Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Miért maradtak abba a revizion...

Miért maradtak abba a revizionista törekvések a 2. vh után?

Figyelt kérdés
Az első vh után köztudott, hogy Magyarország azon volt, hogy hogyan szerezhetné vissza elvesztett területeit, mely a második világháború során részben sikerült is. Ennek elvesztése után miért nem voltak már ilyen törekvések, miért nem volt rá politikai akarat? Sokan mondhatják hogy az embereknek elegük lett a háborúkból, de ugyanez fennálhatott volna az első vh előtt is.

2018. jún. 13. 16:55
1 2 3 4
 21/31 anonim ***** válasza:
100%
Ok egyszerű, mivel politikailag senki nem támogatja, egyedül az ország pedig nem képes revízióra.
2018. jún. 13. 18:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/31 anonim ***** válasza:
100%
Ez így volt a 2. vh előtt is.
2018. jún. 13. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/31 A kérdező kommentje:
#21, #22: Igen ezzel tökéletesen egyetértek. Ami számomra kicsit furcsa, hogy látszólag akkor is elzárkózott volna illetve jelenleg is elzárkózna az ország, ha lett volna politikai akarat. Persze ezt lehet hogy rosszul látom és nem is mondom hogy baj.
2018. jún. 13. 18:29
 24/31 anonim ***** válasza:
100%

"Ami számomra kicsit furcsa, hogy látszólag akkor is elzárkózott volna illetve jelenleg is elzárkózna az ország, ha lett volna politikai akarat."


Van, csak egy nagyon kis csoport a teljes lakosságnak. Akkor is és azóta nem ez a fő irányvonal, nem véletlen, hogy ezzel nem lehet választásokat nyerni. Ezen kívül a szövetségi rendszerek is úgy épültek ki, hogy a revíziót gátolják.


Ezen kívül nem tökéletesen, de legalább békésen élünk a többi néppel és nem annyira durván esünk egymásnak, mint a horvátok és a szerbek, mind a mai napig.

2018. jún. 13. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/31 anonim ***** válasza:
69%

Kérdező a rendszerváltáskor keménykedhettünk volna itt a revizionista politikánkkal, de akkor a román, jugoszláv, csehszlovák hadsereg pillanatok alatt megszállt volna minket.

A csehek elengedték volna az ügyet, de nem hiányzott volna. Nem volt Magyarország politikailag instabil, sőt, Jugoszlávia szétesésével megerősödött a geopolitikai helyzetünk akkor.

2018. jún. 13. 19:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/31 anonim ***** válasza:
74%

>Sokan mondhatják hogy az embereknek elegük lett a háborúkból, de ugyanez fennálhatott volna az első vh előtt is.

-Az első vh előtt nem volt mit visszavenni :)

-Károlyiék még tárgyaltak...

-A vörösök proletár nemzetállamok úniójában gondolkodtak (lásd kassai szlovák tanácsállam kikiáltása)

-A Horthy-rendszernek a revízió eszköz volt a saját legitimálására - mint ma az Orbán kormánynak a migránsok. Egy féldiktatúra volt a cenzusos nyílt választásaival, meg a dinasztiaépítő Horthy-családdal, amit a nép csak akkor tűr el, ha megmentő szerepben tetszelegnek. A belpolitika és a külpolitika egész más volt, befelé ment a "Nem, nem, soha", meg a "mindent vissza", a külpolitikában sosem mondtak ilyent. (Sőt tulajdonképpen Horthyt az antant juttatta hatalomba, cserébe simán belement az országcsonkító béke aláírásába.)

-Megszállt országként, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt a revizionizmusnak nem volt realitása. Belpolitikailag se volt már bázisa, mert a vesztes háború szörnyű volt, és mindenki látta, hogy van mit veszíteni...

-A Rákosi, majd a Kádár-rendszer ugyancsak a "proletár internacionalizmus" alapján állt, ezzel nem fért össze a revizionizmus, sőt szitokszó volt.

-A rendszerváltás utánra meg már elvesztek a revizionista érvek:

-Nincs etnikai magyar többség

-A "kultúrfölény" elfelejtődött, sőt a Prágai tavaszt követő "internacionalista segítségnyújtásban" való dicstelen részvételünk miatt már azt is el akartuk felejteni, nemhogy az annál régebbi múltat

-A Szent Korona-tan külföldön eleve nem jó érv, de már belföldön is elfelejtődött.


Ma meg már az van, hogy minden szomszédunk gyorsabban fejlődik, mint mi, így 15 év múlva már nem csak az Ausztriában és Szlovákiában élő magyarok nem akarnak Magyrországhoz tartozni, de akkor már a többiek sem :)

2018. jún. 14. 00:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 anonim ***** válasza:
kassasi -> izé, eperjesi...
2018. jún. 14. 07:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/31 anonim ***** válasza:
Horthy ilyetén bemutatása nem kis elfogultságra és/vagy jelentős tájékozatlanságra vall. A cenzusos választójog abban a korban nem kuriózum, hanem általános gyakorlat volt, különböző módokon (nemi, vagyoni, iskolázottsági alapon.) A nők pl. csak 1945 után kapnak szavazati jogot Franciaországban, Nagy-Britanniában 1948-tól válik egyenértékűvé az egyetemet végzettek és az üzletemberek szavazatával mindenki másé. Ami a külpoltikát illeti, a trianoni békediktátum után a sorkötelezettség megtiltásával, a hadsereg létszámának 35 ezer főben maximalizálásával Magyarország kiszolgáltatott volt, úgy, hogy gyűrűbe fogta az ún. kisantant. Ugyan kik felé képviselhette volna a revíziós törekvéseket? A legkisebb moccanásra mozgósítás indult a szomszédoknál, az antant támogatásával. Ezért kellett titokban felkészíteni a fiatalokat, nálunk a két világháború között a cserkészmozgalom sokkal többről szólt, mint bárhol máshol a világban.
2018. jún. 14. 09:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/31 anonim ***** válasza:

"A cenzusos választójog abban a korban nem kuriózum, hanem általános gyakorlat volt, különböző módokon (nemi, vagyoni, iskolázottsági alapon.)"


Viszont a nyílt szavazás már igen is annak számított és előtte a Károlyi-kormány bevezett olyan választási rendszert, ami minden magyarul írni és olvasni tudó 21 év feletti férfinek és 24 év feletti nőnek biztosította a szavazati jogot.

Az a kérdés, hogy általános gyakorlat volt-e újabb cenzusokat bevezetni, ami szűkítette a szavazatra jogosultakat?

2018. jún. 14. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/31 anonim ***** válasza:
50%

"Az a kérdés, hogy általános gyakorlat volt-e újabb cenzusokat bevezetni, ami szűkítette a szavazatra jogosultakat?"


A Károlyi-kormány alatt a népesség 40%-a volt szavazásra jogosult.:-) Ugyanis kizárták a politikai jogoktól megfosztottakat, a közsegélyből élőket, a csőd alatt állókat és az erkölcsrendészet felügyelete alatt állókat. Kétségtelen, hogy a választójog a Bethlen-törvénnyel szűkült, így már csak 30% volt jogosult a szavazásra - megjegyzendő, hogy a Károlyi-kormány és a Bethlen-kormány között történt néhány apróság, pl. volt egy Tanácsköztársaságnak nevezett rövid életű, de annál véresebb kommunista diktatúra is.:-) Erről talán ne feledkezzünk el. Ahogy arról sem, hogy Horthy nem teljhatalmú diktátor, hanem kormányzó volt, közepesen erős államelnöki jogkörrel felruházva. A törvényeket a mindenkori kormányok terjesztették elő, és az országgyűlés szavazta meg.

2018. jún. 14. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!