Magyarországon miért nem támogatják a startupokat, és a kutatás fejlesztés szekciót?
Nézegettem több hírportál tech részeit és azt láttam, hogy mindenhol van fejlesztés és újítás, mindenhol támogatják őket, nálunk nem ( és ez így egész Kelet-Európára, illetve a Balkánra is igaz, de önző módon most csak Magyarországgal fogok foglalkozni ).
Skóciában tengertisztító eszközt, illetve ár-apály generátort terveztek. A franciáknál az úszó városokba fektetnek sok energiát. Amerikában most volt a CES, fel se tudom sorolni mennyi mindent hallottam. A németek és a dél-koreaiak műszaki újításokkal jöttek, a kínaiak pedig lassan már mindenkit köröznek a telefon- és számítógép iparban.
És akkor itt vagyunk mi. A Nobel díjasok, illetve híres kutatók 90%-a külföldön lett híres, megbecsült tudós, és ha valakinek van ötlete, az feldughatja magának mert az állam nem támogatja.
De miért nem támogatják a K+F szektort, illetve a startup cégeket?
válasza: válasza:Miért támogatnák, amikor ezen bevétel idővel balliberális SJW-k zsebébe jut Amerikában.
Mi inkább normális dolgokat kutatunk pl. az űrrakétákat és az atomerőműveket, valamint a fémmegmunkálási és mezőgazdasági módszereket fejlesztjük, ahelyett, hogy a 62 nemű bálnákért nyígnánk.
válasza: válasza:Vannak itt problémák, úgy látom.
2# "Miért támogatnák, amikor ezen bevétel idővel balliberális SJW-k zsebébe jut Amerikában."
És mégis hogyan? Nem abból lesz pénz, ha a magyarok Magyarországon termelnek, majd külföldre kiviszik a céget, de a bevételt Magyarországra hozzák?
"az űrrakétákat és az atomerőműveket"
Ezekről nem tudok semmit, ennek két oka lehet. 1: tájékozatlan vagyok. Van benne ráció, én se foglalkozok mindennel. Amennyiben így van, kérlek küldj linket, szívesen utána olvasnék a magyar rakétáknak. 2: egyszerűen nem igaz. Ennek nagy a valószínűsége.
"valamint a fémmegmunkálási és mezőgazdasági módszereket fejlesztjük"
Ez viszont nem igaz. Hol tart a magyar mezőgazdaság a mezőgazdasághoz sokkal alkalmatlanabb dán, norvég, izlandi, vagy japán módszerekhez képest? Vagy épp hol tart a magyar fémipar a német, francia, finn vagy angol fémiparhoz képest? ( Ezzel mellé lőttél, mert fémekkel meglehetősen sokat foglalkoztam az egyetemen, és Magyarország nem kutat vagy fejleszt.... Vagy ha igen, elég rosszul ).
4# "Először is, mi az, hogy K+F szektor?"
Kutatás és Fejlesztés = K+F
válasza:Összemosódott egy pár dolog a kérdésben. A K+F ráfordítást (vagy inkább KFI ráfordítást) egy ország GDP-jéhez képest százalékosan fejezzük ki és hasonlítjuk össze, Magyarországhoz képest olyan fejlett gazdaságokat hoztál példának ahol maga a KFI-re fordított összeg már csak emiatt is többszörösen meghaladja hazánkét. Nincs értelme magunkat Amerikához és Franciaországhoz mérni. Finanszírozás szempontjából pedig szét kell választani az alapkutatást (amit Mo. esetében példának hozol: Nobel-díjasok, kutatók, tudósok) illetve az alkalmazott kutatást és innovációt, amiről viszont a többi példád esetében van szó: tengertisztító eszköz, generátor, úszó város, stb. Teljesen más a kettő intézmény és eszközrendszere.
A KFI ökoszisztémának Magyarországon alapvetően három nagy szereplője van, ők teszik ki a KFI ráfordítás (ami 2017-ben a GDP 1.2%-a volt, az EU 2020-ra a 3%-ot tűzte ki célul) majdnem egészét (és az első önmaga többet, mint a másik kettő együtt, de ez nem csak itthon van így): vállalatok, egyetemek, állam. Gondolom "támogatják" alatt az államot érted. Egy jól működő KFI ökoszisztémában az állam feladata (és ebben a kérdésben lehet az álalad említett országokról példát venni) szabályozási és adópolitikai eszközökkel a rendszer szereplői közötti szinergiák megteremtése, amelyek útján organikusan tud növekedésnek indulni a kutatás-fejlesztés és innováció. Magyarország esetében egészen konkrétan a rendszer fő betegségei a kis és középvállalatok innovációs képsségének hiánya és alacsony hozzáadott értékű termelése, a kutatói utánpótlás és a kutatók nemzetközi együttműködéseinek hiánya, illetőleg a kutatás-fejlesztés fókuszálásának és specializációjának hiánya (valós problémákra való megoldások keresése, ún. "mission-driven research"). Ezeket pedig kormányzati oldalról rövid és középtávon (mesterségesen) a finanszírozás átalakításával, hosszú távon pedig a már említett szinergiák kialakításával lehet kezelni.
A konkrét kérdéshez és a startup-okhoz visszakanyarodva, téves az a megállapítás hogy nem áll itthon rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénzeszköz, gondoljunk csak a temérdek pályázatra (EU-s vagy állami), inkubációs programra, proof of concept alapra, kockázati tőkealapra, stb., olyannyira, hogy jelentősen több a pénzeszköz, mint a támogatható projekt. Minden értékelhető projekt, attól függetlenül hogy milyen fázisban van, tud kapni támogatást. Az hogy "van egy ötletem", az nem egy fázis. Arról már nem is beszélve, hogy 2019-ben határokon átnyúló finanszírozásban is lehet gondolkodni, ha valaki valóban annyira jó, és úgy érzi hogy nem karolta fel megfelelően az itthoni rendszer.
válasza: válasza: válasza: válasza:Az ország egyik fele Trianonra izgul,a másik Kádárra. Mindent ebben a szellemben intéznek.
Kb 1-2% aki a versenyre, a jövőre és a fejlődésre.
Van még kérdés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!