A laissez-faire, ultrakapitalizmus, illetve piaci anarchizmus ugyanúgy rossz következményeket vonna maga után, mint a sztálini kommunizmus?

Tehát az állam és a közösség egyáltalán nem vagy nagyon-nagyon minimális mértékben avatkozik bele a gazdaság működésébe. Nincsenek adók, vagy nagyon kevés van belőlük, ezért cserébe nincs semmilyen szociális háló sem. Nincs nyugdíj, ingyenes közoktatás, illetve ösztöndíj, TB, GYES, GYED, családi pótlék, munkanélküli segély, otthonápolási díj stb. Semmi sincs. Nincsenek állami támogatások sem. Minden magánkézbe kerül és mindent a verseny szabályoz. Szóval intézményi befektetőknek, bankoknak, vállalatoknak stb. fizetsz pénzt, akik majd ezt visszaadják neked, ha úgy érzed, hogy vissza akarsz vonulni már.

Az államnak nincsenek fogyasztóvédelmi szabályai. Magyarán, ha te megveszed a sz@r terméket, akkor az a te lelkeden szárad, nem tudsz semmilyen fogyasztóvédelemhez vagy hasonlóhoz fordulni. Nincs a termelésre sem semmilyen korlátozás.

Nincsenek törvények a gazdaságra nézve. Tehát nincs minimális életkor, ami alatt nem lehet dolgozni és nincs nyugdíjkorhatár sem. Lehet akár gyerekeket is dolgoztatni, ha beleegyeznek.

Az állam kezében semmi sincs. Az utak, közművek és minden más is magánkézben van. A bíróságok, a hadsereg és a rendőrség sem magánkézben van, hanem az is mind-mind magánkézben. Magánhadseregek vannak.

Nincs semmiféle korlátozás bérekre vonatkozólag. Nincs minimálbér. Mindenkit annyiért dolgoztatnak, amennyiért a munkáltató akarja. Arra sincs semmiféle korlátozás, hogy ki meddig dolgozhat. Lehet akár 15 órás munkaidő is. Nincs közmunka vagy bármi más hasonló.

Bármivel lehet kereskedni.

Az oktatás és az egészségügy is fizetős, nincs joga ingyen hozzáférni mindenkinek.

Az állam nemcsak hogy nem piaci szereplő, hanem a vállalatok közötti viszonyrendszerbe sem avatkozik bele. Monopolhelyzet is kialakulhat akár, a lényeg, hogy a piac teljesen kikerüljön az állam kezéből.

Gyakorlatban még soha nem létezett, de a 19. századi Anglia és Egyesült Államok közel volt hozzá. Erre reakcióként jöttek létre a mérsékelt gazdaságot támogató ideológiák, mint a szociáldemokrácia, a new deal stb. Általában egyébként a szélsőjobboldalhoz és a politikai középhez kötődnek ezek a gondolatok. A szélsőjobboldalon belül az anarchista, valamint libertárius szélsőjobboldalhoz, amennyiben a koordináta-rendszerhez hasonlóan négy mezőre osztjuk a politikai spektrumot bal és jobboldalra, illetve szabadelvűségre és tekintélyelvűségre. Most nyilvánvalóan nem törődünk a harmadikutas gazdasági formákkal, illetve politikai ideológiákkal (pl.: disztributizmus, fasizmus, hagyományos gazdálkodás, mutualizmus stb. stb.). A politikai középhez, centrumhoz pedig a klasszikus liberalizmuson és objektivista politikafilozófián keresztül kötődik. Előbbi támogatói között vannak olyanok, akik ezt a gazdaságot támogatják, utóbbi pedig alapvetően a gazdasági és társadalmi/politikai korlátok nélküli szabadságra épül.

Csak szerintem járna hasonlóan rossz, vagy akár még rosszabb következményekkel ez, mint sztálini kommunizmus?