Aki szegény, az hogy tanuljon tovább Magyarországon?

Tandíj?

Szerintem fizetősre tényleg csak olyanok gyerekei mennek,ahol a család vállalkozó,vagy az egyik szülő felsővezető.

De már a lakhatás is elég kemény.

Amikor én jártam,10 éve,akkor még simán megfizethető volt az albérlet.

Látom itt aztán tényleg sok olyan válaszoló van, aki legfeljebb messziről, vagy csak képről látott egyetemet.

"Az egyetemek nagyvárosokban vannak.Kollégiumot a hallgatók zömének nem adnak."

Válassz olyan egyetemet, ami kellő mennyiségű helyet tud biztosítani a kollégiumokban. Tudom, hogy sajnos sok helyen kevés a férőhely. A kollégiumi elhelyezés esetén az anyagi helyzet mellett fontos szerepet játszik, hogy milyen jól teljesíted tanulmányaidat.

"Másrészt meg felemelték a ponthatárokat nagyon magasra."

Ez több szakon tényleg így van, sajnos ilyen szakra zömében már csak az jut be, aki azt finanszírozni is tudja, vagy hitellel, vagy szülei révén.

#1

"Ha ennyi eszed van akkor az egyetem nem neked való hogy csak albérletben tudsz gondolkodni, tudod lehetséges távúton is elvégezni az egyetemet vagy levelezőn (ezt erre is találták ki egyébként)"

Ha ennyi eszed van, akkor nem kéne hozzászólnod. Számtalan olyan szak van, amit egyszerűen nem lehet elvégezni levelezőn, vagy ha el is lehet, akkor sem érdemes. Ilyen például minden mérnöki szak is.

"Egyszerű : ösztöndíjjal ! Orbán is így végzett Oxfordban."

Nem pénzel mindenkit Soros, ahogy Vityánkat is pénzelte. Orbán is csak úgy juthatott külföldre, hogy Soros nyomta a milliókat. Nem áll mindenki mögött egy multimilliárdos.

"Több emberrel beszéltem,mindegyik azt mondta,hogy szinte lehetetlen kollégiumba bekerülni"

Lehet rossz volt a tanulmányi eredményük. Hidd el bejutnak kollégiumba emberek, nem üresen áll. Persze ha ilyen a hozzáállás...

"Régen meg nem voltak ilyen magasak a ponthatárok,a rohadt O1G emelte fel."

Pont az I.Orbán kormány vitte le drasztikusan a ponthatárokat, hogy mindenki mehessen felsőoktatásba. Az is volt a célkitűzésük, hogy a fiatalok 2/3-a végezzen felsőoktatásban. Azóta kideült nem lettek okosabbak sem és nem lett jobb munkájuk sem. Szakemberhiány keletkezett és dunát lehet rekeszteni azon diplomásokkal, akik nem a szakmában helyezkedtek el. Most csak visszaalakítják a régi rendszerre az oktatást ahogyan lennie kell

"A közgazdász vagy a jogász meg nem büfészak.És nem is nehezek.Miért ne tudnám elvégezni?"

Hát ha be tudsz jutni, akkor miért őrjöngsz a magas ponthatárokért? Ha tehetséges vagy tanulmányi versennyel, ösztöndíjjal is el tudod végezni hitel nélkül

Ha csak finaszírozósra tudnál bejutni, akkor valóban nem neked való. Csak egy 20.-ad rangú ügyvéd lennél karrier nélkül. Ez kell neked?

"Karácsony Gergely lenne,akkor mehetnék továbbtanulni.Az megmondta,hogy ..."

Azt is megmondták, hogy nem lesz gázáremelés meg hogy alanyi jogon fog járni a víz, villany. Utána hatalomra kerültek és mégsem lett ezekből semmi. Én is tudok ígérni neked mindent.

Próbálj önismereti és egyéb teszteket [link] kitőlteni őszintén és tudd meg mi is való neked és ne az ösztönözzön, hogy fú de jó ügyvédnek lenni, mert sokan félnek tőled meg zsebbe kapod a lét. Ma már szakmunkásként is lehet fél milla havi fizud, nem kell hozzá diploma. A te életed ne szúrd el !

"Nem pénzel mindenkit Soros, ahogy Vityánkat is pénzelte. Orbán is csak úgy juthatott külföldre,... Nem áll mindenki mögött egy multimilliárdos"

Az ösztöndíj, mint lehetőségi forma széles spektrumot ölel fel. A köztársasági ösztöndíjtül kezdve az is amit az iskolában a tanulmányi eredményeidért kapsz rengeteg van. Tájékozódni kell és persze jól tanulni. Ha jó vagy és tehetséges tudsz jó ösztöndíjat szerezni. Viszont ha az az éppen bejutnék a magán finanszírozásra ponthatárral nem neked való.

Anno amikor én felvételiztem, mindenkinek az volt a felfogása róla, hogy csak azok mennek önköltségesre, akik nem jutottak volna be ergo nincsen képességük a szakma kompetenciáira. Ez a tipikus, ha van pénze rá hát fizesse kap papírt szak. Amikor bevezették, úgy tették hogy a ponthatárok alatt, akiket korábban nem vettek fel, azoknak tettek egy gesztust, hogy ha gazdag vagy fizesd meg. Valójában azonban a sima ponthatár alatt már nem rendelkeznek elegendő kompeteciával a diákok. Úgy meg csak utolsók közt lenne a hallgató, már ha el tudná végezni az egyetemet. Annak meg mi értelme?

Ismétlem : mérd fel a valódi kompetecniáidat. Lehet neked más való, mint ahogy kigondoltad/anyu mondta/láttad a Tv-ben. Lehetsz sikeres, gazdag is szakmunkásként. Ne keseredj el. Tölts ki teszteket magadról [link]

Hagyjuk már ezeket a kajli dumákat :D

Nem jut koli meg évtizedekig fizetni holmi diákhitelt :D

Biztos :D

Nem is akarod te ezt a sulit, eleve ott kezdődik.

#15

Utolsó bekezdéseidet nem tudom kinek írtad, mert láthatóan az én megjegyzésemet linkelted be, de nekem feleslegesen írod. Én már elvégeztem egy képzést, BME-s mérnöki diplomával rendelkezem, voltam ösztöndíjas is, pontosan tudom hogy működik. De ennek semmi köze Vityához és az ő ösztöndíjához. Ő nem tanulmányai alapján kapta a Soros-ösztöndíjat, hanem annak hátterében egyszerű politika állt. Soros akkoriban pénzt nem kímélve kinevelt egy szűk réteget, akik most rajtunk élősködnek.

"Anno amikor én felvételiztem, mindenkinek az volt a felfogása róla, hogy csak azok mennek önköltségesre, akik nem jutottak volna be ergo nincsen képességük a szakma kompetenciáira."

Amikor te felvételiztél, akkor még az állam nem csökkentette erőteljesen adott szakokra az állami férőhelyek számát.

"Valójában azonban a sima ponthatár alatt már nem rendelkeznek elegendő kompeteciával a diákok."

Ez egyszerűen hülyeség. Még is milyen kompetencia kell? Egy 480 pontos közgáz szak mennyivel nehezebb szerinted, mint egy 450 pontos mechatronika szak?

# 17/Utolsó bekezdéseidet nem tudom kinek írtad, mert láthatóan az én megjegyzésemet linkelted be, de nekem feleslegesen írod. "

Mindenkinek aki olvassa. Az oldalon igyekszek hasznos tanácsokkal ellátni mindenkit :)

", voltam ösztöndíjas is, pontosan tudom hogy működik. De ennek semmi köze Vityához és az ő ösztöndíjához."

Írtam, hogy széles spektrumot ölel fel az ösztöndíj köre. Minden korban más és más konkrét ösztöndíjak vannak. Utána kell nézni. Anno rendszerváltáskor volt egy olyan típusú ösztöndíj is amit Orbán megpályázott és elnyert, ha az nem lett volna pályázott volna mást. Minden ösztöndíj a tehetséget, tanulást, tudást, kompetenciát jutalmazza elérni őket hozzáadott teljesítménnyel lehet, ez közös. Azért írtam, hogy a saját kompetenciájához igazítsa a választott szakmát a kérdező. Először tudja meg mi való neki,mert abban lesz kikeres => kaphat öszöndíjat. Lehet nem is való neki az ügyvédkedés...

"Amikor te felvételiztél, akkor még az állam nem csökkentette erőteljesen adott szakokra az állami férőhelyek számát."

Amikor én felvételiztem ennél jóval kevesebben egy szük kisebbség jutott be egyetemre. 120 pontot lehetett elérni. Fizikus/geofizikus ponthatár 115 volt. Nekem 116 pontom lett. Már szóbelizni nem is kellett, mert jól sikerült az írásbeli. Nagyon kevesen a mai csökkentett létszám töredéke jutott csak be. Igaz mi nagyon képzettek voltunk, kiváló kompetenciával !

Ma pedig a "mindenki be tud jutni" ponthatárokat vitték le Orbán előtti kb a reális szintre, lehet még most is kicsit alacsonyan vannak.

"Ez egyszerűen hülyeség. Még is milyen kompetencia kell? Egy 480 pontos közgáz szak mennyivel nehezebb szerinted, mint egy 450 pontos mechatronika szak?"

Az a baj, hogy fogalmad sincsen ehhez. Egy közgazdásznak más kompetenciájának kell lennie, mint egy mérnöknek, mechatronikus szakra. A közgazdaság teljesen más innovációs, elméleti lehetőségeket rejt magában mint egy másik szakma. A tudástól leszámítva már eleve tehetség, ötletkészség, kompetencia, igazodásérzék kell egy diáknak szakmának megfelelően. Ha neki ez nem számít, akkor mindegyikre jó, akkor tök mindegy hova veszik fel az élete során elkanyarodik amerra akar.

Most pl nézd meg. Te mérnök vagy. Én elmléleti ember. Ugyan a matematika és a fizika hansonló. Egyémben sokkal több elméleti tudás kell azonban teljesen más készségek, orientációk, kompetencia kell e két szakmához.

Ahhoz hogy az ember felismerje korlátait és hogy mi is való neki önismeretre vagy szüksége [link] ezek után kell a lehetőségekhez mérten pályát választani

Sok sikert ! :).

"Az a baj, hogy fogalmad sincsen ehhez. Egy közgazdásznak más kompetenciájának kell lennie, mint egy mérnöknek, mechatronikus szakra."

Lehet meglepő, de én pont fordítva látom. Teljesen mindegy felvételi szempontjából mindez, mert néhány speciális egyetemi szaktól eltekintve, teljesen egységes felvételi van. Megjelölhetem mind a közgázt, mind a mechatronikát, egyedül a pontszámban van különbség. Persze ezt csak felvételi szempontjából írom. A te egyéni kompetenciáid majd csak később derülnek ki, hogy milyen szinten leszel képes teljesíteni a tárgyakat. Ráadásul egy 17-18 éves felvételi előtt álló diák aligha van mindennek ismeretében. Elég kevés az olyan, aki teljesen céltudatosan készül egy adott pályára és mindent annak vet alá.

"Amikor én felvételiztem ennél jóval kevesebben egy szük kisebbség jutott be egyetemre. 120 pontot lehetett elérni."

Na az már elég régen volt és ha jól sejtem, akkor jegy és nem százalék alapján kaptad a pontot. Mindegy volt, hogy éppen ötös lett a vizsgád vagy max pontos, ugyan annyi pontot kaptál végül érte. Most annyi pontot kapsz, ahány százalékot elértél. Max pontot pedig ezért szinte lehetetlen elérni.

# 19/ teljesen egységes felvételi van....A te egyéni kompetenciáid majd csak később derülnek ki, hogy milyen szinten leszel képes teljesíteni a tárgyakat. "

Ponzt ezt mondom, hogy a szakon majd a képességei, kompetenciáihoz mérten fog sikereket/kudarcokat elérni és annak függvényében talál ösztöndíjakat. Tény, hogy az ösztöndíjak az egyetemi teljesítménye függvényében kaphatja, ezért nagyon fontos már most, hogy tisztában legyen vele mire alkalmas. Ha már most tudni, hogy a sima határt sem éri el felvételin amihez a leggyengébb leendő ügyvédeknek is szükségük van, akkor nem lesz sikeres a szakmában, ha el is végezné és nem is tudja szerezni juttatást.

"Ráadásul egy 17-18 éves felvételi előtt álló diák aligha van mindennek ismeretében. Elég kevés az olyan, aki teljesen céltudatosan készül egy adott pályára és mindent annak vet alá."

Azért írok ide, hogy segítsem a kérdezőt. Mondjuk az én időmben valóban kevés segítség állt rendelkezésre és az agyteszt c. könyvnél illetve a pályaválasztási tanácsadónál és tanáraink bölcs tanácsánál több aligha állt rendelkezésre, de ma már a neten hihetetlen anyag áll rendelkezésre.

"Na az már elég régen volt és ha jól sejtem, akkor jegy és nem százalék alapján kaptad a pontot. Mindegy volt, hogy éppen ötös lett a vizsgád vagy max pontos, ugyan annyi pontot kaptál végül érte. Most annyi pontot kapsz, ahány százalékot elértél. Max pontot pedig ezért szinte lehetetlen elérni."

Fizika + matek írásbelit simán megírták sokan max pontra=% (minden feladatom megcsináltak). Nekem is 14 pont lett 15-ből, amit megnégyszereztek az lett az egyik tantárgy pontja. Lényegében mivel nem teszt kérdések voltak, hanem sokkal nehezebb számítási feladatok, így igaz sokkal összetettebb analizálással, de meg lehetett 100%-ra is oldani. Akkor a feladatokra kapott pont majdnem ugyanannyi volt amennyi %-ot elértél belőle.

Az a lényege az egésznek, hogy helyesen mérjük felképességeinket, mert az élet csak a diploma után jön és ha azt valahogy el is végzi a kérdező, nem biztos hogy megtalálja ahelyét a világban, ha nincsen hozzá képessége.

Érdekesek ezek a válaszok, egy-két válaszoló az úgy nagyjából képben van, jó néhányan nem.

A felvételi ponthatárt néhány szakon mesterségesen magasan húzzák meg államilag, ennek köze nincs se a jelentkezők számához, se a munkaerőpiac igényekhez. Csak van pár olyan szak, ami ilyen mostohagyerek.

Ha már felvételi pontok, aki valaha járt egyetemre az egy dolgot nagyon tud, hogy a felvételi pont az ég egy adta világon nem számít attól a naptól, hogy beülsz az első előadásra. Nagyon gyakran az éppen becsúszó hallgatók végeznek a legjobb eredménnyel a legjobb pontszámosan meg végig kínlódnak, ugyanis a felvételi pontszám csak azt mutatja meg, hogy érettségin egy alkalommal hogy teljesített valaki, az felsőoktatásban meg félévente van vizsgaidőszak nem négy év után, igazság szerint a felvételi pontszám szinte semmit nem mutat meg, az egyes hallgatók képességeiről.

A végzés után meg az egyszer elsajátított tudásnak csupán elenyészően kis töredékét kell használnia.

Egyszerű be kell jutni valahogy (akár fizetősre is), aztán már lehet manőverezni, a sok hülyével, aki szerint meg ha nem éred el a pontszámot, nem vagy oda való kér foglalkozni, van aki például orvosira második, harmadik, akár negyedik próbálkozásra jut be, és kérdi tőlük ezt majd bárkii, mikor rendel? Nem.

Ennyit arról, hogy "milyen sokat" -ergo semennyit- számít a felvételi pontszám.