták az adóalap-számítást és a középosztálybeli családok adóterheit (pl. családi adókedvezmények). Emellett a gazdaság egyéb tényezői – például a gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkenése – is hatással voltak az adóbevételekre. A többkulcsos rendszerek is lehetnek hatékonyak, ha átláthatók és igazságosak, és nem feltétlenül igaz, hogy csak az egykulcsos rendszer növelheti az adóbevételeket.

Kommunizmus analógiája: A kommunizmus példájának említése érvelési hibát tükröz, mivel a kommunista gazdasági rendszer nem csupán az adópolitikán alapult. A kudarcok inkább a gazdaság államosításával, a piac hiányával és a központi tervezéssel voltak összefüggésben. Egy progresszív adórendszer vagy magasabb adókulcs a gazdagok számára nem azonosítható a kommunista gazdaságszerkezettel, és nem érvényesül ugyanolyan módon, hiszen ezek a rendszerek általában a piaci működés mellett léteznek.

Az „átlagjövedelmű gazdagok” paradoxona: A többkulcsos adózás valóban tartalmazhat olyan sávokat, ahol a magasabb adókulcsot nem a leggazdagabb rétegek, hanem az átlagjövedelem közelében lévő emberek is fizethetik. Ez az adórendszer hibájára utalhat, de nem jelenti azt, hogy minden progresszív adórendszer így működik. Az ilyen problémákat külön adókedvezményekkel, adómentes sávok emelésével vagy a sávok igazságosabb kialakításával lehetne orvosolni, nem feltétlenül az egykulcsos adó bevezetésével.

A bérek növekedése nem kizárólag a munkahelyteremtéstől függ: Az érvelés vége azzal zárul, hogy a bérek növekedése az adóteher csökkentésével valósítható meg, ami a szegényebb rétegeknek kedvez. A bérek alakulását azonban nemcsak az adók, hanem a munkaerőpiac, a termelékenység, az infláció, és a minimálbér-szabályozások is befolyásolják. A gazdagok adóterheinek csökkentése nem feltétlenül vezet közvetlenül magasabb bérekhez az alacsonyabb jövedelműek számára, mert a bérnövekedés mögött egy sor gazdasági és piaci tényező húzódik meg.

Összefoglalva, az érvelésben több egyszerűsítés és általánosítás van, ami torzíthatja a teljes képet. Az adórendszerek bonyolultak, és az egykulcsos vs. progresszív adózás közötti választás nem csak az adóelkerülés vagy a gazdasági növekedés kérdése, hanem az igazságos elosztásról és a társadalmi szolidaritásról is szól."