Magyarországon miért nézi egy csomó ember ilyen bogaras furcsaságnak azt, ha valaki vallásos? Politikai oka lehet ennek?

Papíron én is vallásos vagyok, mert megkereszteltek babaként.

De gyakorlatilag nem hiszek egy istenben sem és vallás nélkül élem az életem.

Az emberek nagy része hasonlóan tesz, kamu a számadat amit írtál. Legalábbis Magyarországon tuti.

A falunk templomával szemben lakok. Ugyanaz a néhány nyugdíjas jár misére évek óta. Max 10 fő ha jár rendszeresen , 14 ezres faluból.

Lehet sokan belül hisznek, de nincs olyan nagy vallásgyakorlàs már.

A fiatalok egyre kevésbé ragaszkodnak a templomi esküvőhöz és a gyerekük kereszteléséhez. Az iskolákban az erkölcstan a népszerű , hittanra alig iratnak valakit

Kizart dolognak tartom a 84%-ot. persze nem csak Magyarországról volt szó, de nyugaton is ez a tendencia.

Az emberek egyre inkább megtanulnak vallás nélkül élni. Nem határozza meg a mindennapjaikat. Persze a muszlimoknal nem ez a helyzet, de a kereszténység egyre inkább eltunoben van szerintem.

Az emberek nem egy 2 ezer éves könyv alapján élnek, hanem a most aktuális erkölcsi normák szerint. Nem hisznek a bibliai történetekben és alakokban.

Logikával, tudománnyal gyakorlatilag mind cáfolható.

Ahol 70-80 év a várható élettartam, nincs értelme már hívőnek lenni. Anno amikor járványok és háborúk pusztítottak és a fél család oda lett, más volt a szitu, kellett egy kapaszkodó, hogy jobb helyen vannak és fogtok még találkozni

Szerintem ez a statisztika elmondja miért:

Keresztények száma Magyarországon:

2001: 74,31

2011: 54,19

A csökkenés ütemét látva, szerintem már többségbe kerültek az ateisták Magyarországon.

[link]

"Ez a fő oka, hogy nem értik az ateisták miért hívő valaki. Hogy, hogy hihet valamiben, ami ennyire szembemegy a racionális érveknek, ami ennyire nem illeszkedik az utóbbi pár évtizedben felfedezett világképbe."

Én magam nagyon szeretem a tudományt, viszont tudományosan nem tudjuk megmagyarázni, hogy hogyan keletkezett az univerzum. Az ősrobbanás elmélet felvet kérdéseket, amikre nem tudják a válaszokat maguk a tudósok sem. Elképzelhető, hogy Isten teremtette az univerzumot és akkor nyilván létezik is.

"A szocializmus alatt a vallás csak megtűrt volt."

Én akkor konfirmáltam és dugig voltak a templomok. Semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem volt pedig templomi esküvő gyerekek keresztelve stb. Most, hogy az éhezőknek nincs 5ft a perselybe talán érthető az üresség....

"Én akkor konfirmáltam és dugig voltak a templomok. Semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem volt pedig templomi esküvő gyerekek keresztelve stb. "

Hofi is a megtűrt kategóriában volt és ugyanúgy tömve voltak a közönség széksorai. Nem volt tiltva, de nem is volt támogatva. Ember válogatta hogy áll hozzá.

Aki nem hiszi el, hogy a szocialista állam célja a vallásos élet lassú elsorvastása volt, hogyan igyekeztek semlegesíteni a fiatalokkal kapcsolatos egyházi tevékenységeket, annak ajánlom figyelmébe ezt a cikket:

[link]

A 80-as évekre már mérséklődött a pártállam egyház politikája, addigra sikeresen el tudták szigetelni a rendszerhez nem lojális egyházi vezetőket, papokat. Az aktív vallásos életet élők munkahelyi hátrányos megkülönböztetése is lecsökkent.

Az Isten hìvők komolyan hisznek abban, hogy Isten teremtette a vilàgot? Fogott egy varàzsbotot ès azt mondta: teremj meg Föld?

Egyet valaki áruljon el, Isten honnan lett?

Szerintem a Biblia egy mesekönyv, valaki szèpen kitalálta, hihetnék Andersennek is nem?

Mèg egy kérdés: ha van Isten, miért nem akadályozza meg a hàborúkat, miért halnak meg ártatlan gyerekek? Vagy talán nem akar segíteni vagy nem tud? Hihetek egy villanyoszlopba, az se segít ahogy Isten sem

Mondjatok pèldàt mi bizonyítja, hogy van Isten?

Szerintem a hit egy bebeszélés sajàt magunknak, oda menekülünk ha bajba vagyunk

Amúgy sajnos sokszor tapasztaltam, hogy vallásos emberek jobban àtgázolnak embertársaikon, egyàltalán nem jelenti azt, hogy valaki jó ember mert hisz Istenben

Èn ateista vagyok, de őszintén megmondom.normálisan viszonyulok embertársaimhoz, nem.szoktam hazudozni, àtgázolni senkin.