Mi az oka, hogy közszférában a diplomás pozíciók között annyira nagy a különbség?
Például a diplomás ápolók, orvosok, mentőtisztek elég vacakul keresnek.Illetve, a tanárok is, rendőrtisztek is.
Aztán, itt jön egy nagy ugrás.
A közjegyzők fizetése teljesen jó.Illetve, a bírók, ügyészek meg akik ebben dolgoznak, nekik is olyan a fizetése, ami felveszi a versenyt egy versenyszférás diplomás pozícióval.
Valami érdekes indok miatt a versenyszférában is éppen ilyen nagy különbség van a diplomás pozíciókban elérhető fizetések között. A "bármilyen, csak diploma legyen" kategóriában hirdetett adminisztrátori, asszisztensi, ügyintézői és egyéb állásokban sokkal kevesebbet lehet keresni, mint a szintén diplomához kötött mérnöki, elemzői (nem, nem "innenmásolok-odabeillesztem-amodaelküldömariportot" Excel-huszár, hanem mondjuk valódi hitelkockázati elemző) vagy menedzseri munkákban. A franc se érti.
Vagyis lehet, hogy érthető. A megszerzett végzettség papíron lehet, hogy egyforma, de a valóságban nagyon nem. A piac ugyanúgy beárazza a tegnap megszerzett fingfűrészelés-szarpasszírozás BSc-t és a több éves logisztikai rendszertervező tapasztalattal kiegészített logisztikai szakmérnök MSc-t is. De a közszférában is van ilyen. A közjegyzőnek például kell állam- vagy jogtudományi végzettség ("jogi egyetem", ahogy mondani szokás), ezen túl jogi szakvizsga és legalább 3 éves szakirányú gyakorlat. Nagyon nem az a szint, amit Igazgatásszervező Katika produkált, mire diplomához jutott. A bíróknál nem tudom fejből megmondani a kritériumokat, de még szigorúbbak: a diploma és szakvizsga után még több gyakorlat kell az igazságszolgáltatás terén, hogy az ember bíró legyen. Ezt pedig beárazza az állam. Nem mellékesen: ha valakit jól megfizetnek, azzal elejét veszik a korrupciónak, márpedig a bíráknál ez különösen fontos. Például: aki bármikor tud a munkájával becsületesen megkeresett pénzéből egy jó helyen található budapesti lakást venni anélkül, hogy ezzel a tartalékait lenullázná, azt hiába keresik meg azzal, hogy "ha bíró úr jól dönt, a kicsi fiának tudok naggyon óccsójér' egy lakást, hogy legyen hová kőtöznie, mikó' egyetemre megyen".
Úgyhogy megvan az árazás a közszférában is. Igaz, az árazás sokszor hibás. Például a tanároknál is: most jobban keresnek, mint mondjuk 10 éve, de még mindig eléggé szánalmas egy kezdő tanár fizetése ahhoz képest, hogy mennyit kell hozzá tanulnia. Általános iskolában muszáj legalább kicsit odafigyelnie, hogy felvegyék gimnáziumba vagy szakgimnáziumba, ott már nem elég végig a kettes, hogy felvegyék a felsőoktatásba, ott is végignyomja a maga 4-5 (vagy több) évét és végül mondjuk matematika-fizika szakosként keres harmadannyit, mint a matematikából és fizikából kb. ugyanannyit tudó gépészmérnök évfolyamtársa. Ráadásul még a "nép ellensége" is, mer' mit erőlködik itten, mikó' van nyári szünetje, nem jár éccaka meg hétvégén dógozni, meg amúgy is mér' adott a Lajoskának meginn' eggyest matematikábú', mikó' nem hülye a gyerek.
(amúgy középiskola után simán elmehetett volna a gyárba dolgozni több pénzért, csak épp nem azt választotta)
Amíg az anyagi megbecsülés ezen a szinten van, addig sajnos válogatni sem lehet a tanárok között. Az megy tanárnak, akinek ennyi is elég. Nem nagyon lehet a hallgatót az egyetemről kirúgni, a végzett kollégára meg - főleg, ha reál szakos - úgy vigyáznak, mint a hímes tojásra, mert ha elküldik, nincs helyette más. Taníthat akármilyen hülyeséget a tananyag helyett, lehet, hogy be sem jár órákra, de mivel nincs helyette más (nem hülye a matekban és fizikában tehetséges ifjú, hogy mat-fiz. tanári szakra menjen, mikor mérnökként a sokszorosát keresheti), ezért nem lehet elküldeni. Ez pedig előrevetíti a közoktatás és szakképzés (ki lehet találni, milyen szakmai felkészültségű szakember megy szakoktatónak, mikor jó szakmunkásként a sokszorosát keresheti) a mainál is súlyosabb mélyrepülését. De ugyanerről van szó a mentőtiszteknél és diplomás ápolóknál: mégis ki fog továbbtanulni, ki fogja magasabb szinten elsajátítani a szakmát, mikor maradhat a hányadék műszakbeosztásban, kevés pénzért? Belép a "jóazúgy" hozzáállás, csak nagyjából, kényszerűen végzik a munkájukat, mert ha több energiát fordítanak rá, azt sem fizeti meg senki.
Mert ahol van valamiféle szellemi függetlenség, szellemi szabadság, annak árát az alacsonyabb fizetésben kell "megfizetni".
A fogorvos nem jó példa. Rengetegbe kerülnek a fogászati anyagok, ezen kívül rengeteget kell állni, én még egyetlen fogorvost sem láttam, akinek ne lett volna súlyosan visszeres a lába...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!