Az oktatási/köznevelési államtitkárság miért nem tesz azért semmit, hogy a diákoknak ne legyen távoktatás szombaton és vasárnap is?

Most az iskolai terem másik oldalára járok. Tudom milyen a tananyag, csakhogy ezt a kormányzat oktatáspolitikájának köszönd, ne az iskolának. Meg azt is, ha vannak lelketlen, felkészületlen tanárok. Továbbá a diákság nem megfelelő szemléletét is. Hogy világos legyen: ezzel éppen azt kívánom kifejezni, hogy a diákok viselkedése egyfelől nagyon jó, másfelől a durva esetek (van bőven) nem az ő hibájuk. Erre lettek dresszírozva.

Ne kérj ki semmit. Nagyon sokan nem tudnak tanulni, de ez nem a lustaság szinonimája, hanem az oktatás hibája. Tanulni is meg kell tanulni, mert van rossz és van jó hatékonyságú tanulás. Előbbi esetben történik, hogy valaki folyamatosan fáradt és kikészült, közben alig jut valamire.

A túlérzékenység jellemző, de ez jórészt korprobléma, az ember kinövi. Azt kell látni (nem számonkérés, inkább tájékoztatás), hogy ugyan a leterheltség valóban nagy, az iskolák közötti különbség nagyon nagy, de ennek mértéke csak annak tűnik nagynak, aki benne van (ez is mindig így van), aki képes sok összefüggésében látni, megérti, hogy minden viszonylagos. Nincsen semmiféle elvadult generáció, ha már ezt a szót kell használni, én inkább a megvadítottat használnám. És nincs semmiféle lekezelés sem, mindössze abban a társadalomban ahol mindenkit mélyen aláznak folytonosan, sokkal érzékenyebbek az emberek (a diákok is).

De mind közül a kulcsszót a végén mondtad. Az ez oktatási rendszer nemhogy nem jó, ez egyenesen katasztrofális, a döbbenetes az, hogy ennek ellenére vannak iskolák, ahol még képesek emberi módon kezelni a helyzetet.

A felháborodásod okára is rámutatok. Volt egy kérdés, amelynek lényege, hogy a kérdező az oktatási hatóságon kéri számon az abnormitás rendbeszedését. Alapvető tévedés!!! Az abnormitást az oktatási hatóság hozza létre!!! Ott nem panaszkodni kell, hanem felelősségre vonni. Nagyon! Erre utaltam: ha nem tudsz tanulni, akkor nem tanítottak meg. Ha problémád van, nem tudsz szelektálni, talán nem is mersz. Viszont panaszaidat világgá kiáltod. Nem! Azt tanulhatod meg az élettől, panasznak helye nincs. Viszont van probléma, azt nézzük meg, képesek vagyunk-e egyedül, megoldani. Néha igen, ha nem, partnereket keresünk hozzá. Ehhez bizalom kell. Ezt veszik el legelőbb, hogy ne találj partnert. Sőt, néha panaszod elhallik az égig, lesz formális megoldás. Csak később veszed észre, hogy átvertek.

Egyetlen ok miatt kell elnézésedet kérnem. Nem lenne szabad türelmetlennek lennem. Mentségem nincs csak magyarázatom: ha valaki túl régen látja a problémát, túl régen keres partnert a megoldáshoz és túl régen röhögnek a szemébe, akkor egy idő után feladja, ez emberi gyengeség, csak nagyon kevese képesek úrrá lenni rajta. Róluk tanulhatsz történelemórán.

Sok sikert!

Neurotechnek! Egyszerű, de munkás a megoldás. Olyan feladatsort kell alkotni, amelyet csak gondolkodással lehet megválaszolni. Lehet puskázni is ha megtalálja valaki (többnyire direktben nem), de mindenképpen kiolvasható a válaszból, hogy önálló-e a gondolat. Mert a vizsga célja nem az, hogy tudja valaki, mikor volt az 1848-es forradalom, hanem hogy miért. Nem olyan nagy baj, ha nem emlékszik a Pithagorasz tételre, ha tudja, mire való.