Ki és miért találta ki a körzeteket?

Igazság szerint EREDETILEG pont a körzetek jelentenék a demokráciát, nem? Minden X ezer ember delegálná valakit a központba, aki képviseli az adott embereket, és az ő érdekeiket IS képviseli, ezek utána egyes ügyekben szövetséget alkotnának, hogy együtt képviseljek bizonyos nagyobb csoportokat.

Anno ez így indult, csak ma ez megfordul ma pártok állítanak jelölteket és a körzetekben megválasztott képviselő már nem a választóihoz hű, hanem a párthoz elsősorban.

Most mondjuk gondolj arra, hogy egy olyan körzetben laksz ahol sok a piréz, (lehet az ő szemszögükből meg a tőlük szenvedők szemszögéből is nézni) problémák vannak, de mondjuk országos szinten ez csak a ti régiótokat érinti.

Akkor te országos listán nem fogsz tudni olyanra szavazni aki megoldást tud nyújtani a piréz problémára, mert ez helyi probléma csak, ellenben ha meg van körzetből is valaki akkor az lehet majd tudja a pirézek/pirézektől szenvedők érdekeit képviselni.

Igazából már az első modern demokráciákban így alakult ki, az emberek képviselőkre, elnökjelöltekre szavaztak. Ez így van az USA-ban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban is, ezekben egyáltalán nincs is pártlistára szavazás.

Magyarországon a rendszerváltáskor úgy gondolták, hogy az ország legyen parlamentáris köztársaság (nem autoriter, centralizált elnöki köztársaság) és német mintára vegyes választási rendszer legyen, ahol vannak egyéni körzetek, közvetlenül megválasztott képviselők és pártlisták, kompenzációk is. Az 5%-os bejutási küszöb is német mintájú. Amelyik párt kevesebbet kap ennél, az arra adott szavazatok elvesznek, nem kapnak képviseletet, hiába szavazott rájuk akár több százezer (vagy Németországban millió) ember.

Asszem' nálunk valamikor a 13. század környékén találták ki, hogy területi elveken küldjenek képviselőket az akkori "országgyűlésbe" (rendi gyűlés). Utána ezt a hagyományt örökítették tovább (területi elven történő képviselet) a nemzeti országgyűlésre.

Ettől még tény, a területi elvű mandátumszerzés a nagyobb pártoknak, pártszövetségeknek kedvezőbb jelenleg. A magyar politikai felosztás az angolszász felé mozdult el - néhány nagy párt fogja uralni a terepet. Mondjuk jobb mint az olasz modell ahol törpepártok vannak és menetrendszerűen jön egy újabb és újabb kormányválság.

Kérdező

Megnézheted milyen az amikor csak listás választási rendszer avn egy országban és megnézheted milyen amikor csak egyéni jelöltek vannak. Mindkettő működőképes és jó, de egyben mindkettőnek van hibája is ami meg néha nagyon nem jó.

A sima egyéni jelöltes rendszerben, mint a briteknél, ha a körzetben nem képes nyerni a párt akkor hiába volt mindenhol a második legnépszerűbb, hiába szavaztak rá milliók, akkor sem jut be a parlamentbe. Ezért ezt a magyar választási rendszer kitalálói nem tartották jónak.

A csak listás rendszernél - mint Izraelben - viszont csakis a nagy pártoknak van lehetősége bekerülni a parlamentbe, helyileg ismert kisebb pártoknak, szervezeteknek, vagy független jelölteknek semmi esélye. Ahogy előttem már írták, lehet hogy egy megyében akár a választók 80%-a is azt a jelöltet/pártot támogatnák, de mivel az országnak csak egy töredékét jelentik, ezért nem jutna be a parlamentbe, helyette olyan lenne képviselő akinek a pártjára a megyében élőknek 20%-a sem szavazott, lehet hogy senki se.

Ezért választották a vegyes rendszert, ahol a parlament felét adja az egyéni jelölt akit helyben lakók választanak meg és felét a listás jelöltek, akik meg az országos képviseletet jelenítik mg azoknál, akik helyben nem tudnának nyerni, de mégis legalább a szavazatok 5%-t meg tudták szerezni.

A választási rendszernek nem az a feladata, hogy demokráciásat játsszunk. Azért van parlamenti választás, hogy az országnak 4 évre olyan vezetői legyenek akik képesek döntéseket hozni. Több országban pl. ezért van plusz mandátuma azoknak akik kormányt alakíthatnak, hogy biztosan legyen kormányzótöbbség és ne kelljen minden döntéshez hosszas alkudozásokat folytatni.

Ha a szavazóknak nem tetszik amerre mennek akkor majd a következő választáson másokra fognak szavazni, de addig legyen elegendő többségük és tudjanak döntéseket hozni, hiszen ezért kapták meg a szavazatokat. a görögöknél a listás rendszerük győztese automatikusan kap még 50 képviselői helyet a 300 fős parlamentből hogy bizonyosan meg legyen a többségük.

Kérdező

Szándékosan nem vagy hajlandó felfogni a lényeget. Nincs olyan hogy muszáj kompromisszumokat hozni, mert úgy nem lehet előre haladni. Ha a családban az egyik a tengerhez akar menni nyaralni, a másik Skóciába, a harmadik Kecskemétre, akkor van időd kompromisszumra. De attól mert elmenetek helyette a Fertő tóhoz még nem lesz jó a döntés, csak hosszas "tárgyalás" után döntöttetek valami mellett. Egy ország vezetésében erre nincs idő. Azért van a kormányzat a parlamenti többséghez kötve és ezért elegendő ez a többség a legtöbb döntéshez, hogy lehessen dönteni.

Vannak kiemelt ügyek, területek amiknél már szükséges a nagyobb felhatalmazás, kompromisszum, hogy meg legyen ez a nagyobb felhatalmazás, azok kétharmados többséghez vannak kötve pont ezért.

Csak egy kivételes állapot az ami most van, hogy két párt koalíciója megszerezte a parlamenti kétharmadot. Semmi köze ahhoz hogy hány párt van a parlamentben, azok kicsik vagy nagyok, ez csak a választók döntésétől függ.

40 párt és szervezet állított listát 2018-ban a választáson. A választók mégis úgy döntöttek, hogy ebből csak 7 jusson be a parlamentbe és kettőnek együtt legyen kétharmada. Ugyanígy dönthettek volna úgy is, hogy 12 pártot juttatnak be és mindnek 5-10% közötti csak a parlamenti aránya. Akkor kellett volna kompromisszum a kormányalakításhoz is és utána a döntésekhez is minden esetben. De ez sem nem feltétele a demokráciának, sem nem követelmény egy választáshoz, csak az hogy ennek is meg legyen a lehetősége. Megvan.

A német kormánypártok hosszú ideig majdnem 80%-os többséggel rendelkeztek nagykoalícióban. Érdekes hogy soha nem volt téma, hogy diktatúra lenne amikor a kisebb parlamenti pártoknak semmiben nem volt szava - és ugyanúgy Merkel volt a vezetője az országnak, mint most.

9! Azt gondolom nem tudod, hogy a kormányzás NINCSEN parlementi többséghez kötve, a politika lényege pedig éppen a kompromisszumkeresés. Ezért létezik egyáltalán a demokrácia, mert a te logikád szerint négy évente mi nem országgyűlést, hanem diktátort választunk és ez így jó, na mibe fogadjunk, hogy masszívan fideszes vagy amúgy? Mert azok gondolkodnak így.

Mellesleg van egy méretes különbség a német KÉNYSZER nagykoalíció és a Fidesz-KDNP virtuális koalíció között. A SPD nem akard CSU-val kormányozni nem egy listán indultak, egymás ellenfelei voltak, amint lehetőség volt rá ki is léptek a koalícióból. Nem utolsó sorban nem írtak át mindent együtt.

Mikor volt a KDNP a fifesz riválisa2010-óta? hányszor szavazták le egymás indítványait, stb?