Mi a különbség egy király és egy köztársasági elnök politikai és jogi szerepe között?

Legáltalánosabb értelemben a király egy ország ténylegesen vagy névlegesen egyeduralkodó vezetője, aki egy társadalmi hierarchián keresztül irányítja az államot, aminek a tetején ő van.

A hierarchia tetején lévők azonban egyre inkább beleszólást akartak az államügyekbe, emiatt jöttek létre a rendi országgyűlések.

Majd a polgárság is jogokat követelt, őket is képviseletet kaptak.

Az abszolutizmus ideje alatt jelenik meg a király, mint egyetlen jogforrás.

Majd a rendi országgyűlések választott parlamentekké váltak, és a király szerepe visszaszorult és formálissá vált. Gyakorlatilag vagy nem csinálnak semmit, vagy alkotmányos mechanizmusokat menedzselnek (kormányok és hivatalnokok kinevezése, választások kiírása stb.)

Egy uralkodót testületek is megválaszthatják vagy öröklés útján is megszerezheti a címét, amit élete végéig vagy lemondásáig visel általában.

A monarchiához külön protokoll, megszólítás stb. is tartozik.

-

Az elnöki hivatal viszonylag új. A régi köztársaságokban különböző tisztségviselők irányították az adott országot, mint pl. a római magistratusok. Az állam élén akár több tisztségviselő is lehetett, mint pl. 2 consul. Svájcban máig egy kollektív testület végzi az államfői feladatokat.

Az elnök mint államfő elnevezést először az Egyesült Államokban vezették be, majd átvették a franciák 1848-ban és 1870-ben. Azóta máshol is ezt használják.

Lényeges különbség, hogy egy elnöknek akármekkora hatalma is van, nem tekinthető egyszemélyes jogforrásnak, mert a néptől származtatják a köztársaságok a hatalmat. Valamint a tisztsége nem élethosszig tart, hanem meghatározott ideig.

Azért nincs sok értelme a kérdésnek mert a közz. elnöki jogkör nem egyezik minden országba.

Lásd pl: Oroszország - Magyarország