Mi a különbség ETIKAI, MORÁLIS szempontból a szervkereskedelem/emberkereskedelem és a jelen, ingatlanpiacot is felölelő kapitalista működés között?

Sokan egyből felhördülnek ezek hallatán, hogy a rabszolgaságot meghaladtuk, de itt van helyette a bérrabszolgaság.

Hogy a feudalizmust szintén meghaladtuk, de itt van helyette az ingatlanpiac, ami pont úgy árazódik a kapitalista szabadpiac értelmében, hogy akinek a legnagyobb indoka lenne egy bűzös, szmogos nagyvárosban élni (mert ott vannak oktatási intézmények vagy munkalehetőség, karrierlehetőség, stb.) azok számára a legnehezebben elérhető és a leginkább megfizethetetlen, míg akiknek a legkevesebb indoka lenne (mert home officeban dolgozik, vagy nagyfőnök/tulajdonos/főrészvényes úrként néha tiszteletét teszi, mikor nagyon muszáj személyesen is, de amúgy nemhogy az országban, de a világon bárhol lehet éppen) az tudja a leginkább akár mellényzsebből vagy kerekítési hibaként, adójóváírásként lecsúsztatni akár egy luxuspenthouse árát is.

Ennyire az számít az embereknek, hogy valami megszokott és ezáltal a tömeg magától értetődőnek veszi, más meg ha a múltban volt is vagy távoli földrészeken, de az ő életében nem találkozott vele, ezért ismeretlen, újdonság (és még negatív is ráadásul) ezért viszolygunk tőle?