Mi a tudásbeli különbség az okj-s fotós és a diplomás fotós között?

Első jól mondja, ez nem az orvosi.

Ehhez érzék és tehetség kell, no meg profi felszerelés, nem papír.

Ez a különbség:

"Tekintsünk most el a művész szenvedéstől."

kb. úgy aránylik a fotós OKJ a fotós diplomához, mint közgazdasági szakközép a közgazdász diplomához.

a Fényképész és fotócikk kereskedő OKJ tanfolyam 1-2 évig tart és nagyjából az alapokat tanítják meg, amivel iparosként jobb esetben használható minőségben képes vagy elvégezni a munkát, amit elvállalsz. ezért kötik OKJ végzettséghez a fotós vállalkozás működétetését, mert ha pénzt kérsz érte, akkor valahogyan biztosítani próbálják, hogy képes vagy legalább a minimumot hozni.

sőt konkrétan olyannal is beszéltem OKJ tanfolyamon tanító kollégák közül, akik úgy gondolják, hogy az OKJ tanfolyam épp csak elég rá, hogy a vizsgára szükséges kötelező anyagot leadják, a szerintük szakmailag fontos, de a tananyagban nem szereplő valóban értékes tudás átadására már nem elég az OKJ tanfolyam. olyat is ismerek, aki pont ezért inkább nem OKJ papírt adó, de valóban hasznos tanfolyamot tart, az OKJ-t meg szerezze meg máshol az ember.

az egyetemi fotográfus képzésen 4-5 évig tanulod lényegében ugyanazt, csak magasabb szinten, nagyobb alapossággal és részletességgel, jobb estben a témában jobban elmélyült, nagyobb tapasztalatokkal rendelkező tanároktól. a hosszabb idő alatt több ismeret elsajátítására és saját tapasztalat szerzésére van lehetőség. a legnagyobb különbség, hogy amíg az OKJ az elvárható alapokra, tisztes iparos munkára nevel és beéri azzal, ha odáig eljutsz, az egyetemen többet tanulsz és jobban megismered a művészeti oldalát, segítenek benne, hogy saját stílusod, egyedi látásmódod alakuljon ki és megértsd azt, amit más annyival letud, hogy "Tekintsünk most el a művész szenvedéstől."

,-))

mindkét szinténél igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy úgyis a saját hozzátett munkád, tanulásod és gyakorlásod teszi teljessé a tudásodat, de amikor a "gyakorlat teszi a mestert" mondást ismételgetjük, nem árt azt is észben tartani, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy kinek a felügyelete mellett gyakorolsz, mert ha senki nem javítja ki a kezdeti hibáidat, akkor a rossz tudást fogod be gyakorolni és rosszul fogod tudni/csinálni. ezért nem árt egy (minél jobb) mester, aki a gyakorlás során kijavítja a hibákat, hogy már jól sikerüljön begyakorolni. az OKJ tanfolyamon rövidebb ideig és alacsonyabb szintű mesterek segítik a gyakorlásodat, az egyetemen meg magasabb szintű mesterek és tovább felügyeilik, hogy merre fejlődsz és mi lesz belőled.

mindez nem csak a szakmai tudás szempontjából igaz, hanem az üzleti, gazdasági, vállalkozási és egyéb kiegészítő, de nagyon fontos tudásra is igazak. emiatt valószínűleg nem csak a jobb képek készítésében, hanem a sikeresebb megélhetésre is jobban felkészítik az embert az egyetemi fotós képzésen, mint egy OKJ tanfolyamon. de itt is igaz, hogy nem csak a fotós képzésen áll vagy bukik, hogy meg tudsz-e élni a fotózásból, mint szakmából és munkából, hanem leginkább azon, hogy üzletileg hogyan tudod menedzselni a munkádat - különösen igaz ez a mai iszonyatosan túltelített és rendkívül erős (leginkább ár) versenyben, ami a fotó piacot jellemzi.

nem teljesen értek egyet #2-essel, aki szerint "Ehhez érzék és tehetség kell, no meg profi felszerelés, nem papír." ugyanis a legfontosabbat teljesen kihagyta a mondatából.

annyiban igaza van, hogy a fotózásra (ahogy a legtöbb más dologra) is igaz, hogy nem a papírtól függ, hogy értesz-e hozzá és papír nélkül is érthet hozzá valaki nagyon, illetve sajnos papírja is lehet olyannak, aki nem ért hozzá eléggé.

ugyanakkor a legfontosabb, ami hiányzik a mondatból a tudás, szakértelem és tapasztalat. ezekre van leginkább szükség a jó fotók készítéséhez.

az érzék, tehetség és profi felszerelés segíthet jobb eredményt elérni ugyanolyan körülmények között. némelyik sokat segíthet a tudás, szakértelem és tapasztalat gyorsabb és eredményesebb megszerzésében, hogy azonos körülmények közt többet elérj, de egyik sem feltétlenül szükséges és mindegyik teljességgel kiváltható, ha van kellő tudás, szakértelem és tapasztalat hozzá.

az érzék, tehetség és felszerelés mind túlértékeltek, mert könnnyű és gyors sikert igérnek, abba a tévhitbe ringatnak, hogy megúszod a tanulást és a kemény munkát, ami a tudáshoz vezet, mert neked van érzéked, tehetséged és jó felszerelésed, akkor már minden megoldódott. pedig nem így van. az érzék, tehetség és felszerelés csak abban segít, hogy jobb helyzetből indulhass el a fejlődésben, gyorsabban haladhass, ha csinálod és ha kellő munkát és tanulást fektetsz be, akkor messzebb juss el. de ha csak az érzék, tehetség és felszerelés van és ezekre hagyatkozol és lusta vagy megspórolni a tanulást, a gyakorlást, a fejlődést és a munkát, ami ahhoz kell, hogy jó legyél, akkor egy rosszabb érzékű, tehetségtelen és vacak felszerelésű, de szorgalmas és kitartó fotós pikk-pakk le fog hagyni és túlszárnyal, mert ő nem lusta beletenni azt a munkát, ami ahhoz kell, hogy megszerezze a tudást.