A szocialista rendszerek miért nem működtek?

Azért mert mindegyikben a vezetők lettek az új nemesség, a nomenklatúra.

Pl. az NDK-ban, amíg a nép kénytelen volt Trabival pöfögni és azt enni, amit nem tudtak eladni külföldre valutáért, addig Honecker meg a haverjai Volvókkal tolták, és a dollárboltban vettek valutáért nyugati cuccokat.

Honecker olyan szenvedélyesen űzte a régi nemesség, a vadászat sportját, hogy saját kezével írtotta ki az NDK vadállományának nagyrészét.

A népnek azt mondták, hogy itt teljes női egyenjogúság van, ezért be van tiltva a prostizás meg a pornó, ami kihasználja a nőket, közben meg a fejeseknek kazettagyűjteménye volt a legperverzebb pornófilmekből és kész háremük volt prostikból.

Működött, csak nem volt hatékony.

A gazdaság hatékony működéséhez alapvetően szabad piacra van szükség, ahol a tőke, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő értékét a kereslet-kínálat adja, ehhez igazodik, nem pedig a politikusok, a kommunista párt döntéseihez. Utóbbi torzulásokhoz vezet, verseny hiányában jellemzően romlik a minőség, nyomott hatósági árak esetén áruhiány alakul ki (lásd például benzinár-stop Magyarországon 2022-ben, kibontakozó ellátási problémák, összeomlás-veszély).

Az innováció, újítószellem is elvész. Hiába van egy jó ötleted, ígéretes munkád, ha nem tudsz rá vállalkozást indítani, fejleszteni, embereket, alkalmazottakat felvenni az előrelépés, piacszerzés, terjeszkedés érdekében, akkor ez elvész, nem fog megvalósulni. Sokszor ehhez kezdeti tőkére is szükség lehet. Az állami vállalat, ottani kinevezettek, vezetők viszont nem biztos, hogy vevők a tehetségre, jó ötletekre.

A másik dolog pedig, amit az előző is írt. Az emberek alapvetően önzőek, a saját érdekeiket nézik, akkor dolgoznak lelkesen, szorgalmasan, törekednek a fejlődésre, ha abból érdemi előnyük származik. Ha a többleteredményt szétosztják, megy a közösbe, államhoz, akkor csökken a motiváció.

Kérdező, a szocializmus alapja a kommunizmus elmélete.

A kommunizmus alapja, hogy minden ember egyenlő és mindenki a közösség javát akarja.

Az elsőről tudjuk, hogy nem igaz, az emberek nem voltak és nem is lesznek egyenlők mert nem születünk egyformának - az utóbbi viszont igaznak bizonyult. Tényleg mindenki a közösség javát akarta csak a szocialista vezetők elég gátlástalanok is voltak ahhoz hogy meg is szerezzék, elvegyék.

Volt egy mondás a rendszerválás előtt: mienk a gyár - akkor hazavisszük. Ez a mentalitás működött mivel a szocializmusban a hatalmat a hiánnyal tartották fenn. Senkinek nem volt semmije és aki előrébb szeretett volna jutni és valamihez hozzáférni annak érdemes volt jó elvtársnak lennie hogy ő is kapjon a közösség javaiból, vagy ügyeskedett és megszerezte magának.

#4

És akkor még mondja valaki, itt rendszer-változás zajlott le 90-ben.. Semmi nem változott, pláne a mentalitásban.

A megvalósítás visszásságai kimaradtak:

A szocializmus alapvetően egy parancs uralmi rendszer volt. Mindenki "felülről" várta az utasítást. A döntések esetlegesen történtek meg. Az döntött, aki már nem tudta másra tolni a feladatot. Nem lehetett tudni, hogy utólag a gazdasági racionalitás vagy az ideológiát kérik-e számon.

A COCOM lista a szocialista tábort elvágia a fejlett technikától.

A szocialista országok már a háború előtt is fejletlenebbek voltak mind társadalmilag mind gazdaságilag.

A hibás gazdaságpolitika, amely szerint az infrastruktúra felesleges teher a gazdaságon, a nagykereskedelem visszadzorítása hatalmas strukturális károkat okozott.

Mások írták, hogy a fejlesztések helyett az újító mozgalom volt. Ezt azonban lebénította az, hogy az újításért járó ( nem túl nagy) pénzt általában nem az újító kapta meg, hanem vagy a főnöke, vagy valaki, aki "jól feküdt".

A fejlesztéseket visszafogta, hogy mindent hadititoknak minősítették, aminek bármi köze is volt a hadiiparhoz. Még akkor is, ha az adott szabadalmat nyugatról vették. Így fordult elő, hogy a Szovjetúnió pár év alatt vezető informatikai hatalomból nagyon sokadik lett, mert ők kezdték a számítógépeket mérnöki (rakéta) számításokra használni, ezért a fejlesztéseket titkosították.

A nagykereskedelmi láncok hiánya miatt a termékeket a végfelhasználók tárolták. Ebből (is) alakultak ki a hiány cikkek,mert amikor valami kapható volt, abból a lakosság is az ipar is túlzott mennyiséget vásárolt.

A korrupció hatalmas volt. Sokan tartottunk a jogosítványban vagy a forgalmiban "rendőr százast". Ezt egy igazoltatás után pótolni kellett.

A tanácsba (önkormányzat) az ember úgy ment, hogy előtte utána járt, hogy az adott ügyintézőnek mennyi pénzt vagy milyen ajándékot kell vinni.

Léteztek maszekok (kisvállalkozók) ha az ügyintézőnek nem tetszett az adóbevallás, akkor 'kivetette az adót" (hasraütve mondta még, hogy mennyit kell fizetni).