Hogy is van az, hogy Magyarotszágon a közjogi tisztségviselők majdnem mindegyikét az országgyűlès választja meg?

A parlament képviseli a legfőbb hatalmat, a nép által választottam.

Ezért nevez ki mindenkit, a kormányt is

Mindig is így volt ez a rendszerváltás óta.

1994-1998 között is 2/3-os többsége volt az akkori mszp-szdsz kormánynak és senki nem tiltakozott ellene azok közül, akik ma is teszik, de már akkor is politikusok, megmondó emberek voltak.

Minden esetben a VÁLASZTOTT képviselők megfelelő aránya kell az ilyen tisztségviselők megszavazásához és nem az, hogy az ellenzék is jóvá hagyja.

A németeknél évtizeden át majdnem 80%-os többsége volt a kormánypártoknak, mégis ők a nagy példakép a nálunk most tiltakozók meg diktatúrázók szemében. Ahogyan a franciáknál nem számít, hogy az első körben 13%-t szerzett Le Pen féle párt alig 8 képviselővel van jelen a parlamentjükben végül az 577 képviselőből. Vagyis a 13%-os szavazataránnyal kaptak 1,4%-nyi képviseletet. Mégis ők a demokrácia mintaképei és Macron a nagyon demkrata, aki pártja az első körben 28%-t kapott, csak dupláját, mint Le Penék, mégis végül 308 helyet kaptak, a parlamentjük 52%-t megszerezve.

A lényeg, hogy ez az adott ország törvénye, így annak megfelelően választanak maguknak vezetőket akár közvetlenül - parlament, akár közvetetten, mint a parlamenti általi kinevezéssel.

A magyar rendszer nem összevethető mással, hiszen nálunk a Köztársasági elnök szerepe csak protokolláris, a franciáknál a Köztársasági elnök a döntő vezető, a németeknél meg kancellár van. A briteknél meg a királynő teszi azt amit nálunk a Köztársasági elnök.

A hatalmi ágak nem attól különülnek el, hogy a vezetőjét a parlamentben kik szavazzák meg - hanem hogy UTÁNA mi alapján kell végezze a munkáját. Az ellenzékiek szeretnek olyan hatalmat belelátni a legfőbb ügyésznek vagy a házelnöknek, köztársasági elnöknek a feladatkörébe ami nincs is. Ahogyan előszeretettel neveznek azonnal fidesz-közelinek, fideszes embernek mindenkit, amint őt választanak vagy neveznek ki egy pozícióra, mindegy, hogy előtte mit csinált. A legélesebb példa erre Szili Katalin, aki 2009-ig az mszp tagja és akkor még az mszp színeiben az országgyűlés elnöke is volt. Amint azonban felmerült a neve az Orbán kormány alatt hogy miniszterelnöki megbízott legyen egy adott területen, azóta ő is fideszesnek lett kikiáltva.

Pl Oroszország, Törökország, Észak-Kórea, Kuba, stb országokban szokás.....

Megvan a szint ugye?

Nagyon egyszerű oka van: ha vannak fékek és ellensúlyok, nem tehetnek akármit. És ennyi, pont. Ha van létező ellensúly, nem vihetnek át törvényeket egyik napról a másikra, nem hoznak olyan törvényt amit akarnak, nem módosítanak alkotmányt amikor akarnak, számon lehet kérni őket, nem lehet bármi titkosítani.

Márpedig a második világháború óta, beleértve a rendszerVÁLTOZÁS utáni időszakot a szabadrablás és teljhatalom időszaka.

És ennyi, pont. Élő példa az amerikai elnök: akart valamit, leszavazták. Sőt, számon kérték, eljárást indítottak ellene, nyomoztak. Nálunk ilyen hol lenne? Vagy a Sárközy esetében volt, hogy a francia parlament szembe ment az elnökkel.

"az amerikai elnök: akart valamit, leszavazták. Sőt, számon kérték, eljárást indítottak ellene, nyomoztak. Nálunk ilyen hol lenne?"

Lenne, ha lenne életképes ellenzékünk nekünk is, mint nekik ott.

8# a saját pártjából is támogatták. Tudod ott a politikusok, kormányzók a saját pozíciójukat nézik, illetve hogy mit várnak el a szavazók. Márpedig ha ahhoz asszisztálnának hogy az elnökük az oroszokhoz húz ( ami miatt nyomozás indult ), akkor elég gyorsan le lennének váltva.

Nálunk párt hűség van. Akkor se szavaznak ellene, ha nem értenek egyet vele, mert "a vezetés azt mondta".