Károlyi Mihály nemzeti hős vagy hazaáruló?

Na akkor nézzük a tényeket:

'Állítás:

Károlyi Mihály hazaáruló volt.

Cáfolat:

Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom néhány hónapja alatt arra törekedett, hogy megpróbálja minimalizálni Magyarország veszteségeit. Az tagadhatatlan, hogy az út, amelyet választott teljes kudarccal végződött, és feltehető, hogy választhatott volna jobbat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Károlyi hazaáruló lett volna, legfeljebb azt, hogy nem volt alkalmas arra a feladatra, amelyre vállalkozott.

Bővebben:

1923. február 21-én született meg az a bírósági ítélet, amely hazaárulónak mondta ki Károlyi Mihályt. Ez a bírósági eljárás az alapja a Károlyival szemben mindmáig fennálló hazaárulási vádnak. A hazaárulás fogalma azt jelenti, hogy valaki szándékosan cselekszik saját országa ellen. Károlyi azonban arra törekedett, hogy az általa helyesnek vélt módon megpróbálja minimalizálni a háborús vereséget szenvedett Magyarország veszteségeit. Tagadhatatlan, hogy rossz utat választott: főleg a fegyveres ellenállás megszervezésének halogatása írható a számlájára. Azt azonban nem tudjuk, hogy ezzel érdemben befolyásolta volna-e a határokat. Felső-Sziléziában például a német ellenállás harcolta ki a népszavazást, így azt megosztották Németország és Lengyelország között. Nem biztos azonban, hogy Magyarországon is hasonló eredménnyel járt volna az ellenállás, leginkább azért, mert mások voltak az erőviszonyok. Itt a pihent román hadseregen kívül szerb, cseh és francia erők is álltak a magyarokkal szemben. (Szokás a törökök ellenállására is hivatkozni, azonban tudni kell, a törökök is csak később, az 1920-as béke megkötése után fordultak megszállóik ellen, a magyarénál sokkal kedvezőbb földrajzi és katonai helyzetben.) Amagyar VörösHadsereget a pacifista közlelkesedés elültével állítja majd fel a kommunista Tanácsköztársaság, de még az sem tudott tartós győzelmet kicsikarni. A katonai vonalak különben sem lettek azonosak a politikaiakkal, hiszen Szegedet, Pécset és az egész Alföldet idegen erők szállták meg, mégis mindez Magyarországhoz került, és a megszállók kivonultak. Nem tudjuk tehát, hogyan befolyásolta volna a határokat az erélyesebb fellépés kísérlete; de a halogatás és tétovázás felelőssége Károlyit terheli. Ám mindez nem azt jelenti, hogy Károlyi Mihály hazaáruló lett volna, legfeljebb azt, hogy alkalmatlan volt arra a hatalmas feladatra, amelyre vállalkozott.'

'Állítás:

Károlyi Mihály tehet a trianoni békediktátumról.

Cáfolat:

A trianoni béke egyik oka, hogy a románok, szerbek, szlovákok ugyanúgy nemzetállamokat szerettek volna létrehozni, mint a többi európai nemzet. Erről nem tehet Károlyi. A másik ok a vesztes háború; a háborúba lépést éppenséggel ellenezte.

Bővebben:

A trianoni békének két fő oka volt. Az egyik, a nemzetté válás folyamata: 1848 és 1920 között a Rajnától keletre mindenhol a nemzetállamok kialakítása volt a fő cél, így jött létre a különböző országokban lakó olaszok közös hazája, továbbá a német nemzetállam, a sok balkáni nemzetállam illetve a világháború után a balti és az ír nemzetállamok. Elég ránézni egy nemzetiségi térképre, és látható, a nemzetek közötti településhatárok Nagy-Magyarországon belül húzódtak, nem messze attól a vonaltól, ahová a trianoni határok kerültek. A románok, szlovákok, szerbek régóta saját nemzetállam kikerekítésére törekedtek. A régi Magyarország nemzetiségi politikája ezt a folyamatot inkább csak siettette, de feltehető, hogy jobb nemzetiségi politika mellett sem lehetett volna ezt megfékezni. Kossuth Lajos már a 19. század derekán megjósolta, ha a dunai népek nem szerveződnek a nemzetek autonómiájára épülő közös államba, akkor a történeti Magyarországról egy vesztes fegyveres konfliktus után a nemzetiségi területek le fognak válni.

Vagyis Trianon másik oka maga a fegyveres konfliktus: a világháborús vereség. Magyarországnak ebben a háborúban nem voltak valós, komoly hadicéljai. A magyar politika és az általa is manipulált közvélemény mégis szinte egyöntetűen támogatta a háborúba lépést, sőt a Monarchia azon külpolitikai lépéseit is, melyek a konfliktushoz vezettek, így annak megakadályozását, hogy Csehország Magyarországgal egyenrangú legyen a birodalmon belül (Andrássy Gyula), vagyis meginduljon a föderációs átszervezés, a német szövetséget és oroszellenes külpolitikát (Andrássy), Bosznia elfoglalását és 1908-as betagozását a birodalomba (utóbbit a magyar Burián István közös pénzügyminiszter kezdeményezte). Természetesen a bosnyákokat sem kérdezte meg senki, hogy akarnak-e egy osztrákok és magyarok által dominált birodalomban élni. Ők nem igazságtalan határokat kaptak akkor, mint mi 1920-ban, hanem teljes bekebelezést. (Bosznia fővárosában, Szarajevóban dördült el a háborút elindító pisztoly a szerb nacionalista kezében, aki a megszállók vezetőjét szerette volna lelőni.) Burián volt az is, aki TiszaIstván magyar miniszterelnököt a háborúba való belépés támogatásának szükségességéről meggyőzte.

Ezzel szemben éppen Károlyi Mihály volt az, aki kevés társával ezt a szövetségi és háborús politikát, a háborúba való belépést ellenezte. „Nekünk még a győzelmes háború sem érdekünk – nyilatkozta 1913-ban. – Nemcsak bennünket, hanem egész Európát évtizedekre visszavetne egy ilyen háború, és Európa elveszítené azt a vezető szerepét, amelyet a világon visz.” Éppen ez történt. 1916-tól ellenzékiként olyan különbéke megkötését szorgalmazta, ami kedvezőbb feltételeket jelenthetett volna. 1918 őszén Károlyira maradt az ellenfelek politikájából eredő csődtömeg felszámolása. Ebben nyilván lehetett volna ügyesebb is, de felelőssége megállapításánál ezt a körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni.'

'Állítás:

Károlyi Mihály 1919 márciusában átjátszotta a hatalmat a kommunistáknak.

Cáfolat:

Károlyi 1919 márciusában, mint köztársasági elnök, egy tisztán szociáldemokrata kormányt szeretett volna kinevezni. Azonban a szociáldemokraták Károlyi tudta nélkül egyesültek a kommunistákkal, kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és Károlyit lemondatták.

Bővebben:

A Tanácsköztársaság létrejötte kapcsán Károlyi Mihályt az a vád szokta illetni, hogy átjátszotta a hatalmat a kommunisták kezébe, ezzel tovább taszítva az országot a Trianon felé vezető úton. Itt alapvetően az a kérdés, hogy Károlyi tudott-e a szociáldemokraták és a kommunisták közötti megegyezésről, tudott-e a készülő hatalomátvételről? Valóban ő írta-e alá a lemondó nyilatkozatot? Károlyi élete végéig következetesen tagadta, hogy tudott volna a két munkáspárt tárgyalásairól, és hogy a lemondó nyilatkozat tőle származott volna. A kortársak beszámolói, visszaemlékezései is ezt látszanak alátámasztani. '

Forrás: tenyleg.com