Miért jó a kétkamarás parlament?
Nagyon sok országban kétkamarás parlament van. A legtöbb helyen azonos jogkörrel rendelkezik a 2 ház, maximum néhány előjogban térnek el. A legtöbb különbség a választások módjában és a létszámban van.
Az USA-ban például a Képviselőházba lakosság arányosan választott képviselők ülnek, összesen 435-en. Ez a tagállamok között elég nagy eltérést okoz, hisz van olyan állam ami 1 képviselőt küldhet, míg van olyan állam ami 30-40-et. A lakosság arányosság miatt 10 évente felülvizsgálják és ha szükséges módosítanak. A Képviselőház legfontosabb előjoga, hogy a költségvetési törvényjavaslatok csak innen indulhatnak és csak a képviselőháznak van joga az elnököt közjogi felelősségre vonás céljából vád alá helyezni, amely ha megtörténik, maga a képviselőház lesz a bírói testület.
Emellett minden tagállam egyenlően és egyenjogúan, 2-2 szenátort küldhet a Szenátusba (összesen 100 fő). Itt nincs különbség a tagállamok mérete és lakossága között. A szenátus egyik legfontosabb előjoga, hogy az elnök nem írhat alá nemzetközi egyezményt a szenátus jóváhagyása nélkül.
Franciaországban például szintén kétkamarás a parlament, ahol a Nemzetgyűlésnek 577 küldött a tagja. Őket kétfordulós rendszerben, egyéni választókerületekben választanak a szavazásra jogosultak, öt évre. Különleges joga, hogy menesztheti a kormányt (vagyis a minisztereket és a miniszterelnököt) egy bizalmatlansági indítvány megszavazásával.
A Szenátusba területi alapon választják a tagokat, jogköre a különleges jogokat leszámítva megegyezik a Nemzetgyűlés jogkörével, fékek és ellensúlyok okaként létezik a mai napig, hogy ha egy elnöknek (és a választott kormánynak) akármekkora többsége van a Nemzetgyűlésben, akkor se lehessen pár nap alatt bármilyen törvényt végig vinni, legalább a két háznak újra kell tárgyalni.
A brit helyzet a nemesség miatt kicsit sajátos, így itt inkább a feladatra térnék ki. A Képviselőház tölt be minden funkciót, amit nálunk is az országgyűlés betölt, a Felsőház pedig itt szintén fékként / ellensúlyként szerepel. A Főrendiházban se a kormányt, se az ellenzéket nem támogatják, minden szavazáson a pártfegyelem kötelmei nélkül döntenek egy törvényjavaslat támogatása vagy elvetése mellett.
Lengyelországban az alsóháznak, l vagyis a Szejmnek 460 tagja van, akiket közvetlen, általános választások útján, titkos szavazással a választópolgárok választanak meg négyéves időtartamra.
Emellett szintén látható a 100 tagú Szenátus, amely itt is azonos jogkörrel ellensúly funkciót tölt be.
De akkor miért jó a kétkamarás parlament, ha mindenhol csupán ellensúly? Vagy miért jobb az egykamarás parlament?





Általában van egy ilyen tézis, hogy annál biztosabb egy demokrácia működése, ha minél több a fék és az ellensúly.
Tudom, ez itt Orbánisztánban furcsán hangozhat.





Nálunk is kétkamarás volt régen, ennek lenne hagyománya, de hát a rendszerváltoztatás után nem kellett.
Egyébként arra jó, hogy a Felsőház ellenőrzi az Alsóház törvényhozását. Tehát tegyük fel - ideális esetben - a fidesz által pártpolitikai alapon hozott törvényeket a Felsőház is áttárgyalná, és ami rossz, azt visszaküldené. Mondom: ideális esetben, ha a Felsőház szakmai szempontok alapján és nem pártpolitikai érdekek mentén szerveződne.





"Nálunk is kétkamarás volt régen, ennek lenne hagyománya, de hát a rendszerváltoztatás után nem kellett."
Félreérthetően írtam: nyilván a szocializmus alatt már megszűnt, de a rendszerváltoztatás után lehetőség lett volna ezt is újratárgyalni.
Még annyit, hogy az egykamarás rendszernek az az előnye, hogy gyorsabb a törvényhozás, mert nem kell küldözgetni. A kétkamarás viszont alaposabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!