A magyar társadalom számára azért is elérhetetlen a nyugati életszínvonal, mert igazából nem is törekednek rá, idegenkednek tőle?

Legnagyobb baj az irigység és a hibák másban keresése.

Mert ha valaki meg jól él, jobban él, akkor biztos lopott, csalt, Fidesz - trafikja van, örökölt, neki könnyű, meg amúgy is, dögöljön meg a családjával együtt. Ez az alap.

A szocialista iskolákban hallottam olyan kijelentéseket hogy az embereket közösségi életre nevelik hogy ne a magán szférájukkal törődjenek. A mai fiatalok talán nem tudják mit értettek ez alatt. Azt ami mára létrejött, hogy az emberek tényleg nem a magánéletükkel vagy a családjukkal törődnek hanem hogy a milliárdosoknak megfeleljenek a munkahelyen, hogy időben befizessék az adót hogy mások gazdagodhassanak belőle, a bankokkal, a közművek részvényeseinek gazdagításával, stb.

Volt egyszer Frei Tamásnak egy sorozata amiben Indiát mutatta be. Azon a filmen is a szegények még hajladoztak is maharadzsáik előtt és persze neki dolgoztak. Ahelyett hogy otthon a putriban legalább a patkányokat irtották volna ki hogy ne terjesszenek betegségeket és emberibb lehessen a saját életük. Ott is egy különös embertípus van, aki nem a saját életével törődik hanem a rajta élősködőkével. Az eredménye is megvan, aki kíváncsi az ezzel járó szellemi elbutulásra, az keressen rá például a Gangesz partjainál lévő különös temetkezési szokásokra.

Ma már megszokott szólás például ez: "Hol dolgozol?". Mint ha ez a kérdés kifejezné azt hogy melyik élősködőt gazdagítod a munkáddal, meg mennyi adót fizetsz be az állmanak ami nem a nép javára meg nem a te javadra hanem a milliárdosokéra fordítódik.

A "Hol dolgozol?" kérdés úgy hangozna helyesebben hogy "Mit teszel a saját és családod érdekében úgy, hogy közben a lehető legkevésbé élősködjenek rajtad idegen uraságok? Sőt ha lehet egyáltalán ne élősködjenek rajtad.". Mert ez az amit egy az egyben áthoztunk a "kommunizmisból", hogy emberek tömegein élősködik néhány uraság.

A jólét első lépése egy felszabadulás lenne. Régen is az hozott fejlődést, például amikor a rabszolgákból bérmunkások lettek, vagy a jobbágyfelszabadítás, stb.

Mi magyarok meg nem felszabadultunk a rendszerváltással hanem épp ellenkezőleg: Elkezdtünk mégnagyobb elnyomó uraságokat szolgálni. A Ladával járó komcsi fullajtár már nem is volt elég, milliárdosok kellettek akik jobban leszívják a nép erejét.

A gyaloglás átlagos sebessége 3-5 km/óra. Ha valaki azt állítja, hogy a napi munkában 60 km-t gyalogol, azt erős fenntartásokkal kezelném, mint adatforrást.😂 Különösen arra vonatkozóan, hogy mi köze volt a Kádár-korszaknak az úri Magyarországhoz meg az individualizmushoz, utóbbi meglétének vagy hiányának pedig mi köze a háztáji parasztgazdaságokhoz és az alkoholizmushoz.

Amikor ilyen kérdéseket olvasok, mindig elgondolkozom, hogy hol, milyen környéken és társadalmi rétegben nőttek fel és élnek ezek a kérdezők, meg az őket támogató kommentelők. Ekkora különbség lenne az ország egyes részei között? Én ugyanis egyáltalán nem ezt tapasztalom. Vélhetően inkább az a magyarázat, hogy ki milyen tulajdonságokat vetít ki a környezetére -önmagából.😀

Nem. Még a rendszerváltás után is volt 3x4 év, amikor a balosok romboltak, a liberálisok pedig tapsikolva asszisztáltak hozzá. Ezért elérhetetlen.

Bár ha a nyugati életszínvonal alatt az ajnározott multikulti katyvaszt értjük, akkor bátran kijelenthetjük, hogy nincs rá szükség.

"Amikor ilyen kérdéseket olvasok, mindig elgondolkozom, hogy hol, milyen környéken és társadalmi rétegben nőttek fel és élnek ezek a kérdezők, meg az őket támogató kommentelők. Ekkora különbség lenne az ország egyes részei között? Én ugyanis egyáltalán nem ezt tapasztalom."

Ahogy én is csodálkozok azon hogy az országban nem is kevesen élnek olyanok akik nem tudják mi az a szabadság.

Például az én szüleim igaz hogy rabszolgák voltak a TSZ-ben, ahogy mindenki más is Munkasz nevű indián volt hisz kötelező volt valahol dolgozni. (A Kisalföld volt ez a kérdezett környék). De az egykori úri Magarországból fejben megőrizték a régi életszemléletüket és volt otthon egy jól menő gazdaságunk, amiben a saját magam ura lehettem. Ha netán nem dolgoztam sehol hanem otthon a saját életem építhettem. Ami annyit jelentett hogy 20 éves koromra saját gazront tudtam belőle venni városon. De úgy hogy mellette bőven volt időm csajozni, szórakozni vagy nyaralni vagy kirándulni járni. És nem volt ébresztő órám hanem minden nap akkor keltem mikor már meguntam a fekvést.

Persze azt nem tudtam előre hogy hibás döntés volt garzont venni. Mert benne még ha diplomával is de leginkább csak alkalmazott lehetek. És mérnökként is visszacsúszva érzem magam a ranglétrán. Nem túlzás de olyan érzés mint amikor egy munkás hajléktalan lesz. Ha a szabad ember munkás lesz, az sem jobb.

ma 10:08: Értem, tehát én vagyok hülye amiért nem tudtam létrehozni mondjuk havi 2 millió Ft nettót hozó céget.

A gazdaságban sem csak a gazda dolgozott ám hanem annyi napszámos ahányra éppen szükség volt. Még hogy nem akkor keltem mikor meguntam a fekvést? Még nappal is bólintani szoktam amennyi jól esett.

Vagyis aki nem lesz jó biorobot az lúzer. Hát pedig az úri Magyarország urai nem igazán számítottak sem biorobotnak, sem lúzernek, de változnak az idők.

A kérdéshez kapcsolódóan is hozzászólva, aki viszont jobb életszínvonalra törekszik és nem elégszik meg a mai kor biorobotkodásával, az lúzer. Vagyis aki ki akar mászni a pokol főzőüstjéből, azt a többiek visszahúzzák. Na mindegy, azért maradok lúzer a biorobotkodás terén, sőt büszke sem lennék rá ha sztahanovistaként értem volna el pl. egy garzont. Maga apám mondta egyszer, dolgozni a bolond is tud.