Tényleg igaz az, hogy 4 millió ember él szegénységben és 1,2 millió mélyszegénységben ma Magyarországon?

A szegénység relatív fogalom. Többféle dologhoz igazíthatjuk a mérését.

Magyarországon a létminimum alatt élőket veszi a rendszer ténylegesen szegénynek. Magyarországon az egy főre jutó létminimum összege 2017-ben: 90.450Ft/hó nettó.

Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262.305 Ft.

2016-ban a létminimum összege 88.619 forint volt. Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25%-a élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30%-a él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkora háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét. Azaz eszerint a mérés szerint kb. 3 millióan élnek mélyszegénységben.

Társadalmi minimum 2017

A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:

„Szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

Ez alapján 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117.720 Ft.

A létminimum számításnál ismert módszertan alapján meghatározható a különböző háztartástípusok társadalmi minimum értéke. Ez alapján egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében: 341.388 Ft a társadalmi minimum értéke.

Mindezek alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48%-a tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53% olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. Azaz több, mint 5 millió ember, eszerint a számítás szerint, ami egyáltalán nem elrugaszkodott módszer.

2016-ban a társadalmi minimum összege 112.136 forint volt.

Az Eurostat mérései alapján Súlyos anyagi deprocávióban az szenved, aki a lentiek közül legalább négy tételt nem engedhet meg magának:

• számlák kifizetése időben

• otthona melegen tartása

• váratlanul felmerülő kiadások fedezése

• hús, hal vagy vegetáriánus megfelelőjük rendszeres fogyasztása

• évente egy egyhetes nyaralás, nem az otthonában

• tévé

• mosógép

• kocsi

• telefon

A magyarországinál rosszabb számokat ugyanazok az országok produkálták, mint tavaly: Bulgária, Görögország és Románia. A román adat javulása egyébként lényegesen jobb a magyarnál, 2016-hoz képest 4,4 százalékot javítottak. A legkisebb érintettség Svédországban és Luxemburgban van. A mélyszegénység által leggyakrabban sújtott réteg az egyedülálló gyerekesek, akiket a teljesen egyedül élők követnek.

Tavaly decemberben az Eurostat kutatása még kibővített szempontok alapján vizsgálta a szegénységet, akkor azt is vizsgálták, telik-e az elhasznált bútorok és ruhák cseréjere, egyszerre két pár cipőre (saját méretben), hetente egy kevés pénzre nem létszükségleti kiadásokra, rendszeres kikapcsolódásra, havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal, illetve internet-hozzáférésre. Ezek a tételek a magyarok 31,9 százaléka számára bizonyultak elérhetetlennek, azaz több mint kétszer annyi nélkülözőt találtak, mint a más módszerekkel dolgozó KSH.

Az egész Földön mért jövedelmi arányok a következők:

A Credit Suisse jelentése szerint az elmúlt 1 évben is tovább nőttek a világon a vagyoni egyenlőtlenségek. Széles bázisú kutatások alapján úgy tűnik, hogy mostanra a világ lakosságának leggazdagabb 1 százaléka szerezte meg a teljes vagyon több mint 48 százalékát. Eközben a világ lakosságának szegényebbik fele együtt csak a teljes vagyon 1 százaléka felett rendelkezik, míg a felső 10 százaléknál van a vagyon 87 százaléka.

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek gazdasági visszaesését is előidézhetnek, sőt számos kutatás már az elmúlt néhány évben is azt kutatta, hogy a 2007-8-as gazdasági válságnak is lehetett ez a kiváltója.

A Credit Suisse jelentésében kiszámolták azt is, mekkora vagyonnal lehet bekerülni az emberiség leggazdagabbjai közé.

A felső 50 százalékba tartozáshoz elég, ha a teljes vagyonunk (autóval, házzal, mindennek együtt) eléri a 3650 dollárt (876 ezer forintot).

A leggazdagabb 10 százalék kapuja már 77 ezer dollár (kb. 18,5 millió forint),

a legfelső 1 százalék pedig 798 ezer dollárnál (191,5 millió forint) kezdődik.

A szegények viszont még annak ellenére is egyre szegényebbek, hogy a világ teljes vagyona továbbra is növekszik, a 2000-ben mért szinthez képest mostanra megduplázódott. Épp 2013-ban volt a legnagyobb eddig a növekedés. Ez azonban szinte teljes egészében a gazdagokhoz vándorol.

Jövedelem alapján számolt bekerülési értékek a világ százalékos besorolásaiba, egy főre levetítve, háztartásonként:

Leggazdagabb 50%: jövedelem alapján havi: 17.747Ft nettó, egy főre eső rész háztartásonként. Azaz, aki ennyi jövedelemmel rendelkezik, az már a világ gazdagabbik felébe tartozik. Nem valami sok a mi mértékeink szerint. A Föld lakosságának fele számára azonban ez is elérhetetlen.

Felső 40%: havi 27.000Ft/fő nettótól.

Felső 30%: Havi 43.000Ft nettó/fő

Top 20%: havi 77.000Ft nettó/fő

Top 10%: havi 173.000Ft nettó/ fő.

Top 1%: 565.000Ft nettó/fő/hó.

Szóval nagyon másképp számolják a szegénységet, gazdagságot globális szinten, mint itt Európában, vagy akár Magyarországon. Persze az árak és igények is teljesen mások. Mindenesetre érdekes összehasonlítás.

Naponta 8 lakásból lakoltattak ki családokat!

Nekik semmi esélyük nincs és nem is lesz a viszonylag normális életre!

A statisztikákat meg a nyilatkozatokat fel lehet dugni...

Miért ne lenne? Csak újra kell kezdeni. Mindenki úgy kezdi, hogy nincs saját lakása.

Ha pedig napi 8-ról van szó, akkor ez azt mutatja, hogy a társadalom egy elhanyaglható törpe részét érinti csak, amit %-ban ki sem lehet fejezni.

Mai cikk:

Fényévekkel nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrádban vagy Szabolcsban | 24.hu

[link]

.

#13

Legyen szerencséd az élet azon örömében, hogy többször kezdheted újra ééleted a nulláról...!

13-as: ha ez a kilakoltatás nem is akkora csapás, akkor gondolom hogy nem sértődsz meg azért, hogy tiszta szívből kívánom neked, hogy éld át a családoddal együtt - pusztán ismeretgyarapítás végett...

Aztán kezd újra elölről a nyomorult életedet!

#11, kössz. Linkeket is tudnál adni?

Megrázó.

"Mélyszegénység", mint statisztikai fogalom nem volt sohasem definiálja, ezért mérve se

Azt se nagyon tudjuk 8, vagy 900 ezer cigány van. A túlnyomó részük nyilván szegény, vagy mélyszegény.

Az észak keleti megyék népességének legalább harmada szintén, de nem tudom fejből mennyien vannak.