Egy ennyire ateista ország miért kereszténykedik ennyit?

Előrebocsátom, hogy én erdélyi származású vagyok, ahol a lakosság sokkal vallásosabb mint Magyarországon. Az emberek sokkal nagyobb arányban, rendszeresen járnak templomba (faluhelyen az egész lakosság, de városokban is sokkal magasabb a templombajárók aránya).

A legtöbb gyereket megkeresztelik, még a Ceausescu-rendszerben is megkeresztelték (mindenki a falusi párttitkárokon röhögött, mert ők más falvakban, titokban keresztelték a gyerekeiket, de azért csak megkeresztelték).

Egyetlenegy ismerősöm, rokon, barátom sincsen, aki csak állami esküvőt tartott volna: az emberek vagy nem esküsznek meg, vagy ha megesküsznek, kötelezően templomi esküvőt is tartanak. Vegyes házasságok esetében általában mindkét vallás templomában tartanak esküvőt (a szokásos menetrend, hogy a polgári esküvőről mennek a katolikusra, onnan a protestáns esküvőre, mert a katolikus pap másodiknak nem ad össze).

A lakosság elsöprő többsége konfirmált, vagy ha katolikus, elsőáldozott és bérmálkozott, illetve minden család ragaszkodik az egyházi temetések gyakorlatához, még a temetők többsége is vallási alapon van felosztva.

Nálunk otthon a kereszténységnek tényleg súlya van, ami látszik az egyházi vezetők megítélésén. Nálunk egy egyházi vezető szava többet ér egy politikusénál.

Amikor áttelepültem Magyarországra, megdöbbentett, milyen nagy arányú az ateizmus és milyen kevesen járnak templomba. Az ismerőseim legalább fele csak polgári esküvőn házasodott meg, az emberek még falun sem járnak rendesen templomba, főleg Kelet-Magyarországon, igazából magasról tesznek az egyházakra és a vallásos életre is. Rengeteg embert megismertem itt, aki meg sincs keresztelve, az pedig már alap, hogy tesznek rá konfirmálni, elsőáldozni, bérmálkozni, stb.

Ehhez képest folyton megy a nagy keresztény értékrend, kereszténydemokrácia, keresztény konzervativizmus, polgári kereszténység, nemzeti kereszténység, keresztény államiság, keresztény értékrend, stb. - épp csak a templomok konganak közben.

Kezdem azt érezni, hogy a kereszténység is olyan szó mint a demokrácia, hogy ha hozzáteszel egy másik szót, azzal csak elveszel belőle (lásd: népi demokrácia, illiberális demokrácia, stb.).

A kereszténység is így lehet: a "szimpla" kereszténység megkeresztelt embereket, megtelt templomokat, megtartott ünnepeket jelent, a "polgári kereszténység", a "nemzeti kereszténység", a "konzervatív kereszténység" meg üresen kongó templomokat, kereszteletlen embereket, "vadházasságban" élő párokat és gyakorati ateizmust jelent.

De nem is ez a legfurcsább, hanem a dolog politikai része, és én most erre szeretnék rákérdezni:

A nagy össznépi ateizmus talaján valamiféle, a Bibliától és a krisztusi szellemiségtől teljesen eltávolodott politikai álkereszténység tombol az országban.

Az emberek nem olvasság a Szentírást, azt sem tudják, mi a kereszténység valójában, de ha az ateizmust becsomagolják és a csomagolásra ráírják, hogy "keresztény értékrend", akkor azt választják a legszívesebben, kritika nélkül.

Mindenki leszavaz egy álkeresztény kormányra, amelyik úgy védi a keresztény értékrendet, hogy szidja a pápát, magasról tesz a szegények gyámolítására, szembe megy az Evangélium legalapvetőbb tanításaival és a legfontosabb pontokon sérti meg a Tízparancsolatot (Ne lopj, Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, Mások tulajdonát ne kívánd! stb.).

Ezzel párhuzamosan a magyarországi úgynevezett "keresztények" többségén úgy látom, hogy nemcsak a vallását nem gyakorolja, de az Evangélium szavára és az egyház tanításaira sem hallgat.

Inkább Orbán Viktorttekintik egyfajta istenségnek, és ha az ő szava szembe kerül az Evangéliummal vagy az egyház tanításával, Orbánt választják Isten helyett vagy az Isten szolgái helyett, és azokat elkezdik szidalmazni és rágalmazni.

Nemcsak a pápát szidják mint a bokrot, de "a magyar Ferenc pápának" titulált váci megyéspüspökre és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátra is ráhordtak minden undorító rágalmat és szidalmat, mert azok a keresztény tanítást hangsúlyozták és irgalmasságot cselekednek és hirdetnek.

De nemcsak Beer Miklóst, hanem Fabiny Tamás evangélikus püspököt is zaklatták, sőt, életveszélyesen fenyegették a nemzeti "keresztények" a krisztusi tanítás hirdetése miatt.

Rengeteg olyan példa van, nem is sorolom, amiből az látszik, hogy a kereszténységre való hivatkozás üres lózung, és valójában sem Krisztust, sem az Evangéliumot, sem az egyházakat, sem Krisztus szolgáit nem tisztelik.

Szerintetek mi az oka ennek a jelenségnek? Van valami mélyebb történelmi vagy társadalmi magyarázata?

Mik az esélyei a Krisztus nélküli kereszténységnek és a keresztényellenes "kereszténydemokráciának"? Lehet-e a keresztény Európát keresztény értékek nélkül védeni és építeni?

Vagy mit jelent számotokra a kereszténydemokrácia tulajdonképpen? És mi a szerepe ebben az ideológiában a keresztény hitnek és vallásnak, ha van egyáltalán szerepe?

Tisztelettel várom a válaszaitokat!