A Kádár-rendszer lényegében egy rosszul elsült alku volt az állam és a magyar társadalom között?

#19

Nana, Csaunak is szépült a megítélése/emlékezete Romániában.

"Nem igazán volt az ingyenes, csak nem te álltad a költséget."

Ez igaz mert az adókból fizették.

De nem az volt mint most hogy az adófizetők pénzéből kisvasutat épít a miniszterelnök meg a focimániájára költ milliárdokat. Kádár Ilyet nem tett, nem lopott nem hazudott szerényen élt ezzel példát mutatott a fiataloknak, orbán mivel mutat példát a mai fiataloknak? Pfffff nem is sorolom a sok sunyiságát.

Ezzel nemtudok egyetérteni.

Ezt csak újabban terjesztik róla.

Nyílván nem egy szegénysorban élő munkás szintjén élt, mégis csak egy államfő volt, nem is lehet elvárni tőle hogy ennyire szerényen éljen.

De ilyet sohasem tett volna hogy milliárdokat költsön egy várbeli elnöki rezidencia átalakítására mint viktor.

Pedig elhiheted, Kádár is élt luxus szolgáltatásokkal, persze nyilván annyira, amennyit a 'keretek' megengedtek.

'Valamennyien ismerjük a legendát: Kádár János olyan egyszerű és szerény volt, hogy az ország első embere létére is hokedlin ülve ette kedvenc eledelét, a darás tésztát. De azért érdemes alaposabban megismerkedni életkörülményeivel, mielőtt úgy képzeljük el mindennapjait, mint az egyszerű munkásokét.

Cserje utca 21. szám alatti villájához még az 1951-es letartóztatása előtt úszómedencét építtetett. Kiszabadulása után ezt betemettette, mert túl drágának találta a fűtését, és tudatosan törekedett az egyszerűség hangsúlyozására. Ezért tyúkokat nevelt a rózsadombi villa kertjében, és a teraszról olykor krumplihéjjal etette őket. Esténként már a kormányőrök terelték vissza az állatokat az ólba. Természetesen az őrökön kívül egy házvezetőnő, sofőr és „személybiztosító” is a Kádár házaspár rendelkezésére állt.

Villáját két világháború közötti, neobarokk bútorokkal rendezték be. A szobák falait Szőnyi István, Egry József, Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula és Czóbel Béla festményei díszítették. A padlót gépi és kézi perzsaszőnyegek borították. A nappaliban fakeretes, márványbetétes kandalló állt. A plafonokon rézből és ólomkristályból készült csillárok lógtak.

Rendelkezésére álltak a balatonaligai, tihanyi, arácsi, balatonföldvári, budapesti, dobogókői és leányfalui pártüdülők. Saját autója csak rövid ideig volt: Kádár János felesége, Tamáska Mária Hruscsov feleségétől kapott ajándékba egy Volgát. Az ajándékot eladták az államnak. (Majtényi György: K-vonal. Bp. 2010, Nyitott Könyvműhely. 56-57. o.) Később Kádár Brezsnyevtől kapott egy Niva vadászterepjárót, de ezt sem tartotta meg. Az első titkárt természetesen golyóálló ólombetétekkel ellátott, „S”-osztályú Mercedes szállította. Kedvenc közlekedési eszköze azonban a különvonat volt, amelyet a sajátjaként használt. Részt vett a megtervezésében, s az ő kérésére került bele a kártyaszoba, két kijárattal.

1963-ban Kádár János önálló vadásztársaságot alapított, Egyetértés néven. Ő határozta meg, kik lehetnek a tagjai: természetesen a legmagasabb rangú párt- és állami vezetők. Kádár az egyik puskáját Cedenbal mongol pártvezetőtől kapta, a másikat Helmuth Schmidt német kancellártól, a harmadikat Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnöktől. Összesen 31 vadászfegyvere és 50 vadásztőre volt. A Mezőgazdasági Múzeumot több mint negyven trófeával gazdagította. A hajtok általában letérdeltek a magas rangú vadászok előtt, akik az ő vállukra támasztották a puskát, s úgy lőtték ki az eléjük vezetett vadakat. (Ugyanott, 90. o.)

„A Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály (PGO) munkáját, amely a lakások, gépkocsik, üdülőbeutalók felett rendelkezett, Kádár személyesen felügyelte… Kiváltságok, kedvezmények voltak e juttatások, amelyek a nómenklatúra horizontális és vertikális nyúlványaiban további, nem hivatalos előnyök egész rendszerével egészültek ki. A hatalmi befolyás átválthatóvá vált szimbolikus, anyagi javakká és iskolai tőkévé is. A nómenklatúra ügyesebb tagjai esti hallgatóként a jogi karon a méltányos osztályzatért, netán doktori címért telekjuttatással fizettek; ítéleteket maszatoltattak el, lakáskiutalásokat soroltak előre viszonzásképpen stb. A tekintélyuralmi elv és gyakorlat a szerénységet, puritanizmust politikai díszletté fokozta le. S ez nem csak a megyei főispánként regnáló Komócsin Mihályokra, Pap Jánosokra vonatkozott, akik pokróc modoruk okán híresültek el, de mutatis mutandis Kádár Jánosra is.” (Huszár Tibor: Kádár. A hatalom évei. 1956-1989. Bp. 2006, Corvina. 253. o.)

Vagyis a címben megfogalmazott állítás némi módosításra szorul. Kádár Jánosról kizárólag akkor mondhatjuk el, hogy szerényen élt, ha olyan megalomániás kommunista diktátorokhoz hasonlítjuk, mint Nicolae Ceauşescu. Ha azonban az 1960-as, 1970-es évek magyar állampolgárainak többségéhez hasonlítjuk, nem biztos, hogy a „szerény” jelző a legtalálóbb.'

Forrás: Újabb 100 történelmi tévhit.

Mondom ő egy államfő volt.

A többi európai államfőhöz képest szerényen élt.

#29

De működött, nem?