Szerintetek színjáték az egész?

Hazudsz Pubikám. Mondta egykor Horn Gyula frakcióvezető Torgyán József mezőgazdasági miniszternek. Nagy is lett a felháborodás a kormányoldalon. Mire Horn: úgy tesznek, mintha nem tudnák, együtt szoktunk sörözni a büfében, ott is így szólítom. Feszült csend, mire Torgyán megszólal röhögve: igaza van.

Igen, a büfében kultúrált emberek akkor is együtt söröznek (esznek, dumálnak), ha egymás ellenzékei. Ez a természetes, így van az egész világon. Az USA-ban a demokraták ronda dolgokat mondanak a szenátus széksoraiban a republikánusoknak, és megfordítva. Ez a színjáték része. A büfében megadják egymásnak a kellő tiszteletet, sőt azonos érdeklődési körrel akár barátok. Mert a széksorokban politikus, a büfében magánember, és tudja mi a különbség. Csak Magyarországon van az az abszurd helyzet, hogy a fideszes képviselő a büféban is kimutatja undorát (sőt ott igazán) az ellenzéknek. És hinti a hatalmas ostobaságot, hogy nem is a nemzet része, sőt annak ellensége, aki nem fideszes. Ekkora primitívségen nevelkedett emberek milyenek legyenek?

Nem kérdező, nem színjáték, csak nálunk hiszik ezt. Az élet természetes része, hogy képviselő akar lenni, és ehhez azt kell mutatnia a szavazóinak, hogy ő kemény ember. Ugyanakkor nem barbár, ezért tiszteli a politikai ellenfelét. Azt semmi esetre se teszi, amit itt egyes fideszesek (nem mind). Talán csak Trump volt kivétel, dehát belőle sugárzott egy szelektív bunkóság, meg sem kellett szólalnia (szem a lélek tükre).