A vallásos hit (itt most különösen a hagyományos világvallásokra gondolok) és a nemzeti gondolkodás miért kapcsolódik sokszor erősen egymáshoz?
Megfigyeltem, hogy egy bizonyos mértékű (persze nem szélsőséges) nacionalizmus és patriotizmus a legtöbb vallásos, hívő emberre jellemző, különösen a hagyományos világvallások esetén. Az új vallási mozgalmak esetén nem feltétlenül, sőt, a legtöbb new ageer, wicca, meg hasonlók általában nemzetközi, globális nézeteket szoktak vallani, általában a modern liberalizmusból, pacifizmusból vagy valami más ideológiából levezetve. Érthető, hiszen ezek az új vallási mozgalmak a '60-as évek Észak-Amerikájában, majd később Nyugat-Európában jelentek meg, ahol akkoriban tombolt a beat-kultúra, amihez ezek a politikai és vallási nézetek kapcsolódtak.
Hogy néhány példát említsek:
Nemrégiben hun-magyar-szittya buddhista templomot avattak Taron egy igencsak nagy esemény kíséretében, amire Ázsiából (például Belső-Ázsiából, indokínai országokból és Kelet-Ázsiából) is érkezett egy csomó prominens buddhista vallási vezető, szerzetes, apát, akiknek a közreműködésével szentelték fel a templomot. A templomban elhelyezésre került Attila király, Ménrót, Magor, Hunor és talán még Árpád fejedelem és István király szobra is. Elég sokan részt vettek a rendezvényen többek között a magyar buddhisták közül. Bár maga a templom alapvetően a tibeti-mongol buddhizmushoz tartozik, mahájána, zen és théraváda gyakorlók előtt is nyitott, illetve ők is képviseltették/képviseltetik magukat.
https://www.youtube.com/watch?v=Tn8PKaIKMl0
De Ázsiában is igen erős bázisa volt a nacionalizmusnak a buddhizmus.
De ott van a kereszténység is. Magyarországon különösen nagy hangsúlyt fektetnek az Árpád-házi szentekre a szenteket tisztelő felekezetek. A klasszikus protestáns irányzatoknál szintén megfigyelhetünk egyfajta nemzeti öntudatot. Gondoljunk csak a matyó díszítéses református templomokra, a református szabadságharcosokra stb. De a magyar "szentek" tisztelete, mint emberek, valamilyen szinten a protestánsokra is jellemző. De ott van az augusztus 20., amikor vallási rendezvények sorozata is van és számtalan vallási vezető áldozik a patriotizmus oltárán. Most, az orosz-ukrán háborúban is mindkét fél oldalán ott állnak a pópák.
Ott a zsidó és a hindu vallás is, amelyek igencsak kapcsolódnak a zsidó és indiai népek identitásaihoz, hisz ezek etnikai vallások. Izrael és India függetlenségének kivívásában is elég nagy szerepe volt a rabbiknak, hindu papoknak, szerzeteseknek (lásd: Gandhi, aki egyfajta sajátos, pacifista nacionalizmust követett). A zsidók sokáig diaszpórában éltek, és több helyen nem csak a zsidó, hanem a befogadó társadalom nemzeti identitásához is csatlakoztak. Egyiptomban jártamkor például hallottam egy egyiptomi zsidóról, aki számára egyszerre volt fontos az egyiptomi és a zsidó nemzeti öntudat is, és mindkettőért való harcban kiemelkedett. De nálunk is egy csomó rabbi beállt a '48-as forradalom mögé.
Az iszlám szintén igencsak erős bázisa a hazafiasságnak ott, ahol az az elterjedt. Gondoljunk csak a már említett Egyiptomra, Törökországra, Ománra vagy más helyekre.
Miért lehet ez?
Talán azért, mert ezek régebbi korokból fennmaradt "rendek", így a régebbi, hagyományos értékrendekre is nagyobb hangsúlyt fektetnek?
A kérdésembe NEM akarok pártpolitikát vinni, nem utalok semmilyen párt tevékenységére semelyik országban.
Az állam és az egyház az egész feudalizmusban összekapcsolódott. A király "Isten kegyelméből" uralkodott. A főpapság és az uralkodó között általában jó volt a viszony, ha nem, akkor az legitimációs vitát is jelenthetett.
És a feudalizmus nálunk nem olyan régen ért véget. 1848-ig mindenképpen az volt. A Horthy-korszak sok elemét visszahozta a feudalizmusnak - kiemelten az állam és az egyház összefonódását. És ha őszinték akarunk lenni, a rendszerváltás óta minden jobboldali párt erősen törleszkedik az egyházakhoz, szavazatokat remélve ettől.
Tehát a jobboldali érzület és a bevett, történelmi vallások, különösen a katolicizmus így kapcsolódnak egymáshoz.
#3.
Nem csak a kereszténység katolikus ága, hanem a protestánsok és ortodoxok is könyékig benne vannak, meg ahogy mutattam a többi nagy világvallás is. Mondjuk tény, hogy ott is sok helyen összefonódott a vallás és az állam. Japánban például a 20. században foglalták csak törvénybe, hogy amúgy a császár nem egy égből alászállott szent, bódhiszattva, kami vagy bármi más a három fővallásnak megfelelően.
4-re:
Igen, a II.vh. után az amerikaik (tehát legyőzőik) feltétele volt az, hogy a japán császár csak akkor maradhat a trónon, ha lemond isteni eredetéről.
#7.
Nem a nemzetiség számít egy ember megítélésénél. Ugyanakkor hol tiltja azt bármelyik vallás, hogy büszke magyar/angol/német/arab/stb. légy, ha ezzel együtt nem nézel le másokat?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!