Ez a túlóratörvény, hogyhogy már létezik egyes ágazatokban?

Ez már nagyon régóta létezik, csak épp senki nem vette észre mert a versenyszférában eddig a 250+50 óra ( 250 óra normál, 50 óra kollektív szerződéssel ) túlóra volt a normális. De a költségvetésből működő, közfeladatot, illetve közhatalom-gyakorlással kapcsolatos feladatot ellátó munkáltatóknál foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok kötöttebbek. Rájuk a vonatkozó szabályokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), ezek végrehajtási rendeletei, valamint egyes ágazati törvények tartalmazzák.

A közalkalmazotti jogviszonyban rendkívüli munkaidőnek minősül az előzetes munkaidő-beosztástól eltérő (munkanapon, heti pihenőnapon, vagy – az e napon beosztás szerint is foglalkoztatható közalkalmazott számára – munkaszüneti napon), a munkaidőkereten felül teljesített munkaidő, valamint az ügyelet teljes tartama. Az egész évben foglalkoztatott közalkalmazott számára naptári évenként – a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében végzendő rendkívüli munka kivételével – 250 óra rendkívüli munka rendelhető el, mégpedig általában szóban, és kivételesen, ha a közalkalmazott kéri ( ismételten "önkéntes" ez esetben több mint 250 óra volt eddig ). Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi dolgozóknak 416 órában maximalizálja a plusz munkát.

A Honvédségnél és a fegyveres testületeknél a hivatásos állomány tagjai rendkívüli munka helyett túlszolgálatot teljesítenek. A túlszolgálat – a rendkívüli munkához hasonlóan – a szolgálatteljesítési időbeosztástól eltérő, illetve heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített szolgálatot jelent. A túlszolgálat mértékét a két törvény eltérően határozza meg. A Hszt. csak a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat tartamát határozza meg, amely naptári évenként 350 óra, ezen belül pedig négyhavi átlagban a 120 órát nem haladhatja meg; az egyéb okból történő túlszolgálatnak a Hszt. szerint nincs felső határa. A Hjt. viszont egységesen és együttesen határozza meg mindkét okból elrendelt túlszolgálat határát, naptári évenként 300 órába, de kimondja, hogy nincs felső határ abban az esetben, ha a túlszolgálatra nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában és az azt követő 30 napon belül, vagy pedig veszélyhelyzet időtartama alatt kerül sor. Valójában tehát a túlszolgálatnak akkor van csak felső határa, ha azt a normál működés keretében, illetőleg „békeidőben” rendelik el. Ilyenkor is el lehet térni azonban a törvényes időkorlátoktól: a Hszt. lehetővé teszi ugyanis, hogy a hivatásos állomány tagja "önkéntes vállalásával" évenként további 60 óra túlszolgálatot teljesítsen ( tehát összesen 410 órát ), a Hjt. pedig miniszteri rendeletnek ad felhatalmazást az évi 300 óra helyett 450 óra meghatározására.

Tehát ezek a törvények jól láthatóan rendszerváltás óta, de főleg a fidesz kormányok alatt fokozatosan épültek ki, 2003-ban az egészségügy, 2012-ben a közalkalmazottak, 2015-ben a rendőrök, tűzoltók, katonák, most, 2018-ban pedig a komplett versenyszféra.