Ha ti kommunista diktátorok lennétek mit csinálnátok először?

#19 Jelenleg a kínai kommunista párt még nem is maoista. Illetve papíron ugyan az, de a gyakorlatban nagyon nem az.

#20 A revizionizmus különféle eszméket, elveket és elméleteket képvisel, amelyek a marxizmus revízióján alapulnak. Az alapvető marxista elméletek és premisszák jelentős átdolgozásával jár, és általában a burzsoá osztállyal való kiegyezés megkötésével jár.

# 21

„A villa ki volt világítva lampionokkal, és színes selyempapírokkal volt díszítve. A bejárat előtt jobbra vadászok álltak díszegyenruhában, balra pártifjúság kék inggel és vörös nyakkendővel. Az ünnepelt ugyanis nemcsak pártember, hanem természetesen vadász is volt. Oldalt a parkolóban állt néhány amerikai limuzin, két szovjet katonai kocsi, több motorkerékpár és néhány hintó. Egy rendőrségi autó is jelen volt…”1 – visszaemlékezés-kötetében Merán Fülöp tudósít egy emblematikus, 1946-os eseményről, a csákberényi párttitkár születésnapjáról.

– „Egy hosszúkás asztalon sült malac, kaviár, pulyka. És vaddisznóhús, fácánsült és töltött liba. Ólomkristály kancsókból töltögetik a poharakba az erős Merán-borokat csókakői és orondi elkobzott szőleinkből. Hölgyek is jelen vannak, részben csinosak és az új divat szerint öltözve. A háziasszony nagyon elegáns és szép.” A leírásban szerzőnk a házigazdáról is megemlékezik: „A pártvezér ezen a napon 40 éves lett. Jó kedve van, és elég szimpatikus.”

Ez volt a Rákosi-korszak.

Az ilyesmi kommunizmus volt-e ?

"Amit Maó csinált, az jó volt-e ?"

Mao szovjet mintára szerette volna iparosíteni a termelést annak növelése érdekében. A probléma az volt, hogy mivel a lakosság jelentős érsze vidéken élt, így munkaerőhiány volt a nehéziparban, ezért a növekedés üteme a tervezettnél lassabb volt. Emiatt, és más egyéb okok miatt Mao elő állt a második 5 éves tervvel [A nagy ugrás (1958-62)], szakított a szovjet mintával, a mezőgazdasági és politikai döntések most decentralizáltak lettek. Mao növelni szerette az ipari és a mezőgazdasági termelést is, és egy ideig úgy tűnt, hogy minen a terv szerint halad. De próblémák léptek fel később, az iparban dolgozó vidéki farmerek által megmunkált acél nagy része használhatatlan volt. A termésből pedig túl keveset hagytak meg a következő évre. A maradakat elijesztették, lelőtték, hogy ne egyék meg a termést, de ebből az lett, hogy azok a rovarok és rágcsálók ették meg a termést, amelyet eddig a madarak kordában tartottak.

A legrosszabb lépés azomban az volt, hogy a növényeket túl közel ültették egymáshoz, mert úgy gondolták, hogy az azonos fajba tartozó növények nem fognak egymással versengeni a tápanyagokért. Ez súlyos tévedésnek bizonyolt. De hiába esett vissza a termelés, a kommunista tisztviselők nem merték megkérdőjelezni a parancsokat, így továbbra is ugyan annyi termést küldtek a városokba, ami nagy éhinséghez vezetett vidéken. 1959 és 1960 között még rosszabb lett a helyzet az aszály és áradások miatt. Mivel éhesen munkások nem tudtak annyit dolgozni, így nem teljesítették a kvótát. De aki nem teljesítette a kóvtát mert nem tudott dolgozni, az nem kapott enni, tehát éhen halt. A végén az emberek mindent megettek ami mozgott, libákat, kutyákat, macskákat, egyesék még kannibalizmusra is fanyalodtak.

Mao ennek ellenére exportálta külföldre a termést, és semmilyen külföldi segítséget nem fogott el, hogy fent tarthassa a látszatot, hogy minden a terv szerint halad. Amikor a városkba irányuló termés elletmányok is csökkenni kezdtek, a városokban is éhinség alakult ki. A legalacsonyabb becslések szerint 18000000 ember halt meg. Még a kínai kommunista párton belül is sokan Maot okolták emiatt a katasztrófa miatt (jogosan).

Ennek tudatában, szerintem Maot és amit csinált sokmindennek lehet nevezni, de jónak nem. Az 1966-os kulturális forradalomról már ne is beszéljünk.

# 24

Maó nem csak Kínában pusztított, hanem Észak-Korea is kínai bábállam lett, nemhogy Kambodzsa.

És Románia meg a kínai, egész pontosan a maoista típusú kommunizmust választotta ...

# 25

Nagyon szépen beszéled, és írod a magyart, elismerésem ! :)

Szerintem mindegy, hogy Magyarországon, vagy külföldön születtél, itt a kérdés az évszám.

A Rákosi-korszakról annak lehet tapasztalata, aki 1920-ban született, ők alig vannak. És esetlen még annak, aki 1930-ban.

Aki 1940-ben / 50-ben született, az akkor meg kisgyerek volt, és nem tapasztalhatta meg.