Szerintetek igaz ez?

#1

A tárgyalások lehet hogy folytak, ellenben a belépéshez szükséges gazdasági feltételeket nem tudta volna teljesíteni az ország.

"Az államháztartás hiánya 1994-ben a GDP 8,4%-ára duzzadt az 1993-as 6,6%-ról, majd a kiigazítás eredményeképp 1995-ben 6,4, a következő évben pedig 3%-ra esett vissza.

Az intézkedések látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel és a bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét. A reálbérek, amelyek 1994-ben 7,2%-kal nőttek, 1995-ben 12,2, 1996-ban 5%-kal estek vissza. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1%-os növekedés után 1995-ben 10, 1996-ban 8,9%-kal zsugorodott. A lakossági fogyasztás, amely a bérnövekedés ellenére 1994-ben is némileg csökkent (0,2%-kal), 1995-ben és 1996-ban 7,1, illetve 3%-kal esett vissza.

A csomag hatása az ország külkereskedelmi mérlegére ellentmondásos volt. A vámpótlék és a forint leértékelése 1995-ben az import 0,7%-os csökkenéséhez vezetett. Az import növekedési üteme azonban már 1997-ben meghaladta az exportét (ekkor jelentősen megélénkült az egész külkereskedelmi forgalom), pedig a kiigazítás előtti évben az export már jóval a behozatal feletti rátával növekedett.

Az intézkedések azonnali hatásaként jelentősen lelassult a magyar gazdaság növekedése, bár az egyesek által jósolt recesszió nem következett be. Az 1994-es 2,9%-kal szemben 1995-ben csak 1,5, 1996-ban pedig 1,3%-kal nőtt a gazdaság. (Aztán 1997-ben már 4,6%-ra gyorsult a növekedés.)"

ha nincs az Orbán kormány másféle, beruházást, fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikája, akkor egyszerűen nem értük volna el azt a szintet amivel beengednek.

#3

Bár a linket nem tettem oda, de az idézet a wikipédiáról van.

nem tudtam, hogy az is fideszes lenne.

A fidesz a fasorba sem volt mikor már mentek a tárgyalások az EU csatlakozásról.

"A magyar EU-csatlakozás története

2002.12.14. 14:19

Magyarország és az Európai Unió (1993. november 1-jéig Európai Közösségek) kapcsolatainak főbb állomásai 1988 óta.

1988. augusztus 8. - Diplomáciai kapcsolat létesül az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között.

1991. december 16. - Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást, amelyet 1992. november 17-én hagy jóvá az Országgyűlés és 1994. február 1-jén lép életbe.

1994. március 7. - Brüsszelben megalakul a Magyarország és az Európai Unió közötti Társulási Tanács.

1997. július 15. - Az Európai Bizottság jóváhagyja a tíz kelet-európai tagjelölt országról szóló hivatalos véleményt és a bővítés következményeiről készült jelentéseket. 16-án a hivatalos országértékelés alapján javasolja, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal.

1997. december 12. - Az EU tagállamainak állam- és kormányfői Luxembourgban megállapodnak abban, hogy kormányközi felvételi tárgyalásokat kezdenek a felkészülésben legjobb eredményt elért hat országgal.

1998. március 30-31. - Brüsszelben ünnepélyesen megnyitják az EU csatlakozási folyamatát. 31-én bilaterális keretben megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU, valamint Ciprus, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Észtország között. A szakértői tárgyalások április 3-án indulnak, az érdemi munka 27-én kezdődik meg.

1998. november 10. - Megkezdődnek az érdemi külügyminiszteri tárgyalások az EU-hoz csatlakozó hat országgal, köztük Magyarországgal.

2000. december 11. - Az EU nizzai csúcsértekezletén elfogadott dokumentum dönt a tagállamok és a csatlakozó államok szavazati súlyáról. Eszerint Magyarország szavazati aránya a miniszteri tanácsban 12 lesz, az Európai Parlamentben Magyarországnak 20 képviselői hely jutna. A dokumentumot az Unió külügyminiszterei 2001. február 26-án aláírják, majd a ratifikálási s jóváhagyási folyamat következik a 15 tagállamban.

2001. június 15-16. - A svédországi Göteborgban az EU csúcsértekezletén az Európai Tanács első ízben tűz ki csatlakozási dátumot annak a célnak a megfogalmazásával, hogy a legfelkészültebb tagjelöltek már "tagországként" vegyenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. Először rögzítik azt a célt is, hogy 2002 végén le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek addigra készen állnak erre.

2002. július 29-30. - Az idei második félév első bővítési tárgyalási fordulóján Brüsszelben a függőben levő fejezetek felét ideiglenesen lezártnak nyilvánítják. Magyarországnak sikerül lezárni a kulturális és audiovizuális fejezetet, valamint a regionális politikát, amivel 26 lezárt fejezetig jut a 31-ből.

2002. október 9. - Az Európai Unió Bizottsága elfogadja azt a történelmi jelentőségű jelentést, amely hivatalosan javasolja az Unió tíz országgal - köztük Magyarországgal - való kibővítését 2004-ben, valamint jóváhagyja az egyes tagjelöltek felkészülését külön-külön is elemző országjelentéseket.

2002. október 24-25. - Az EU állam- és kormányfői (az Európai Tanács) Brüsszelben tartott csúcstalálkozójának legfontosabb témája és célja a bővítés finanszírozásának még nyitott kérdéseiben a megállapodás elérése. A résztvevők hivatalosan is felkészültnek nyilvánítanak a csatlakozásra tíz tagjelöltet (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).

2002. november 18. - Az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete 2004. május 1-jét javasolja a tíz tagjelölt ország, köztük Magyarország felvételének időpontjául.

2002. december 2. - Budapesten, az Országgyűlés integrációs nagybizottság ülése után az Országgyűlés elnöke, a kormányfő, a külügyminiszter, valamint az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ parlamenti frakcióvezetői aláírják az európai uniós csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításról szóló megállapodást. Eszerint az európai uniós csatlakozásról ügydöntő népszavazás lesz 2003. április 12-én, a referendumra bocsátandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?".

2002. december 6. - Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain megállapodás születik a versenypolitikai fejezet még nyitott kérdéseiről, és ezzel az egész tárgyalási folyamat egyik legnehezebb témakörét sikerül lezárni. A 12-én kezdődő koppenhágai csúcstalálkozóra már csak a költségvetési és az agrárfejezet kérdése maradt.

mti"