Ha Magyarországon is olyan életszínvonal lenne mint Ausztriában vagy Németországban akkor is ilyen sok magányos, búskomor egykedvű embert lehetne látni az utcán?

#2

Ők azért boldogok, mert tudatlanok.

A boldogság vagy közérzet soktényezős dolog. Több kutatás megerősítette, hogy az általánosan jó közérzethez kell az, hogy a saját környezetedben középosztálybeli legyél, különben a pénz hiánya megkeseríti az életed.

Szóval nem kizárólag ezen múlik, csak ettől nem lennénk jobban.

Kádár idejében mi voltunk a "vidám barakk", a mosoly országa!

Ma mi vagyunk a nyomor országa.

Mindent az anyagiak határoznak meg!

A szegény nem szabad sehol sem!

És aki nem szabad az nem is lehet boldog!

Az életszínvonaltól, azaz a pénztől igenis függ egy társadalom boldogsága. Amikor egy család tud arra adni, hogy dolguk végeztével együtt elmehessenek egy moziba, színházba, vacsorázni, megengedhessenek maguknak pihenést, nyaralást, minőségi együttlevést. Ha mondjuk Ausztriát nézzük: az emberek adnak a kultúrára. Bécsben a helyiek is tobzódnak a kiállítások között, elképesztő színvonalon élik meg mindezt. Mi ettől nagyon messze vagyunk általánosságban és ennek a silány közmorálnak és érdektelen léthez bizony eredendője a szűkös pénztárca.

A pénz nem boldogít - igaz, de azt mondanám, hogy ÖNMAGÁBAN nem boldogít. A pénztelenség viszont kiszolgáltatottságot hord magával általában s az bizony nem egy boldog állapot.

A másik - és ez már aktuálisabb dolog - a magyar nép jelenleg szét van osztva, úgy mint talán még soha. Ebben a politikusaink és pénzembereik keze sáros, azazhogy teljes egészében az ő művük.

Van ez a berögzült dolog, hogy a "magyar vendégszeretet".... hát, persze sok ilyen magyart ismerek szerencsére, de azért én azt is elmondhatom hogy eddig bejárva vagy 35-40 országot, kevés helyen voltam, ahol ne lett volna feltűnően nagyobb a vendégszeretet, az igyekvés hogy jól érezzem magam. És ezt nem magyarellenességből mondom, próbálom ilyenkor az érem két oldalát nézni. De akkor is ez a tapasztalatom. Remélem egyszer megváltozik.