A magyarokat miért nevezték régen szabartoi aszfaloinak?

"A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet… De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból szávartü ászfalünak nevezték. … Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják…"

(a magyarokat nevezi türköknek a forrás)

"A 948–952-es években a konstantinápolyi császári udvarban megfordult magyar követek és vezérek tájékoztatásából merítő Bíborbanszületett Konstantin a magyarokat leggyakrabban türköknek nevezi:

A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek hívták. Ezen a helyen, az imént említett Levediában folyik a Chidmasz folyó, melyet Chingilüsznak is neveznek. De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból szávartü ászfalúnek nevezték.Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalúnek hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik."