Ha olyan pártlistára szavazok az Európai Parlamenti választáson, amiből nem lesz képviselő, a töredékszavazatomon végül a FIDESZ nyer, kompenzációként?

"Százalékos arányban történik a mandátum 5% onként 1 képviselő."

Ez nem igaz, a mandátumokat úgynevezett D'Hondt módszerrel számítják ki.

[link]

[link]

Az 5% annyiban számít, hogy csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek legalább ennyi szavazatot elértek. Ettől függetlenül simán lehet, hogy egy 6%-os pártnak 1, míg egy 8%-osnak már 2 mandátum jut, a mandátumok száma tehát nem 5%-onként növekszik.

Arról viszont nem találtam semmit, hogy aki eléri az 5%-ot az fixen megkap-e 1 mandátumot, mert a D’Hondt-módszer önmagában ezt nem garantálja, de nekem úgy rémlik, hogy mindenkinek van/lesz mandátuma, aki elérte a bejutási küszöböt. Erről viszont hivatalos forrást nem találtam, szóval ha valaki tud adni hozzá forrást, azt szívesen venném én is és szerintem a kérdező is.

↑ 5-ös válasz írójának! (22:46)

Jogszabály nem biztosítja, hogy a bejutási küszöböt elérő lista mandátumot kap.

Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény „A választás eredményének megállapítása” fejezete nem állapít meg ilyen biztosítékot.

Ismerteti a d’Hondt-mátrix eljárást, hogy aszerint kell megállapítani a mandátumokat.

Két sajátosság van:

1.) Egy-egy oszlopban legfeljebb annyi szám lehet, amennyi a listán levő jelöltek száma.

Így, ha a küszöböt elérők közül valaki az elért szavazatszámához képeset kevés jelöltet állított a listán, akkor elesik lehetőségtől.

2.) Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

Így pl., ha a 21. legnagyobb érték két vagy több lista oszlopában is szerepel, akkor nyilván nem fognak többlet mandátumokat osztani; közülük az a lista kapja a 21. mandátumot, amelyik a sorsolás alapján előbb van a szavazólapon. Vagy, ha pl. a 20. legnagyobb érték három számoszlopban is szerepel, akkor közülük a szavazólapon levő legnagyobb sorszámú nem kap erre az értékre mandátumot; a kisebb sorszámú kettő kapja a 20. és 21. mandátumot.

Amelyik küszöböt elérő lista a fentiek alapján nem szerez mandátumot, az, nem szerez. Ez akkor adódhat, ha valamelyik lista brutális fölénnyel nyer, vagy valamelyik nagyon lemarad mindegyiktől.

#6 Köszönöm a kiegészítést, és a forrást.

Én is hasonlóan képzeltem, csak a szavazók (pl. a 4-es válaszoló) és a pártok (főleg a kis, bejutási küszöbön táncolók) is általában alapvetőnek kezelik, hogy ha a pártok elérik a bejutási küszöböt, mandátumhoz jutnak, ami ezek szerint egyáltalán nem biztos, még ha kicsi is rá az esély.

#5-ös voltam