Volt valaki aki akkoriban azt hitte, a Kommunizmus tényleg működni fog?

Eleinte azért hittek benne sokan (habár nem annyian hogy TISZTESSÉGES eszközökkel átvegyék a hatalmat!).

Utána nem volt szabad nem hinni benne, utána meg nem foglalkozott az ember a politikával csak élte az életét. A vége felé azért fogytak a hithű elvtársak...

Most is elhiszi a fél ország, hogy a NER jó és működőképes...

Amúgy igen, a kommunizmus a 20. században valós alternatíva volt, főleg ha összeveted az azt megelőző rendszerekkel. Nem mellesleg kommunizmus nélkül a jóléti országok valószínűleg messze nem lennének ennyire jólétiek.

Valójában az 1960-as években jött el az a pont, ahol elkezdett elhúzni a nyugati típusú gazdasági berendezkedés a keleti blokktól, a fejlődő világban meg pl. még mindig elég keverten működnek ezek a dolgok.

A szüleim korosztálya örült, hogy vége a háborúnak, a fiatalok tömegével költöztek fel faluról a városba, ahol ha családot alapítottak, kaptak lakást folyóvizes fürdőszobával! Ez nagy szó volt akkoriban, anyám is és apám is falun nőtt fel nagycsaládban, kétszobás vályogházban, kút és budi a kertben.

Én már a városban születtem, nem éltem meg háborút, sose éheztem. Sokminden nem tetszett a rendszerben, és nem hittem, hogy valaha megvalósul a kommunizmus, de abban bíztam, hogy a szocializmus hibáit ki lehet javítani. A kapitalizmustól féltem, nem akartam, hogy munkanélküliség, létbizonytalanság legyen, milliárdosok és éhezők legyenek.

De beláttam, hogy a rendszer megbukott, most már én is azt mondom, hogy a kommunizmus szép eszme, de csak szentekkel lehetne megvalósítani, nem emberekkel.