Vajon lesz még Klebelsberg Kuno-hoz fogható közoktatásügyi miniszter Magyarországon?

“Műveltség nélkül elképzelhetetlen a gazdasági siker. Gazdasági sikertelenségeink jórészt két okra vezethetők vissza. A gazdasági helyzet megítélésénél, az üzleti lehetőségek felismerésénél, a vállalatok elgondolásánál, megkoncipiálásánál, megszervezésénél, irányításánál és vezetésénél nálunk sokszor hiányzik a nyugateurópai és amerikai tapasztaltsággal, rutinnal és tudással párhuzamba állítható szakismeret. Az anyagi kivitelben pedig a dolgozó magyar tömegek önhibájukon kívül nincsenek azon az értelmi színvonalon, mint a munkásság tőlünk nyugatra, amelynek teljesítményeivel nekünk mégis csak tartanunk kell a versenyt. Ha e kettős kulturális inferioritás helyzetéből hatalmas erőfeszítésekkel ki nem ragadjuk magunkat, akkor a gazdasági versenyben elbuktunk.”

1928.

“Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a mult század kilencvenes éveinek az elején és szisztematikusan nevelni kell minden téren esőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar termelésnek.”

1926.

“Az a felelős miniszter, aki még a gyermekeiben megnyilatkozó reményt is el akarná venni a középosztálytól, nagy bűnt követne el a nemzet ellen.”

1927.

“Egy nemzet nagy csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik. Ezért a nemzetek életében döntő jelentősége van annak, van-e ott tudománypolitika, igen vagy nem.”

1932.

“A természettudományok beható művelése ma vezérgondolat az emberiség kultúrpolitikájában. Nekünk magyaroknak is meg kell értenünk az idők jelét s ehhez képest kell beállítanunk tudománypolitikánkat.”

1926.

“ Óriási különbség van főiskolai színvonalra emelt és főiskolai színvonalon álló, lényegükben szakiskolák és egy egyetemi fakultás között. Minden szakember meg fogja erősíteni azt, hogy a szakiskola még akkor is, ha főiskolai nívóra emelkedett, a maga részéről elsősorban és kiváltképpen csak az oktatás célját szolgálja, az egyetemnél azonban az oktatással párhuzamosan áll a kutatási szempont is.”

1926.

“A magyar tudásnak, a magyar technikának és közgazdasági kultúrának diadalokra van szüksége és akkor nem lesz szükség numerus claususra, mert nem az eszkimók számát kell csökkenteni, hanem a fókák számát kell szaporítani. De ez a fókatenyésztés nem állami feladat, hiszen a nagy angol közgazdászok alig követeltek mást az államtól, mint hogy lehetőleg keveset avatkozzék bele a gazdasági életbe és lehetőleg ne zavarja annak folyását.”

1928

“Kultúrpolitikámnak két vezető motívuma: emelni a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi belértékét, fajsúlyát és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek a méretei megütik az európai dimenziókat, akiket a nemzet minden téren bizalommal és a siker reményével követhet.”

1926.