Miért ilyen alacsonyak a magyar fizetések?

"Magyarország jobban teljesít!"

Ezt mondják a fidesz médiában:)

Lehet még sem igaz?

Pedig már majdnem elhittem:-D

[link]

Mi így erősödünk, a magunk módján, nem köll migráns!

"Mi így erősödünk, a magunk módján, nem köll migráns!"

Akárhogy is, de abban biztos vagyok, hogy a migránsok nem sokat javítanának a magyar fizetéseken és életszínvonalon ...

A saját országunknak meg van a maga saját történelme és a gazdaságának változása - ahogyan a többi országnak is a magáé.

Bármennyire is szeretnék nektek beadni, nem most lettek alacsonyak a fizetések, hanem egyszerűen más volt a magyar élet, mint az osztrák vagy holland. A keleti blokk országaiban nem piacgazdaság volt, hanem hiánygazdaság, szocializmusnak nevezett valami. A fizetéseknek semmi közük nem volt a végzett munka minőségéhez, a termelt értékhez vagy a szaktudáshoz. Volt aki jobban keresett, volt aki kevésbé, de nagy különbségek nem voltak és inkább az számított sok helyen, hogy ki van jóban a megfelelő emberekkel.

A rendszerváltáskor jószándékú, de teljesen alkalmatlan politikai vezetés került az ország élére - a gazdaság tekintetében. Elhitték a nyugati tanácsadóknak és az itthoni régi gazdasági szakemberek azon részének a szavát, akik azt hírdették, hogy az állami tulajdon rossz és mindent azonnal el kell adni. Hogy a piacot hagyni kell békén, az majd elhozza a jólétet.

Aztán kiderült, hogy az a piac nem az itteni emberek jólétére törekszik, hanem csak a pénzére, munkaerejére - majd már csak a piacára. Így egyrészt bagóért eladták a magyar állami vállalatokat, cégeket, másrészt semmiféle megkötés nem volt, így a legtöbbet leépítették, bezárták a külföldi tulajdonosaik, mert nekik csak a piac kellett, hogy a saját termékeiket legyen hol eladni. A magyarok pedig ha tulajdonhoz jutottak, akkor vagy csődbe mentek vagy kénytelenek voltak a piacvesztés miatt leépítésekre. A rendszerváltás sajnos az akkori vezetés számára egyet jelentett azzal is, hogy az orosz piacra ne szállítsanak innen. A nyugati piacra meg nem tudtunk egyszerűen kijutni.

hatalmas lett a munkanélküliség egy olyan országban ahol az embereknek nem voltak tartalékaik és nem is tudták mihez kezdjenek - hiszen előtte pár évvel még büntették akinek nem volt munkahelye.

Kevés munkahely, eleve alacsony bérek - ebből következően a legkisebb fizetésekért is mindent megcsináltak az emberek és nem volt tüntetés meg sztrájk a magasabb bérekért, egyszerűen rettegtek, hogy ők lesznek azok akik munkanélkülivé válhatnak legközelebb.

Erre jött rá a gazdaság romlása, az életszinvonal, reálbérek csökkenése, majd a Bokros-csomag megszorításai is. Utána volt egy erőteljesebb emelkedés - legalábbis a minimálbér 14500-ról már 2002-re 50000-re emelkedett. A bruttó átlagbér 57 ezerről 122 ezerre nőtt ugyanebben az időszakban, majd nőtt tovább, 2007-re már 185 ezer volt. Közben lehetővé tették 197-től a béren kívüli juttatásokkal, hogy fizetésemelés helyett kedvezményesen adózó egyéb juttatásokat adjanak a munkaadók, ez nőtt a következő években. Csak éppen nem számított valódi béremelésnek, éppen mert járulékmentesek és kedvezményes adózásúak. Aztán 2007-ben úgy próbálták meg emelni a jövedelmét az embereknek, hogy az alacsonyabb jövedelmekre megemelték az adójóváírás mértékét - azaz a minimálbér adómentessé vált és még felette is egy szintig nagyon kicsi volt az SZJA. A fekete gazdaság már eleve nagyon magas volt, vagyis bejelentetlenül és adó meg járulék fizetése nélkül dolgoztattak rengeteg embert. A minimálbér adómentessége pedig alapot adott ennek növelésére. Sok munkaadó elhitette a dolgozójával, hogy ha elfogadja, hogy csak minimálbért kap hivatalosan, akkor zsebbe többet tud neki mellé adni, mert nem kell a magasabb fizetése után az adót befizetnie a költségvetésbe. Emiatt váltunk az "egymillió minimálbéres országává", legalábbis hivatalosan. A sávos adózás - a több kulcsos adózás szintén nem segítette elő a legális fizetésemeléseket, mert a sávhatáron hiába emelkedett a bér, csak az utána fizetett adó és járulék nőtt a nettó kereset alig.

Az SZJA egykulcsossá tétele és alacsony kulcsa miatt azonban már nem éri meg a munkavállalóknak a minimálbéres alkalmazás. De hiába szeretnének most annyit keresni, mint amennyi elvárható lenne olyan munkakörben, azt a munkaadók vagy nem akarják vagy nem tudják megadni. Amíg nagy volt a munkanélküliség meg nem is kellett, mert mindig találtak valakit aki a kevesebb fizetésért is elvállalta. A munkanélküliséget felváltotta sok helyen a munkaerő hiány, ezért ott erősen meg is indult a bérek emelkedése.

Az állami alkalmazottak béremelése kézenfekvő elvárás lenne, azonban az állam az adóbefizetésekből adhat bért csak az alkalmazottainak. Vagyis amíg mások nem fizetnek több adót, addig nincs miből fizetést emelni. Így az állami fizetések követik a piacot, nem diktálják a bérszinvonalat.

A magyar munkaerő éppen olyan jól dolgozik a határon belül, mint kívül azok, akik a németeknél, briteknél vagy bárhol ugyanazt csinálják, csak több pénzért. Azonban itt alacsonyabb bérekről és nagy munkanélküliségben voltunk sok éven keresztül, ami a béremelések ellen hatott - míg a németeknél, briteknél ez nem volt ez alatt az évtizedek alatt sem és előtte sem.

Az emberek többségének nem 'megéri-nem éri meg' kérdés az, hogy Magyarországon dolgozik-e, hanem itt él és itt kell dolgoznia. A nagy munkaadó cégek ugyanazok itt, mint külföldön. Nem a magyar állam hoz döntést arról, hogy a tesco vagy az IBM mennyi fizetést ad az itteni alkalmazottjának, hanem az a cég. Annyit fizetnek amennyiért még van aki elvégzi nekik a munkát. Ha harmadáért, mint kint, akkor annyit fizetnek.

Több összetevője van egy adott fizetés mértékének, a korlátja a termelékenység.

Azért alakult így, mert nálunk nem paicgazdaság volt, hanem szocialzmus, ami egyébként tartotta a lépést és valós alternatívának tűnt az 1960-as évekig.

Változás most is van, elég meredeken emelkedtek a bérek az elmúlt években. A további változáshoz értelemszerűen a termelékenységet kéne növelni, ehhez sok-sok fejlesztés kéne eszközökben, infrastruktúrában, oktatásban. A cégek sajnos jellemzően tojnak a fejlesztésekre, az infrastruktúra legalább valamelyest javul, csak ne vinné el a beruházások egy jelentékeny részét a korrupció. Az oktatás viszont mindig, különösen most, mostohán kezelt terület, szóval nem látom, hogy a következő évtizedekben érdemben közelebb kerülnénk a nálunk jellemzően háromszor termelékenyebb Nyugathoz.

#6

Csaxólok neked, hogy az oldal neve Gyakorikérdések és a kérdést feltevőnek szólnak elméletileg a válaszok. Ő kérdezett én válaszoltam. Neked sem elolvasni nem kell, sem foglalkozni vele. Minek szólsz bele ha a kérdéshez sincsen válaszod és az sem érdekelt amit én írtam le válaszként?