Hogyan lehetséges az, hogy háború alatt/után is jóval magasabb volt az életszínvonal Magyarországon, mint most békeidőben?

Akkoriban az életszínvonalat folyamatosan emelték, de a gazdaság koránt sem volt ennyire jó. Ezért sorrra vették fel a hiteleket, hogy a népnek egyre jobb és jobb életet tudjanak biztosítani, ezeket a hiteleket viszont nem tudtuk visszafizetni, így eladósodott az ország.

Akkor sem volt miből biztosítani a jólétet, de hitelekből sikerült. Utána pedig a gazdaság maradt rossz, de a hiteleket is vissza kellett fizetni valamiből, ezért tűnt úgy, hogy rosszabb a kormányzás, illetve hogy azelőtt az emberek jobban éltek.

Azóta a hiteleket sikerült visszafizetni, és a gazdaság is fejlődik, de azt a szintet még mindig nem vagyunk képesek önerőből elérni, mint amit hitelekből elértek régen. Ezért tűnik úgy, hogy a gazdaság fejlődik, mégsem élünk olyan jól mint régen éltünk. Viszont régen mások pénzéből történt, most pedig a sajátunkból történik, szóval ez a rendszer stabilabb és nem lesz hatalmas visszaesés belőle.

Mivel nem tudták az emberek, hogy élhetnének jobban is, ezért jónak érezték, utólag meg könnyű a jó részekre emlékezni.

Csak egy apróság pl, ma egy átlagos háztartásban milliós értékű elektronika cikk, és háztartási gép van, és ezeket 5-10 évente cserélgetik is, okostelefonokat inkább 1-3 évente, és mindenkinek van a családban. Régen nem volt semmi ilyesmi, volt a négy fal, egy hűtő, egy mosógép, esetleg egy tévé, és ezeket 20-30 évente cseréltek, és kész, vége. Nem jártak évente külföldre nyaralni az emberek, sok szolgáltatás nem létezett még, ami ma alap, ezért ezekre nem is költöttek, pl internet, tv, telefon és még sorolhatnám. Egyszerűbb életet éltek, és ez olcsóbb volt, a lakásárak elszállása meg viszonylag új jelenség.

"másfél év alatt építettek egy nagy házat, majd mindhárom gyerekének is építettek."

Az a másfél év volt akár 20-25 év is. Nagyon sokan maguk csinálgatták a házukat. Besegítettek barátok-rokonok. Ha már lakható volt egy szoba, beköltöztek .

A barátod apja sem a söprögetésből kapott bérből építette fel a kétemeletes házát hidd el.

Az építőanyagot a téeszIfával hordták haza, ingyen. Mindenki azt vitte a munkahelyről, amihez hozzáfért. Konkrétan széthordták az állami gyárakat. Most ezt nehéz lenne, miután minden magánkézbe van. Azt hitték ez ingyen van, ezt nem kell majd kifizetni valakinek.

Trabant is jó volt akkor, ma már többmilliós autók kellenek.

Háború alatt meg néha ételre sem tellett.

A mostani ötven éves generáció meg 25 évvel a háború után született. Kicsit idősebbeket kérdezz róla.

"Hogyan lehetséges az, hogy háború alatt/után is jóval magasabb volt az életszínvonal Magyarországon, mint most békeidőben?"

A kérdés egyértelműen provokatív és kitaláció!

Nem tudom T.Kérdező hány éves vagy, meséltek-e nagyszülők neked a háború borzalmairól, az újjáépítés és az utáni pajtáskorszakról, a "kommunizmus" terrorjáról a beszolgáltatásról.

Életszínvonal?! Nem hiszem el, hogy ezt komolyan le merted így írni.

"régebben mégis jobban élt egy ostoba 80-as IQ-jú proletár is mint most bárki."

Ezzel be is mutattad a rendszer torz világát! A fenntarthatatlan aránytalanságból eredő feszültséget. És az ide visszavezethető pénztelenséget, a fejlesztéselmaradását és a lejtőt aminek az alja a teljes krach lett volna.

"Sorra hallom a történeteket az idősebb generációktól, hogy "az ő idejükben még más volt", hogy 22 évesen ismerkedtek meg a feleségével, másfél év alatt építettek egy nagy házat, majd mindhárom gyerekének is építettek. Miből? Amikor háború utáni nyomor volt elvileg?"

Gondolom mind úgy kezdődik, hogy bezzeg az én időmben...

mesélni mindenki tud. Hogy honnan volt ház, miből építették? A két kezük munkájából, a saját verítékükkel. Dolgoztak reggeltől estig, vasárnap építkeztek - mert szabad szombat nem olyan régóta van ám.

A rendszerváltás előtt vidéken volt saját háza az embereknek. Nézz körbe a vidéki településeken, nézd meg milyenek a megmaradt régi házak. Vályog, hosszú ház, ahol több generáció lakott együtt, vagy apró kockaház, ami egyentervek alapján épülhetett fel már sok évtizeddel a háború után.

Tudod hogy éltek nagyszüleim? Nagyanyám cseléd lány volt Budapesten, nagyapám lakatos a faluban. Mikor összeházasodtak, akkor megkapták nagyapám szüleinél az egyik szobát, oda születtek a gyerekeik, abba az 1 szobába. Vécé az udvaron, fürdés kannából lavórban a szoba szélén. Konyhának megkapták a szoba melletti kamrahelységet. Pedig az egy módos család volt.

Anyósomék hasonlóan. Anyósom 14 évesen, apósom 12 évesen ment már dolgozni a földekre. A háború után amikor összeházasodtak, ők apósom szüleinél a kiskonyhát (nyári konyha különálló kicsi épülete) kapták meg, ott éltek évekig pár négyzetméteren, míg venni nem tudtak egy saját házat, egy régi vályog házat. Azt pár év után ők bontották el és ők építettek helyette újat tégláról téglára, kis gyerekekkel.

"De nem kell olyan régebbre menni, a mostani 50-55 éves generáció is jól élt a Kádár rendszerben."

Még egy mese. Mi az hogy jól élt?

Bementél a boltba és volt 1 féle kenyér, 3 féle felvágott, 2 féle szappan. Választhattál a 3 féle szobabútorból, 5 féle csempéből, meg 2 féle sörből. Mindenki dolgozott - de sokszor értelmetlenül, csak hogy állásod legyen, mert akinek nincs, az közveszélyes munkakerülő és azt sittre kell vágni.

Jobban éltek? Nem. Csak nyogodtabban, mert nem volt semmi. nem lehetett mit megvenni még ha volt is pénzed rá, nem mehettél ahová akartál. A lehetőség volt kevés, a szabadság meg alig valamennyi. A mai szegény is sokkal gazdagabb, mint az akkori "jól élő" ember, csak akkor nem lehetett panaszkodni, örültél ha volt valamid. nem volt másnak 10-szer olyan sok ruhája, csak keveseknek volt saját autója, nem hogy ennyibe vagy annyiba került, az volt nagy szám ha 5-10 év várakozás után végre megkapta a család a trabantot vagy a ladát. Nem volt létbizonytalanság, mert a szegénynek természetes volt, hogy szegény, hisz előtte is az volt. nem kapcsolták ki a villanyát ha nem fizette a számlát, mert soha nem is volt neki.

"Viszont a 2 emeletes ház garázzsal az mégis épült. Mi a francból? "

Munkából, pénzből, kuporgatásból. Az a szoftverfejlesztő is simán elkezdhetne pénzt gyűjtögetni és mellékállást vállalni, hogy legyen miből majd építkeznie, lakást vennie. de helyette másra költi a pénzét, mással tölti az idejét.