Önvédelemből elkövetett emberölésért jár börtön?

ha ő üt, fojtogat neked pedig késed van, megbüntethetnek nem arányos védekezésért.

nem kell hogy megöld, csak védekezel de nem ököllel védekezel az ököl ellen puszta kézzel, akkor bajban vagy.

ha késsel támad rád és te pisztolyt rántasz az sem lesz arányos. de az sem ha ő késsel támad, te pedig karddal véded magad.

nagyon sok jogászunk van, de hát tudjuk milyenek..

Bocsi 10-es pl, de ha éppen megtámadnak, akkor nem fogom a btk-t keresgélni, se azt kutatni, hogy a támadónál vajon van-e fegyver.

Tegyük fel látom, hogy valaki lopja a biciklimet. De a szerencsétlen éppen felém jön vele (nem tudja, hogy b az enyém) ezért én lerúgom róla, mert különben elhúz és sosem lesz meg a biciklim. Aztán a piti tolvaj kiesik egy kocsi elé, ami elüti, majd elpatkol.

Akkor én gondatlanságból elkövetett gyilkosságért leszek perelve???

#13: pontosan nem fogod keresgetni. És nagyon könnyű bizonyítani, hogy aki megijed, az hevesebb reakcióval fog védekezni, mint amit a törvény megenged. Tehát a törvény áldozatokat jutalmazza és azokat, akik képesek megvédeni magukat. Még ha nem is ölöd meg a másikat, de mondjuk ellököd és az eltöri emiatt a kisujját, de neked nem volt törésed, akkor elítélnek. Ha ezt látta is valaki, akkor garázda is vagy. És ha el futsz, hogy mentsd a maradék életedet, akkor még cserbenhagyást is elkövettél.

Tudod a jog és a törvény, meg a rendőrség nem arra van, hogy védjen! Arra van, hogy korlátozza azt, hogy bárki bánthasson mást (akár okkal, vagy ok nélkül) a társadalomban.

Nekem gázsprével és bottal jöttek, én 2-t ütöttem, a csávónak állítólag eltörött az állkapcsa - bár érdekes módon röntgen képet nem tudott mutatni, de ismert néhány tagot a bíróságon és a rendőröknél. Véletlen az összefüggés, hogy engem ítéltek el, őt felmentették? Nem hiszem. Mindenesetre én azóta is kerülöm az embereket és ha tudnék is segíteni egyes helyzetekben (elesett öregnéni az utcán), nem merek oda menni, mert félek, hogy a törvény engem ítél el, inkább kimaradok minden társadalmi szerepvállalástól. Már bűntettek meg azért is, mert parlagfüvet irtottam (téptem ki a földből) közterületen. Miközben az, aki engem megtámadott, azóta több verekedésben is részt vett, de mindegyikből felmentették és nem visszaesőként kezelik.

Szóval a törvény egy nagyon elQRT dolog!

Kicsit összetettebb a dolog annál, mintsem azt egy igennel, vagy nemmel meg lehessen válaszolni.

Természetesen mérlegelik, ha jelentős a fizikai előny a támadó javára, így a támadást megelőző cselekmény és a támadásra adott válasz megítéléséte is befolyással lehet.

Fontos, hogy csak akkor áll meg a jogos védelem, ha a támadás, amit elhárítasz (esetedben megszúrod a késsel), a testi épségedet közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható. Vagyis, ha lett volna lehetőséged elszaladni akár, már nem áll meg a jogos védelem.

Az sem jogos védelem, ha azért böksz meg valakit, mert arra következtetsz, hogy meg akar támadni. Tehát ha valaki csúnyán néz rád, vagy zsebre tett kézzel közelít feléd, vagy csak követ, még nem ok arra, hogy bökj. Ha egy kényelmetlen helyzetben érzed magad, kerüld ki! Ha úgy érzed, hogy valami nem oké az illetővel, inkább menj el onnan! Lehet, hogy alaptalan a félelmed, de lehet, hogy pont ezzel előztél meg egy támadást.

Ha nincs mód menekülni és egyértelmű a támadás, ráadásul jelentós a támadó erőfölénye, segítségért kiáltani azért is ajánlott, mert egyrészt elijesztheti a támadót, vagy érkezhet segítség, másfelől ez is egy olyan lépés, ami meg kell, hogy előzze a válaszcselekményedet. Ha a támadás nem marad abba és nem látsz más megoldást, akkor használd a késedet, de lehetőleg ne nyaki verőérre szúrj vele és ne húszszor! Amíg megtöröd a támadás lendületét és módod nyílik elmenekülni, addig áll meg a jogos védelem. Ha az első szúrásra a tadó elenged, de te még böksz rajta párat, az már büntetőjigi következménnyel kár. Ahogy az is, ha pl a menekülő támadóba hátulról beleállítod a bökőt.

Nem tettem hozzá a zárógondolatot.

Tehát lehet olyan helyzet, amikor a támadás elhárítása a támadó életének kioltásával jár és megeshet, hogy ezért nem marasztalnak el. Egyrészt létezik olyan, hogy ijedtség, vagy menthető felindulás. Ez lehet mentő, vagy büntést korlátlanul enyhítő körülmény. Mindig az adott eset vizsgálata során derül ez ki, ami, mint a fentiekből láthattad, nem annyira fekete-fehér, hogy egy egyszerű igennel, vagy nemmel megválaszolható legyen.

Igen, elképzelhetőek ilyen esetek.

De a valóságban még mindig a kapcsolatok számítanak és nem a törvény.