Ez igaz, vagy csak egy szóbeszéd legenda a fiatalok között, hogy a Kádár-korszakban mindenki kapott saját lakást/házat az államtól?

Honnan eredhet ez a szóbeszéd, érdemes lenne kideríteni.

Igen, még a rendszerváltás előtt közvetlenül is 3 féle lakás igényléséből lehetett választani.

A talán 500ft egy főre jutós családok kaphattak tanácsi lakást, de még több gyerekkel várhattak 10 év fölött is. Esetleg addig kiutaltak nekik egy szükséglakást, ahol wc a folyosón volt. Vagy laktak a családjukkal amíg vártak.

A szövetkezeti lakás volt a következő kategória, társasház építkezésekkel. Előre le kellett tenni egy csomó pénzt, és kivárni, hogy elkészül a társasház. Az is ritka volt, ha 10 év alatt sikerült.

A legreménytelenebb az OTP lakás volt, a legtöbbet keresőknek. Ismertem olyat, akinek 20 évbe került beköltözni.

Az OTP lakások is lakótelepiek voltak.

Pesten meg komolyan üzleteltek a tanácsi lakásokkal. Bejelentettek valakit az egyedül élő, rokontalan öreghez, aztán mikor meghalt, beköltözött az ürge, mintha mindig is ott lakott volna. És volt egy 2-3 szobás belvárosi lakása egymagának. Biztos nem ingyen volt, nem tudom. De voltak, akik az unokájukat, vidéki vagy külföldi rokont jelentettek így be. Aztán a rendszerváltás után már megvehették a lakást.

De emellett mégis voltak társbérletek is, hogy egy 3 szobás lakásban együtt élt 3 idegen ember, közös konyha-fürdő használattal.

A 80-as évekig vidéken volt egy állami program tanároknak -meg gondolom más tanácsi dolgozóknak is-, amiben házépítésbe lehetett kezdeni, 10 ezer ft megtakarítással, a többit az OTP kölcsönbe adta, névleges kamattal. Ezek saját építkezések voltak, kezdték 1 szoba-konyhával, aztán lassanként építették hozzá a többi helységet.

Voltak még vállalati összefogásban épített társasházak is, a saját vállalati dolgozóiknak, összefogásban, fizikai munka beadásával.

Szóval egyáltalán nem kaptak 20 évesen lakást a Kádár rendszerben a fiatalok; óriási hazugság ilyet mondani, terjeszteni.

Lakást nem kaptak, de volt munkahely ami stabil volt, sőt kötelező. Létezett kamatmentes vállalati kölcsön, létezett kedvezményes lakásépítési kölcsön. Felvett a delikvens 30 ezret amit 60 forintjával 30-40 év alatt röhögve kifizetett az 1200ft-os fizetéséből, és ott volt egy 100nm kockaház.

A nélkülözés és a nyomor, amit most mondanak az egy mese.

Igaz mészárosi magasságokba nem jutott egy magánember sem közvagyonból, és trafikosként sem kereste kiskirállyá magát senki, de a hortobágyi legelők sem két-három műkörmös tulajdonában voltak, ahogy a kastélyok sem.

#12

Hát akkor ez egy tejjel-mézzel folyó Kánaán volt, nem is értem, hogy egy-két alzheimerest leszámítva miért rettegve és gyűlölettel gondol vissza erre az időkre az emberek 90%-a? ...és vajon miért bukott meg ez a tökéletes gazdaságpolitika?

A családos bányászoknak járt alanyi jogon.Már sokakat úgy tudak lecsábítani a bányába,hogy kaptak lakást.

Komló,Ózd és más bányászvárosokban.Most a lakások nagy többségét a cigányok foglalták el,mert a bányák és más munkahelyek megszűnésével nem volt munka lehetőség.Ilyen Salgótarján is .Ott is kaptak lakásokat a síküveg és más gyárak dolgozói,mert olyan sok volt a gyár,hogy a környéken élőkből nem volt elég munkaerő.Így a család is kapott ott munkát

Igen volt ingyen saját lakásod,ha a kérelem beadásakor,megvolt az adott munkahelyeden,(ahol járt a lakás is)a szükséges ledolgozott időd.Ez után a tiéd lett a bányászvárosokban.Tarjánban vagy kaptál ingyen,de volt,hogy jelképes összegért megvásárolhattad x ledolgozott idő után.

"és vajon miért bukott meg ez a tökéletes gazdaságpolitika?"

Azért bukott meg, amiért a jelenlegi is meg fog, annyi külömbséggel, hogy akkor egy kétkezi munkás tudott boldogulni, építkezni, meg ellopni ezt-azt a munkahelyről, most meg csak Orbán és családja, továbbá haverja tudnak.

Az öreg Kádár munkásságát kár megkérdőjelezni, mert napi 2 doboz cigeretta volt az igénye és a KGST legélhetőbb országát teremtette meg cserébe. Orbán meg a Junkers pofozás óta Putyinnal is kötött már szerződést amit 300 évre titkosítottak, gondolom az előnyös mivolta miattt?! Sikeresen fejlődünk lefele.

Amúgy az itt leírtakat meg tudom erősíteni, de autentikus kutatást is ajánlok, könyv formában is megjelent:

Horváth Sándornak, a MTA Bölcsészettudományi Kutató Központ Történettudományi Intézete munkatársának új kötete Két emelet boldogság - Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár-korban

Egy teljes fejezet szól a lakáshelyzetről. Saját eléggé deprimáló tapasztalatom pedig az volt, hogy a nyolcvanas években, amikor pályakezdő voltam, valahogy folyamatosan úgy alakultak az árak, hogy 1 havi bérem = 1 m2 öröklakás (panel... békás, újpest). Egy egyedülálló kölcsönt sem kapott, nemhogy kedvezményes kölcsönt.

17

Mintha lett volna valami OTP betétféle, amibe egész kevés, talán 3-400 forintot -családi pótlék összege- lehetett havonta betenni és valamennyi idő után arra adtak hitelt. És volt valami megduplázódás vagy nyereménylehetőség is az olyan betéteken. Csak lakáshitel volt. Első lakásra.