Támogatnátok hogy csak népszavazással lehessen alkotmány ( alaptörvényt ) módosítani?

A # 2-es hazudik, Németországban lehet népszavazással alkotmányt módosítani!!!

Lehet kétharmaddal is (úgy, hogy a választási rendszer amúgy sokkal arányosabb, tehát a kétharmad mindig bőven 50% fölötti választói felhatalmazást jelent, ami közelít a 66,66%-hoz), de a népnek szabad civil kezdeményezésre az alkotmányt érintő kérdésről népszavazni, sőt, konkrétan alkotmánymódosítási indítvány is kerülhet népszavazásra civil kezdeményezésre.

Az Amerikai Egyesült Államokban EGYÁLTALÁN NEM LEHET ALKOTMÁNYT MÓDOSÍTANI, az alkotmány szövege módosíthatatlan.

Csak kiegészíteni lehet az alkotmányt, amihez a képviselőház és a szenátus szavazatán túl a tagállamok HÁROMNEGYEDÉBEN külön-külön is meg kell szavaznia a kiegészítés ratifikációját az illető tagállamok képviselőházának és szenátusának egyaránt.

Egy alkotmánykiegészítésről tehát összesen 78 alkalommal szavaznak (kétszer szövetségi szinten, illetve LEGALÁBB 38 tagállami szenátus és 38 tagállami képviselőház szavaz a ratifikálásról).

Ameddig ez nem történik meg, az alkotmánykiegészítés egyszerűen nem lép életbe (volt olyan alkotmánykiegészítés, amelynek életbelépése több mint 70 évvel később történt meg emiatt!).

Emellett a legtöbb normális országban - amelyek közé az orbáni Magyarország természetesen nem sorolható - nemcsak, hogy megengedett, de egyenesen KÖTELEZŐ, hogy érvényes és eredményes népszavazás hitelesítsen egy alkotmánymódosítást.

Olyan csak és kizárólag Magyarországon történhet az EU-ban, hogy a nép felhatalmazása nélkül alkotmányozhat egyetlen párt is akár, akárhányszor és akármilyen módon, a népnek pedig kifejezetten tiltva van, hogy az alaptörvényt érintő kérdésben népszavazást indítványozhasson.

Az eredeti kérdésre válaszolva tehát IGEN, támogatnám, hogy Magyarország is normális, demokratikus jogállam legyen, azaz:

1. Vagy CSAK népszavazás útján lehessen alkotmányt módosítani.

Vagy:

2. Ha kétharmaddal is lehet, a választási rendszer legyen ARÁNYOS, azaz a kétharmad jelentsen kétharmadot, azaz 66,66% körüli választói felhatalmazást (ok, pluszmínusz 1-2% torzulás belefér, de nem 10-15%!). És ha utóbbi rendszert választanák, AKKOR IS legyen lehetősége a népnek is alkotmánymódosítást kezdeményezni, az alkotmányt érintő kérdésben népszavazni. MINT MINDEN NORMÁLIS DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMBAN.

Tehát ez egy vagy-vagy helyzet: Európa minden demokratikus jogállamában VAGY kétharmados az alkotmánymódosítás, de akkor nagyon arányos a választási rendszer (és még ilyenkor is biztosítva van a népszavazás lehetősége is, mint alternatíva), vagy népszavazással lehet alkotmányt módosítani, és akkor lehet nyugodtan aránytalan a választási rendszer, a stabilabb kormánytöbbség kialakíthatósága érdekében.

Oyan egyszerűen NINCS, hogy ilyen aránytalan választási rendszerben, fiktív kétharmadokkal egyetlen, magát a mandátumelosztásnál túlnyert párt egymaga alkotmányozhasson, miközben a néptől ugyanezt a lehetőséget elveszi.

Határozottan igen. Nagyon ritka, talán teljesen példátlan demokratikus államokban, hogy egyetlen párt alkotmányozzon. Vagy módosítsa az alkotmányt számtalanszor.

Például amikor a baloldalnak volt lehetősége 2/3-os törvényeket hozni, ők azzal korlátozták magukat, hogy csak ellenzékiek támogatásával fogadják el őket. Az demokrácia volt, sajnos ez egypártrendszer.

# 18-as, nem igaz! Az MSZP-SZDSZ kormány kétharmada idején VOLT ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, csak konszenzussal.

Egyedül is átvihették volna, de tény, hogy úgy gondolták, nem etikus, ezért önkrlátozással éltek és kijelentették, hogy ha minimum háromnegyedes támogatást nem tudnak szerezni, egyedül nem módosítanak alkotmányt.

Végül sikerrel jártak, konszenzusos alkotmánymódosítás történt.

Engem aztán senki nem vádolhat pozitív elfogultsággal velük szemben, de történelmi tény sajnos, hogy az egykor szebb napokat látott Fidesz mai elfajzásához képest bizony még az utolsó pufajkás komcsik is etikusabban és demokratikusabban bírtak eljárni...

Ismétlem: SAJNOS! :-(

# 15-ös: "Amugy ne izgsd magad Franciaorszagban, Olaszorszagban, Görögorszagban siman tudna alkotmanyozni a fidesz ezzel az eredmennyel."

Sajnos ez színtiszta HAZUGSÁG.

I. Az olasz választási rendszerben:

1. A választási rendszer már önmagában is sokkal arányosabb a magyarnál, még az új formájában is! 2017 előtt "túl arányos" volt, azaz egy az egyben arányos, ami miatt folytonosak voltak a kormányválságok, ritka volt a stabil kormánykoalíció.

2017-ben kicsit "aránytalanították" a rendszert, hogy a győztesnek kedvezzen, nagyobb legyen az esély arra, hogy sokpárti koalíciók és kisebbségi kormányok helyett egy vagy két, maximum három párt tudjon kormányozni.

DE AZÓTA IS SOKKAL ARÁNYOSABB A MAGYARNÁL: a mandátumok elsöprő többsége, 61%-a teljesen arányos, listás alapon van kiosztva! A mandátumok további 2%-a szintén teljesen arányos, listás mandátum (a külföldön élő olaszok szavazatai alapján), és a mandátumoknak csupán a 37%-a (alig több mint harmada) egy fordulós rendszerben szerzett egyéni mandátum.

2. Az olasz parlament KÉT KAMARÁS, a két kamarát külön választják, ami plusz biztosíték a rendszerben.

3. Az alkotmánymódosítást mindkét kamara külön-külön is kétharmaddal kell elfogadja, ha csak egyiknek is nem sikerül, AUTOMATIKUS NÉPSZAVAZÁS KELL! Ha a népszavazás érvénytelen és / vagy eredménytelen, akkor elbukott.

4. Civil kezdeményezésre - természetesen - lehet az országgyűlés megkerülésével is kiírni népszavazást az alkotmányt érintő kérdésben - mint minden normális országban.

II. A FRANCIA VÁLASZTÁSI RENDSZERBEN:

1. A francia választási rendszer, bár egyéni választkerületekre épül, a magyarhoz viszonyítva még mindig sokkal arányosabb eredményt szokott kihozni, két okból:

- egyrészt mert KÉT FORDULÓS, az első fordulóban csak 50% +1 szavazattal lehet nyerni, a második fordulóba pedig az első forduló első két helyezettje jut be, illetva - ha van ilyen - azok a további pártok, amelyek legkevesebb 12,5%-ot kaptak

- másrészt a körzetek határainak megszabása miatt (majdnem mindenik körzet "billegő", mert soha egy párt sem szabta át pártpolitikai logika szerint).

2. Franciaországban kétkamarás a parlament, ami erős biztosítékot jelent, a szenátust ráadásul nem ugyanazon választási rendszer szerint választják, mint a képviselőházat (a szenátus választási rendszere elektorokon alapul, hasonlóan, mint ahogy az amerikai elnökválasztási rendszer).

Utóbbi összehasonlíthatatlan a magyar választási rendszerrel, de mindig más eredményt hoz ki, mint a képviselőházi arány. Bizony nem könnyen megy át mindkét házon azonos arányban valami!

3. Az alkotmánymódosításhoz mindkét ház 3/5-ös többséggel meg kell szavazza a módosítást (már ez is ritka), és innen kerül át automatikusan az elnök asztalára!

4. Az elnököt a nép KÖZVETLENÜL VÁLASZTJA, két fordulós választási rendszerben, tehát egy elnök MINDIG a szavazók abszolút többségének a felhatalmazásával bír, ha nem első, akkor második fordulóban, azaz minimum 50% + 1 fő szavazott rá.

5. A közvetlenül választott, a nép abszolút többségének felhatalmazásával bíró elnök eldöntheti, hogy elfogadja-e és aláírja a mindkét ház 3/5-ös többségével megszavazott alkotmánymódosítást, VAGY NÉPSZAVAZÁSRA BOCSÁTJA.

6. Mindemellett biztosítva van a népnek, hogy civil kezdeményezésre népszavazhasson alkotmányt érintő ügyekben, tehát elvileg még azt a módosítást is visszamódosíthatja, amit a törvényhozás alsó és felső háza is megszavazott 3/5-ös többséggel, és a közvetlenül választott, a nép abszolút többségének felhatalmazását bíró elnök elfogadott népszavazás nélkül!

III. A GÖRÖG VÁLASZTÁSI RENDSZER:

1. Maga a választási rendszer egészen speciális, de sokkal arányosabb a magyarnál: a mandátumok 5/6-a teljesen arányosan, listás módon van kiosztva, pontosan aszerint, ahány százalék szavazatot kapott a párt. A mandátumok 1/6-át viszont egész egyszerűen odaajándékozzák a győztesnek, ezzel biztosítva, hogy stabil kormánytöbbség alakulhasson ki.

A görög választási rendszerben - könnyen kiszámítható - a Fidesz 2014-ben a mandátumoknak pontosan az 54%-át kapta volna meg, most, 2018-ban pedig a mandátumok 57%-át (azaz pontosan 114 mandátumot a 199 fős országgyűlésben), tehát NEM LETT VOLNA KÉTHARMADA (a kétharmad matematikailag 66,66%-nál kezdődik, véletlenül sem 57%-nál, ugyebár)...

2. A görög rendszerben plusz garanciát jelent (a Dán, Svéd, Belga stb. alkotmányossági rendhez hasonlóan) a KÉSLELTETÉSI SZABÁLY, amely megkövetel egy KÖZBEÉKELŐ VÁLASZTÁST az alaptörvény módosításához, azaz egészen pontosan KÉT, EGYMÁST KÖVETŐ PARLAMENT KELL MEGSZAVAZZA a módosítást ahhoz, hogy érvényes legyen. A hatályba lépéséhez a második parlament mégegyszer szavaz (a hatálybalépés tényéről), tehát csak KÉT CIKLUSON ÁTÍVELŐEN lehet alkotmányt módosítani.

Tehát amit egy parlament kezdeményezett és alkotmányozó többséggel megszavazott, azt a következő választások után az új parlament mégegyszer meg kell szavazza alkotmányozó többséggel, hogy érvényes legyen.

A görög rendszerben a Fidesz most a 2014-2018-as ciklusban kezdeményezett alkotmánymódosításokat szavazhatná meg (másodszor), amit most kezdeményez, hiába szavazza meg először, csak akkor lehetne érvénybe léptetni, ha a következő ciklusban (2022-2026) újra megszavazza az új parlament alkotmányozó többséggel.

A fentiek tükrében, miután láthattuk, hogy az általad említett EGYIK VÁLASZTÁSI RENDSZERBEN SEM MÓDOSÍTHATNA ALKOTMÁNYT a Fidesz úgy, mint Magyarországon, sőt, kétharmada sem lenne, nekem csak egy kérdésem maradt:

Ti, fideszesek miért hazudtok mániákusan, szünet nélkül, bármiről legyen is szó? Pavlovi reflex vagy micsoda?