A devizahitelek felvétele előtt miért nem nevezett ki a kormány közgazdászokat, akik segítettek volna?

Ezt jelenti az árfolyamkockázat. Persze felvételkor könnyű volt szemet hunyni, mikor sokkal kisebb volt a törlesztő, mint a forint hitelé.

A bankok ott csapták be az embereket, hogy nem rágták a hitelfelvevők szájába a kockázatot, az adósok meg nem akarták felfogni. Könnyebb volt így mindenkinek. A bank kihelyezte a lóvét, az ügyfél hitelt kapott.

Jó reggelt!

A bankok ebből élnek, hogy "becsapják" az embereket. Csak normál esetben ez még belefér az embereknek, elfogadják.

Amúgy az állam alkalmaz közgazdászokat, nem is keveset, úgy hívják őket : Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az adott szervezet feladata volt ezt az ellenőrzést elvégezni és ha jól emlékszem, akkor figyelmeztették is az akkori kormányt (mszp-szdsz kormányt). Csak éppen gyurcsányék nem hozták meg a szükséges módosításokat, hagyták a bankokat tovább folytatni. Majd Bajnai is csak egy etikai kódexet volt képes készíteni számukra, amit mivel nem volt kötelező, nem is tartottak be.

2010-ben a fidesz kormány volt az amelyik törődött vele, le is állítatta azonnal a bankok eljárásait, a kilakoltatásokat, árverezéseket és megváltoztatta a törvényeket is. De mivel a baj már megtörtént, ez csak a kár enyhítését tette lehetővé, az elkerülését nem.

Szóval nem a gazdasági válság tehet róla? 2008 szeptemberében 238 volt az euró. Most mennyi is pajti? Pont az MSZP kormány alatt vettem fel svájci frankos hitelt, 28 ezer volt a törlesztőm, 1 év alatt 22 ezer lett belőle. És ott ki is fizettem.

Most mennyi az euró? Messze vagyunk attól, ami 2008-ban volt.

A hitelfelvételnél mindenhol teljesen egyértelmü volt hogy az árfolyamhoz kötik a vissza fizetést. Hol van it bármilyen becsapás?

De pl it van hogy változot az árfolyam.

[link]

Ha az elmult 50-60 évben folyamatosan emelkedet miből gondolták hogy ez változni fog?

Szerintem nincs egyértelműen az, hogy csak a bankok, csak a kormány(ok), vagy csak az emberek a hibásak. Mindannyian azok. A bankok sosem voltak tisztességesek, a kormányok változnak, az emberek meg túl naivak. És sokan nem tanulnak a hibákból sem, ők továbbra is számolatlanul veszik fel 3-6-12 hónapos kamatperiódusra a 20 éves hiteleket. Ez utóbbiból persze várhatóan nem lesz akkora emelkedés, mint a devizahitelből, mert "csak" a kamatemelkedés a kockázat.

"persze, azt elfelejtik, ahogy azt is, hogy kósa, meg a kuszaszem tevékenségei, elszólásai miatt szállt el a chf, és az eur árfolyam."

Mint ahogy azt is szokás elfelejteni, hogy Gyurcsányék a természetes szint alatt tartották a forintot, hiszen a 230 körüli euró irreális árfolyam volt már az akkori elemzők szerint is. A fidesz meg persze irreálisan magasan tartja az export miatt.

"Gondolom az az apróság elhanyagolhatób hogy az első fideszkormány idején kezdődött a devizaalapú hitelezés..."

Ha annyira szar volt, akkor mondjuk már Meggyesi is megszüntethette volna. Ennek ellenére nemhogy megszüntették, hanem gyakorlatilag csúcsra járatták. A felelősségük (később Gyurcsánnyal együtt) ugyanakkora.

1.

Devizahitelnél az Ön által választott bank Önnel kölcsönszerződést kötött, és ez a jogcím a szerződésben is szerepelt. A kölcsönszerződésben vagy az szerepelt, hogy X svájci frankot (esetleg egyéb devizanemet) adnak Önnek kölcsön, vagy Y forintnak megfelelő svájci frankot (esetleg egyéb devizanemet). Ezt Önnek nem készpénzben fizették ki, hanem átutalták a lakossági forint folyószámlájára. A hó végi bankkivonatán viszont nem az szerepelt, hogy hitelfolyósítás: X svájci frank, átváltva Y forint, hanem csak egyszerűen Y forint. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségét a bank nem teljesítette, mert nem forinttól eltérő devizát adott kölcsön, hanem csak egyszerűen forintot. Márpedig csak az követelhető vissza, ami kölcsön lett adva, plusz a kamatok. Viszont a bank azt vette nyilvántartásba adósságként, mintha ő nem forintot adott volna kölcsön, és ezért követeli a forint és az idegen deviza közötti árfolyam különbözetet is. Ez jogtalan. Lássuk, mi van leírva erről a hitelfelvétel időpontjában érvényes törvényekben:

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről hatályos: 1990.12.31 - 2014.03.15

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖTELMI JOG

III. Cím

EGYES SZERZŐDÉSEK

XLIV. Fejezet

A bank- és hitelviszonyok

1. A hitel- és a kölcsönszerződés

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Van ám külön törvény is, ami a kifejezetten a bankok működését szabályozza töviről hegyire. Lássuk, hogy a hitelfelvételkor érvényes banki törvény mit ír elő ilyen esetben:

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (hatályos: 1997.01.01 - 2014.01.01)

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Értelmező rendelkezések

I. Pénzügyi szolgáltatások

10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:

10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

10.2. Pénzkölcsönnyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;

Bizony, ez is szó szerint rendelkezésre bocsátásról beszél kölcsön esetén. Találós kérdés: Mi az, ha valaki odaad a másiknak valamit, és helyette valami mást kér vissza? Megfejtés: csereügylet. Csak hogy mi, a bankkal nem csereszerződést kötöttünk, hanem kölcsönszerződést.

Ezek az idézetek MNB tanulmányokból is azt mutatják, hogy a bankok nem rendelkeztek devizaforrással:

[link]

Tehát a bankok egyszerre két törvényt is megszegtek ezzel a partizánakciójukkal, és akkor még nem beszéltünk a számviteli törvény és az adótörvények megszegéséről. Ezekről most azért nem írok részletesebben, mert ezekben a magyar állam a sértett fél, míg a PTK és a hitelintézeti törvény megszegésének mi vagyunk a károsultjai.

Hogy a fentiek ellenére miért megy még mindig a kötélhúzás a károsultak és a bankokkal egy húron pendülő közjegyzőkkel, földhivatalokkal, bírókkal, végrehajtókkal és kilakoltató rendőrökkel? Mert a mi oldalunkon csak az Igazság és a jogszabályok állnak, míg az övékén a gazdasági- és az államigazgatási Hatalom. Az igazságot csak erővel lehet érvényre juttatni, akárcsak a hazugságot, amit ők eddig sikeresen tolnak le a tájékozatlan tömeg torkán.

Megjegyzés: a jogszabályokat a [link] hivatalos, magyar online törvénytárból vettem. Könnyen leellenőrizhető, hogy pontosan idéztem.

2.

Tudtommal az előző fidesz éra idején arról hoztak jogszabályt, hogyan kell idegen pénznemben keletkezett adósságot kifizetni. Ez valamilyen szinten alapja a devizahitelezésnek, de elsősorban nem erről szól. Az előző fidesz éra idején is be akarták vezetni a devizahiteleket a bankok. Az MNB azonban megvizsgálta a tervezetet, és nem engedélyezte. A kormány pedig kedvezményes lakáshitelezést vezetett be.

A következő mszpés kormány a kedvezményes lakáshitelezés lehetőségét megszüntette, és az új MNB elnök után már az MNB sem tiltakozott a devizahitelezés ellen.

3.

Az árfolyam kockázat adós általi egyoldalú viselésének tudomásul vételéről legtöbb esetben a bankok papírt írattak alá az adóssal. Mellé, tájékoztatásul 5 évre visszamenőleg mutatták a forint-svájci frank árfolyamának alakulását, viszont a hitelt általában 20 és 25 év időtartamra adták ki. Szóban közölték az előrejelzést: nem várható 10 %-nál nagyobb arányú árfolyam ingadozás. Az OTP erre még garanciát adott. Ha az árfolyam alakulását az elmúlt 20 vagy 25 éves időszakra mutatták volna meg, sokunknak elment volna a kedvünk a hitel felvételtől. A hitelfelvételt megelőző öt évben azért stagnált az árfolyam, mert az MNB mindig beavatkozott, ha kellett. Ez a beavatkozás 2008-ban, a gazdasági világválság hatására megszűnt, az árfolyam pedig elszabadult.